A Veres Péter Gimnázium évkönyve 2000-2001

Előszó

Az idei évkönyv kissé más, mint az előzőek. Tartalmazza az iskola működési dokumentumait: az átdolgozott pedagógia programot, a módosított szervezeti és működési szabályzatot és a - szintén módosított - házirendet.
Az iskola közössége ezekben fogalmazta meg pedagógiai hitvallását, céljait, szerkezeti felépítését, működésének kereteit, szabályait, figyelembe véve mindazokat a tapasztalatokat, amelyek a nevelő-oktató munkát eddig eredményessé tették.
A megfogalmazott elvek, szabályok mindenki számára átláthatóvá, kiszámíthatóvá teszik az iskola működését. Ez az egyik feltétele a sikeres munkának, ami biztosítja a gyermekek számára erkölcsi, kulturális és egyéb téren az egyre inkább megkívánt stabilitást.
Ezért nagy felelősség hárul mind pedagógusokra, mind a szülőkre abban, hogyan működnek együtt, hogyan segítik egymást.
Mert mit ér, ha az iskolakapun belül más az értékrend, mint a kapun kívül.
Mit ér, ha a kapun belül, tiltunk valamit, de ugyanazzal szemben a kapun túl tehetetlenek vagyunk.
Tehetetlenek vagyunk, ha a szülő, a környezet elnézi, hogy a gyermek átmenetileg, vagy tartósan károsítja egészségét, veszélyezteti a saját és mások életét. A szülőknek is, nekünk is fontos, hogy megfelelően fejlődik-e a gyereknek, a fiatalnak a képessége az önállóságra, a felelős döntésekre, a saját problémái megoldására. Fontos, hogy életkorával arányos terheket raknak-e rá, és a társadalom érték- és jogrendjével összhangban alakul-e. Vagy mindezek ellentéte megy-e végbe.
A könyv - mint mindig - most is ízelítőt ad az iskola életéből: programokból, versenyekből, ünnepségekből, eredményeinkről, a diákok és a tanárok munkáiból, jelezvén, hogy az iskolai tevékenység nem ér véget a tanítási órákkal.
Az iskolának a saját gyermekére tekintő szülővel, a diákok vélt szabadságjogaival szemben, a teljes diákság és azok szülei iránt van kötelezettsége.
Elolvasva a könyvet mindenki mérlegelheti, azonosul-e az iskola törekvéseivel, képes-e tevékenyen támogatni azokat.
Rácz Mihályné
igazgató Vissza

Fülszöveg

VERES PÉTER
(1897. január 6. - 1970. április 16.)
Balmazújvárosban született, a zsellérsorból küzdötte magát irodalmunk eredeti képviselőjévé, közéletünk egyik vezető szellemévé. Volt idénymunkás, vasúti pályamunkás, napszámos, részesarató, évescseléd, részt vett a földmunkás-mozgalomban. Kemény fizikai munka közben szerzett műveltséget és írta műveit. A Számadás című önéletrajzában falujának, szülőföldjének életét ábrázolta, a Gyepsor, a Balogh család története című műveiben az egész alföldi paraszttársadalom helyzetével vetett számot. Az alföldi parasztnyelvből ízes és tárgyias stílust fejlesztett, amely hitelességével hatott.
Első írásai a Népszavában és a Föld és Szabadságban jelentek meg. 1930-tól a baloldali folyóiratok (Korunk, Gondolat, Válasz stb.) rendszeresen közölték írásait.
Első könyve 1936-ban jelent meg: Az Alföld parasztsága c. társadalomrajz. Ezt követte 1937-ben a Számadás, 1940-ben a Gyepsor, 1941-ben a Falusi krónika, 1942-ben a Szűk esztendő.
1945-49-ben a Nemzeti Parasztpárt elnökeként fejtett ki aktív politikai tevékenységet. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke, majd r újjáépítési, illetve honvédelmi miniszter. 1954-56 között az írószövetség elnöke, 1945-től országgyűlési képviselő volt. Próbatétel című munkájáért 1950-ben, Pályamunkások című művéért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.
Küzdelmes életében magába gyűjtötte mindazt a tapasztalatot, amelyre a paraszti sors lehetőséget adott. Műveivel azonban nemcsak egy külön világ teljességét akarta olvasói elé állítani, hanem mozgósítani kívánta a r társadalom haladó erőit. Állást foglalt, a magára vállalt sorsot, népe szolgálatat teljesítette ki. Írói programját így fogalmazta meg:
„Az irodalom az én szememben ott kezdődik, hogy az író valami olyasmit mond el a világról, az emberekről, a társadalomról, a történelemről, a saját osztályáról, népéről, nemzetéről és mindezeknek a testi-lelki problémáiról, amit még nem mondtak el." Vissza