A végzet bábjátéka

Előszó

Ha van regény, amely megfelel a korszerű írás követelményeinek, akkor Aldous Huxley "Point counter point"-ja, amely itt "A végzet bábjátéka" cimen kerül a magyar olvasóközönség elé - bizonyosan az A mai kor tépett, ideges, gyötrődő emberének minden szellemi, lelki és testi problémája bent jajgat és ujjong, zokog s kacag, vonaglik és muzsikál ebben a regényben. A londoni entellektüellek között játszódik, de minden nagyvárosban megeshetnének azok a történések, amelyek "A végzet bábjátéká"-nak alakjait ide-oda dobálják és gyötrik, Párisban vagy Pekingben, Budapesten vagy Bostonban egyaránt vannak Lucy Tantamount-féle démonoké Walter Bidlake-féle gyenge bolondok, Maurice Spandrell után mintázódó keserű, cinikus, a jó és rossz fogalmainak útjairól kilendült emberek. A regényben talán az tünik fel legelőször, hogy Aldous Huxley emberanyaga, jellemkészlete szinte kifogyhatatlan. Az öreg John Bidlake, a haláltól irtózó nagy festő mellett az érzelgősen anarchista Illidge, lord Edward, a munkájába merült tudós szórakozott, pompás íróniával megrajzolt alakja után Mark Rampion, az ideálista festő és író; Denis Burlap, az álszent szerkesztő, Beatrice Gilray, a férfigyülölő s mégis elbukó nő - ki győzné felsorolni azt a hadsereget, amely felsorakozik ezeken a lapokon. S ha még megemlítjük, hogy Mark Rampiont D. H. Lawrence-ről, a "Lady Chatterley és a kedvese" nagy írójáról, Philip Quarles-t, a józan, hideg írót pedig önmagáról mintázta Huxley, akkor a regény széles skálájának személyi érdekességét is megokoltuk.
Aldous Huxley - saját önéletrajza szerint, amelyet e sorok írója számára vetett papírra - 1899. július 26.-ikán született. Eton-ben nevelkedett. Tizenhét éves korától tizenkilenc éves koráig - több mint két éven át - csaknern teljesen vak volt. De sikerült kigyógyulnia s Oxfordba került. A háború után, amelyben rossz szeme miatt nem vett részt. Londonban dolgozott, főként irodalmi lapoknál. Sikerült annyi pénzt megtakarítania, hogy Olaszországba utazhassék és könyveket írhasson. Olaszországban írta meg nagy műveinek jórészét. Vissza