A vegyipari dolgozók osztályharcos küzdelmei 1867-1948

Szerkesztő

Dr. Gerelyes Ede

Dr. Márkus Lászlóné

Lektor

Kabos Ernő

Budapest

'Dr. Gerelyes Ede: A vegyipari dolgozók osztályharcos küzdelmei 1867-1948 ' összes példány

Kiadó:	Vegyipari Dolgozók Szakszervezete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	307 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Soroksári út 70. szám alatti vendéglő különtermében 1905. április 16- án az esti órákban tartott megbeszélés elnöke feltette a kérdést: „vajon a jelenlévők kívánják-e, hogy a Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetsége megalakuljon?" Így olvashatjuk a megsárgult papírú, jegyzőkönyvön, és hatvanöt év alatt tízezer és tízezer vegyipari munkás adta meg a feltett kérdésre az igent, miként igennel válaszoltak az alapítók is. Ez a fontos esemény a század elején zajlott le, mégis szakszervezetünk történetének feldolgozása során a múltat kutató veteránok és a történészek előtt közel száz év harcai és küzdelmei tárultak fel. Az 1867-es kiegyezés utáni ipari fejlődés az akkor még vegyészetinek nevezett iparág munkáslétszámát is megnövelte, a kicsiny műhelyek mellett nagy létszámú gyárak is alakultak, és megjelent a magyar munkásosztály soraiban a vegyészeti munkás. A szocialista munkásmozgalom különböző frontjain küzdő vegyészetieknek a saját szervezetért folytatott harca egyre nagyobb lendületet vett s - mint láttuk a XX. század elején ez a harc eredményre vezetett. Az eltelt évtizedek azt bizonyítják, hogy szakszervezetünk története szerves része a magyar szakszervezetek és a magyar munkásmozgalom egyetemes történetének. Történeti múltunk sok apróbb részlete még további kutatásokat igényel, de az vitathatatlan, hogy a vegyipari munkások is nagyszerű tetteket hajtottak végre azokban a küzdelmekben, amelyeket munkásosztályunk vívott a társadalmi felszabadulásért. Voltak epizódok, amikor a vegyészetiek kezdeményeztek az egész osztály számára új harci formákat, eredményesebb küzdőteret. így volt ez a két forradalom napjaiban, amikor elődeink dolgozták ki az iparági szervezkedés módszerét, s eredményesen megvalósították azt saját területükön. Ugyancsak ezekben az években, a Magyar Tanácsköztársaság napjaiban, új szakszervezeti alkotmányt dolgoztak ki, amely a megvalósult proletárdiktatúra tényéből indult ki. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Dr. Gerelyes Ede: A vegyipari munkásság szakmai szervezkedéseinek és harcainak története a kezdetektől a proletárhatalom kivívásáig 7
Dokumentumok a vegyipari munkásság történetéből 55
1867-1906
1. A szegedi gyufagyári munkások munkakörülményeinek felülvizsgálata (1867. augusztus 20.) 57
2. Lázadás a Zarzetzky-féle gyufagyárban (1872. december 4.) 60
3. A szappanosok sztrájkja (1885. szeptember 6.) 60
4. Furcsa eldorádó a Soroksári úti Union keményítőgyárban (1894. július 24.) 61
5. A vegyipari dolgozók létszáma 1898-ban 61
6. A budapesti fehérneműtisztító munkások és munkásnők értekezlete (1899. július 2.) 62
7. Hat halott az Emmerling gyárban (1900. június 19.) 64
8. A mezőhegyesi községi elöljáró jelentése a cukorgyári munkásokkal szemben elkövetett szabálytalanságokról (1901. október 30.) 65
9. Munkásélet a Ruggyantában (1903. október 29.) 67
10. A fehérneműtisztítók helyzete (1905. március 14.) 68
11. Egy modern rabszolgatelep: a budapesti Ásványolaj gyár (1906. február 10.) 69
12. A Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetségének Alapszabályai (1906. április 22.) 1 70
13. A piperekészítők sztrájkja (1906. május 6.) 80
1906-1918
14. A Népszava híradása a Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetségének alakuló üléséről (1906. május 6.) 80
15. A józsefvárosi gázgyár munkásainak sztrájkja (1906. július 2.) 81
16. öntudatra ébredt munkásnők a Pálma Gumigyárban (1906. július 22.) 84
17. Ázsiai állapotok egy vegyészeti gyárban (1906. július 22.) 85
18. A szegedi polgármester egy század katonaságot kér a sztrájkoló munkások ellen (1906. szeptember 15.) 86
19. Mi a bizalmi férfiak feladata? (1906. december 1.) 87
20. 64 vegyészeti munkás kenyér nélkül (1906. december 1.) 88
21. Hírek a vegyipari munkások szövetségének első évi munkájáról (1907- január) 89
22. Bojkott (1907. április 1.) 89
23. A mezőhegyesi cukorgyár igazgatósága csendőrség kivezénylését kéri a bérfizetési napokra (1907. április 29.) 90
24. Beszámoló az első vegyészszakszervezeti közgyűlésről (1907. június 1.) 92
25. Sztrájk a halálgyárban (1907. október 19.) 93
26. Festékgyári sztrájk (1907. november 1.) 94
27. Harc egy gőzmosodában (1909. augusztus 4.) 95
28. A fehérneműtisztító munkások szervező bizottságának felhívása (1910. március 27.) 95
29. Kazánrobbanás a szegedi gyufagyárban (1910. április 25.) 96
30. Megalakult a vegyészeti munkások Soroksári úti csoportja (1910. december 29.) 97
31. A Kovald-pokol megint munkásokat gyilkolt. (1911. július 25.) 97
32. Magyarországi Vegyészeti Munkások Szövetségének V. közgyűlése (1912. március 24.) 102
33. Egy vegyészeti gyár páriái (1917. július 17.) 105
34. A vegyészeti munkások küldöttközgyűlése: újjáalakították a szakszervezetet (1917. július 22.) 105
35. A szervezettség eredménye: megállapodás a Kováid gyárral (1917. július 31.) 108
36. Kik lehetnek a vegyészeti szakszervezet tagjai? (1917. augusztus 4.) 109
37. A vegyészeti munkások szervezkedése 1917-ben (1917. december 5.) 110
38. Tovább erősödik a Vegyészeti Munkások Szövetsége (1918. március 1.)111
39. A kelmefestő, vegytisztító és fehérneműtisztító munkások értekezlete (1918. február 24.) 113
1918-1919
40. A Vegyészeti Munkások Szövetségének rendkívüli közgyűlésén elhangzott központi vezetőségi beszámoló (1918. április 28.) 115
41. Feladatok a közgyűlés után (1918. június 1.) 128
42. A szakszervezeti tagok segélyezésének szabályzata (1918. június 1.) 130
43. A bizalmi férfiak működési szabályzata (1918. június 1.) 131
44. Mit kell tudni, mit kell tenni a szervezett munkásnak? (1918. szeptember 1.) 132
45. Megyünk előre! (1918. december 1.) 134
46. A kelmefestő, vegytisztító és fehérneműtisztító munkások kollektív szerződése (1918. december 15.) 136
47. A vegyészeti munkások és a Kommunista Párt (1918. december 25.) 137
48. A vegyészeti szervezkedés problémái (1919. január 15.) 138
49. Bérmozgalmak a vegyiparban (1919. január 15.) 140
50. A Vegyipari Munkások Országos Szövetségének új alkotmánya (1919. április 1.) 142
51. A szakszervezet feladatai a Tanácsköztársaságban (1919. április 2.) 148
52. Termelőbiztosok kinevezése a szocializált vegyipari üzemek élére (1919. április 4.-1919. július 5.) 149
53. Vegyipari munkások a proletárdiktatúráért. Nagygyűlés az Országház téren. (1919. június 5.) 151
54. A Vegyipari Munkások Szakszervezete Országos Tanácsának ülése. (1919. július 27.) 156
1919-1945
55. Mit várhatunk Friedrichéktől? (1919. október 1.) 171
56. A vegyipari munkások szövetségének közgyűlése (1920. május 26.) 173
57. A bizalmi testület a nyolcórás munkaidő mellett foglal állást (1920. június 21.) 173
58. Taggyűlés az újpesti csoportban (1920. augusztus 11.) 174
59. Harustyák József visszaemlékezése: A kőbányai helyi csoport megalakítása és első éve (1921-1922) 174
60. A vegyipari munkásnők életkörülményei (1922. március 1.) 179
61. A bizalmi testület tanácskozása (1922. július 21.) 180
62. Rendőrségi terror a bizalmi férfiakkal szemben a rákospalotai olaj gyárban (1922. augusztus 31.) 181
63. A vegyészeti munkások közgyűlése (1922. október 15.) 182
64. Az illatszergyárak és a vegyészeti üzemek páriái (1923. május 23.) 184
65. Beszámoló a szakszervezet 1923. évi munkájáról (1924. január) 189
66. Proletárnők a tőke karmaiban (1924. április 20.) 191
67. Munkabeszüntetés a Chinoinban (1924. május 1.) 194
68. A battonyai főszolgabíró jelentése a mezőhegyesi cukorgyárban lefolytatott vizsgálatról (1924. július 28.) 195
69. A szakszervezet 1926. évi közgyűlése (1926. június 6.) 196
70. Rabszolgarendszer egy újpesti vegyészeti gyárban (1927. február 6.) 197
71. A vegyészeti munkások helyzete és szervezkedése (1928. január 29.) 198
72. A Vegyészeti Szakszervezet Vezetőségének jelentése az 1928. évi közgyűlésen (1928. július 4.) 200
73. Sztrájkba léptek a Chinoin gyár munkásai (1929. április 19.) 202
74. A vegyipari munkások gazdasági helyzete és szervezeti élete (1930. június 15.) 203
75. A vegyipari munkások szövetségének 1930. évi közgyűlése (1930. június 17.) 204
76. A Chinoin gyár (1932 február hó) 206
77. Munkáslevél a Flóragyárból (1933. június hó) 207
78. Az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék Vegyészeti Szervező Bizottságának felhívása (1934. május 1.) 207
79. Kimutatás a Belügyminisztérium államrendészeti ügyosztályához 1934 szeptemberében bejelentett sztrájkokról (1934. szeptember hó) 209
80. Sztrájkba léptek a kelmefestő és vegytisztító munkások (1934. szeptember 14.) 210
81. A vegytisztító munkások sztrájkjában nincs változás (1934. szeptember 23.) 211
82. Bizalmas rendőrségi jelentés a vegyészeti munkások mozgalmairól (1934. szeptember 15.) 211
83. Híradás a Vegyészeti Munkások Szövetsége 1937. évi közgyűléséről (1937. június 15.) 213
84. Emberek akarnak lenni a vegyészeti munkások is! (1939. február 24.) 214
85. A csepeli papírgyári munkások a létminimum biztosítását követelik (1939. március 16.) 216
86. A Vegyészeti Munkások Szövetségének nagygyűlése Pesterzsébeten (1940. június 4.) 218
87. Berecz Dezső visszaemlékezése: A vegyipari szakszervezet tevékenysége 1941-1944 között (Részlet) 221
88. A Vegyészeti Munkások Szövetségének 1943. évi közgyűlése (1943. október 27.) 235
89. A munkásság helyzete a vegytisztító üzemekben (1944. január 11.) 238
90. A munkásság helyzete a vegyipari gyárakban (1944. február 17.) 240
1945-1948
91. Újra alakul a vegyészeti munkások szakszervezetének újpesti csoportja (1945. február 5.) 241
92. A Hungária Vegyi- és Kohóművek RT. Illatos úti telepe újjáalakult üzemi bizottságának elnöke összefoglalja az üb feladatait és ismerteti a megválasztott tagok politikai múltját. (1945. április 17.) 243
93. A Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezete szellemi munkás csoportja bejelenti megalakulását (1945. augusztus 27.) 245
94. A Péti Nitrogénművek RT. pétfürdői gyártelepének üzemi bizottsági ülésén a Szakszervezeti Tanács kiküldöttje ismerteti az üzemi bizottságok feladatait (1945. szeptember 10.) 246
95. Jegyzőkönyv a Magyar Vegyipar Munkások Szabad Szakszervezetében Budapesten, 1945. évi szeptember hó 12. napján megtartott vezetőségi ülésről (Részletek) 253
96. Jegyzőkönyv a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetében megtartott rendkívüli üb-ülésről (1945. szeptember 27.) 254
97. A Vegyészeti Gyárosok Országos Szövetsége és a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezete által kiküldött paritásos bizottság tárgyalása a bérskála módosításáról (1945. október 18.) 262
98. A vegyipari szakszervezet központjában 1946. január 7-én tartott üzemi bizottsági és bizalmi értekezlet vitája a bizottságok működéséről és feladatairól (1946. január 7.) 263
99. A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára RT. dolgozói a reakció megsemmisítését és a közigazgatás megtisztítását követelik (1946. február 13.) 269
100. A kőbányai vegyészeti üzemek dolgozóinak közgyűlése (1946. június 1.) 270
101. Jelentés a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetének első szabad kongresszusáról (1946. június 22.) 273
102. Főtitkári beszámoló jelentés a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetének első szabad kongresszusán (1946. június 22.) 275
103. A Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára RT. üzemi bizottsága figyelmezteti a gyárvezetőséget adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére (1946. szeptember 17.) 289
104. Jegyzőkönyv a Magyar Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezetének központi vezetőségi üléséről (1947. március 27.) 290
105. A vegyipari szakszervezet központi vezetősége követeli a vagyondézsma bevezetését és a nagy vagyonok megadóztatását. (1947 június) 297
106. A vegyipari szakszervezet nőtitkárának munka jelentése (1947. november) 209
107. A szakszervezet vezetői 1905-1948 között 300