A végtelen bölcsője anyám

Fülszöveg

Meglepetés és öröm is fiatal költőbarátom Bodnár László új kötete: A VÉGTELEN BÖLCSŐJE: ANYÁM. A líra felhőzete él a könyv minden lapján, áttetsző könnyedséggel, lebegő világossággal és szép, ritkán hallható tiszta magyar nyelvével. Igen, a líra él és ébreszt, él és gyönyörködtet az ezredvég utolsó óráiban is. Üzenetét szomjazza a kor embere. Más öleléssel szól értelmünkhöz, mint a zene gazdag és pompás világának lírája. Ami a jog tartományában az osztó igazság egyik alapelve, a iustitia distributiva, ugyanezt jelenti a versek világában a líra patakja, ihletett áradása. Közben a római bölcs így int minket: Nil premii sine magnó vita laboré dedit mortalibus; azaz: Mit sem ad az élet arany-értékül a halandóknak, könny-veríték nélkül! A versek barátja bőven olvashatja a költő: hazaféltést, borús és boldog szerelmet, a természet színtváltó életét, a családi lét meghittségét kifejező üzenetét. Mindazt, amit a versek ajándékoznak nekünk, a nemesebb emberi lét bajvívóinak, a mindenkori... Tovább

Fülszöveg

Meglepetés és öröm is fiatal költőbarátom Bodnár László új kötete: A VÉGTELEN BÖLCSŐJE: ANYÁM. A líra felhőzete él a könyv minden lapján, áttetsző könnyedséggel, lebegő világossággal és szép, ritkán hallható tiszta magyar nyelvével. Igen, a líra él és ébreszt, él és gyönyörködtet az ezredvég utolsó óráiban is. Üzenetét szomjazza a kor embere. Más öleléssel szól értelmünkhöz, mint a zene gazdag és pompás világának lírája. Ami a jog tartományában az osztó igazság egyik alapelve, a iustitia distributiva, ugyanezt jelenti a versek világában a líra patakja, ihletett áradása. Közben a római bölcs így int minket: Nil premii sine magnó vita laboré dedit mortalibus; azaz: Mit sem ad az élet arany-értékül a halandóknak, könny-veríték nélkül! A versek barátja bőven olvashatja a költő: hazaféltést, borús és boldog szerelmet, a természet színtváltó életét, a családi lét meghittségét kifejező üzenetét. Mindazt, amit a versek ajándékoznak nekünk, a nemesebb emberi lét bajvívóinak, a mindenkori „ráncolt homlokú" nemzedékeknek, egyetlen szóval érinthetjük, s ez az emberméltóságunk.
A líra örök anyanyelvén jutunk e felismerésre, csodálatra és tetszésre. Tinódi, Csokonai, Vörösmarty. Petőfi életműve után újra és újra halljuk-olvassuk, hogy tisztult, érzelmekben gazdag és nemes emberi világra van szükségünk. Egymás segítésére, egymás felé hajolásra, hogy ne építsünk valós és láthatatlan szögesdrót-határokat! Helyettük mosollyal és irgalommal tudjunk egymásra nézni, egymás létének örülni.
Költő-barátomnak írt ajánlásom legyen mindnyájunké:
Reggelek kék fénye figyelmeztet minket: tegyük híven rendbe az érzelmeinket. S miként méhe hordja mézét a kaptárba, úgy dolgozzunk mi a világunkra tárva!
Megyeri Ábel
FV : J! t
/M < ¦ : Vissza