kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Védelemgazdasági Tanszék |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 264 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-503-150-5 |
A védelemgazdaságtan általános kérdései | 11 |
Bevezetés a védelemgazdaság tárgykörébe | 11 |
A védelemgazdaságtan tárgya | 17 |
A védelemgazdaság főbb folyamatai | 18 |
A védelemgazdasági felkészülés alapkövetelményeinek meghatározása | 18 |
A honvédelmi kiadások tervezése és finanszírozása | 18 |
Hadiipari kutatás-fejlesztés, termelés és haditechnikai külkereskedelem | 19 |
A gazdaság háborús felkészítése | 19 |
A haderő fejlesztésére és fenntartására fordítható erőforrások felhasználása (katonai gazdálkodás) | 20 |
A védelemgazdaság szintjei | 20 |
A védelemgazdaságtan tartalma, felépítése | 21 |
Hadigazdaságtan | 21 |
Katonai gazdaságtan | 22 |
Katonai üzemgazdaságtan | 23 |
A védelemgazdaságtan elmélete | 23 |
A védelemgazdaságtan tudományterületi helye és kapcsolatai | 24 |
A biztonságpolitika, mint a védelemgazdaság alapja | 29 |
A biztonság értelmezésének alakulása | 29 |
A biztonság definíciója a nemzetközi szakirodalomban | 33 |
Belső biztonság | 33 |
Külső biztonság (nemzetközi biztonság) | 34 |
A nemzeti értékrend, mint a biztonságpolitika alapja | 35 |
A nemzeti érdekek és a biztonságpolitika | 36 |
A biztonságpolitika dimenziói | 36 |
A gazdaság, mint a biztonságpolitika egyik összetevője | 38 |
A biztonságpolitika intézményrendszere | 40 |
A biztonság nemzetközi intézményrendszere | 43 |
A politika, a hadügy és a gazdaság összefüggéseinek történeti áttekintése | 45 |
A biztonságpolitika és gazdaság történelmi összefüggései a XX. századig | 45 |
Biztonságpolitika és gazdaság összefüggései a XX. században | 49 |
Az erőviszonyok alakulása a II. világháborúig | 49 |
A biztonság és a gazdaság összefüggései a II. világháború után | 52 |
A gazdaság és a biztonság néhány összefüggése korunkban | 58 |
A Magyar Köztársaság biztonságpolitikája (külpolitika és katonapolitika) | 63 |
A Magyar Népköztársaság biztonságpolitikája a hetvenes évektől 1990-ig | 63 |
Az 1990-es kormányprogram fő biztonságpolitikai céljai | 65 |
A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelvei | 66 |
A Magyar Köztársaság honvédelmének alapelvei | 68 |
A honvédelem rendszere | 70 |
Haderőfejlesztés, a Magyar Honvédség átszervezése | 71 |
A védelem és a gazdaság kölcsönhatásai | 75 |
A védelem helye és szerepe a nemzetgazdasági újratermelési folyamatokban | 75 |
A védelem, a védelmi kiadások közgazdasági elemzésének fontossága | 75 |
A védelem alapfeladata. A kollektív javak elmélete | 78 |
A védelem, mint a kollektív javak jellegzetes példája | 80 |
A védelem és a gazdaság kapcsolatrendszere | 81 |
A védelmi szolgáltatás minőségi jellemzői | 83 |
A védelem anyagi szükségleteinek kielégítési lehetőségei, azok pozitívumai és negatívumai | 85 |
A védelmi kiadások alakulásának gazdasági kölcsönhatásai | 87 |
A védelmi kiadások hatása | 87 |
A hadseregfejlesztés következményei háborús és békeidőszakban | 89 |
A fegyverkezési verseny, mint a hadseregfejlesztés indokát szolgáltató speciális tényezők egyike | 92 |
A hidegháborút követő gazdasági alkalmazkodás és annak stratégiái | 94 |
A védelmi kiadások tervezése és finanszírozása | 101 |
A védelmi kiadások meghatározása | 101 |
A védelmi kiadások fogalma | 101 |
A védelmi kiadások nagyságát meghatározó fontosabb tényezők | 102 |
A védelmi kiadások értelmezése egyes országokban | 107 |
A honvédelmi kiadások fajtái | 109 |
Közvetlen honvédelmi kiadások | 109 |
Közvetett védelmi kiadások | 113 |
A védelmi kiadások főbb mutatói | 115 |
Az ország erőforrásaihoz való viszonyítás | 116 |
Az egy lakosra jutó védelmi kiadások | 117 |
A védelmi költségvetés felhasználásának elemzésénél alkalmazott mutatók | 118 |
A védelmi kiadások történelmi alakulása | 118 |
A védelmi (hadi) kiadások mértékének alakulása békében és háborúban | 118 |
A védelmi kiadások növekedésének okai | 119 |
A védelmi kiadások várható alakulása | 122 |
A védelmi tevékenység finanszírozása | 124 |
A finanszírozás értelmezése, tartalma | 124 |
A finanszírozás formái | 125 |
Finanszírozási (tervezési) módszerek | 126 |
A védelmi kiadások tervezése | 127 |
A védelmi kiadások helye az államháztartás rendszerében | 127 |
A védelmi költségvetés tervezése | 127 |
A védelmi költségvetés jóváhagyása | 129 |
Végrehajtás, ellenőrzés | 129 |
A védelmi költségvetés rendszere néhány országban | 129 |
A haditechnikai tevékenység általános jellemzői | 135 |
Fogalmi meghatározások | 135 |
A fegyveres erők által használt termékek csoportosítása | 135 |
A haditechnikai eszközök csoportosítása | 138 |
A hadiipar fogalmi kérdései | 139 |
A haditechnikai kereskedelem | 141 |
A haditechnikai tevékenység sajátosságai | 143 |
Biztonságpolitikai érdekek - állami beavatkozás | 143 |
A haditechnikai tevékenység gazdasági sajátosságai | 144 |
A haditechnikai külkereskedelem sajátos módszerei | 146 |
A katonai-hadiipari komplexum | 148 |
A haditechnikai nemzetközi együttműködés főbb formái | 149 |
A biztonságpolitika gazdasági eszközei | 150 |
A hadiipar és a haditechnikai külkereskedelem gyakorlata | 155 |
Haditechnikai tevékenység Magyarországon | 155 |
A magyar hadiipar időszakai | 155 |
A haditechnikai nemzetközi együttműködésünk főbb jellegzetességei | 165 |
A magyar hadiipar és a haditechnikai külkereskedelem válsága (1989-től napjainkig) | 172 |
A nemzetközi haditechnikai együttműködés alakulása | 174 |
A haditechnikai együttműködés politikai jellegének érvényesülése | 174 |
Nyugat-európai haditechnikai együttműködés kialakulása és fejlődése | 175 |
A haditechnikai külkereskedelem alakulása | 176 |
A haditechnikai kutatás és fejlesztés | 183 |
A haditechnikai kutatás és fejlesztés célja | 183 |
A haditechnikai K+F főbb jellemzői a második világháború után | 184 |
A haditechnikai K+F tevékenység sajátosságai | 185 |
A haditechnikai K+F folyamata | 186 |
Prognózis készítés | 186 |
Az igény megfogalmazása | 188 |
Az igények elbírálása | 189 |
A HMK-koncepció komplex vizsgálata | 190 |
Az eszköz létrehozása | 192 |
A haditechnikai K+F folyamatának realizálása | 193 |
A haditechnikai K+F tevékenység és az ipar közötti kapcsolat | 195 |
A kutatás helyzete | 195 |
A haditechnikai K+F polgári hatásai (spin-off hatás) | 196 |
A katonai doktrína és a haditechnikai kutatás | 198 |
A haditechnikai K+F fejlesztés lehetséges iránya | 200 |
A hadigazdasági integráció | 203 |
A védelmi potenciál kérdései | 203 |
Főbb potenciálkategóriák | 204 |
A hadigazdasági potenciál elemei | 205 |
A hadigazdasági integráció fogalma | 206 |
A hadigazdasági integráció célja | 208 |
A hadigazdasági integráció tényezői | 209 |
A fegyveres erők | 209 |
A munkaerő | 209 |
A nyersanyagokkal való ellátottság | 210 |
A mezőgazdaság | 211 |
Az infrastruktúra és a szolgáltatások | 212 |
A hadiipari együttműködés | 212 |
Szabványosítás | 214 |
A műszaki-tudományos együttműködés, a kutatás és fejlesztés | 216 |
Honvédelmi kiadások | 217 |
Fegyverkereskedelem | 218 |
A nyugat-európai hadigazdasági integráció | 219 |
Az integráció szükségessége | 219 |
A hadigazdasági integráció elvei és gyakorlata | 220 |
A hadigazdasági integráció tényezői Nyugat-Európában | 221 |
A nyugat-európai NATO-országok hadigazdasági integrációjának gazdasági feltételei, lehetőségei | 225 |
Haditechnikai tudományos kooperáció | 226 |
Infrastruktúraprogram | 226 |
Szabványosítás, a fegyverzet egységesítése | 227 |
A hadigazdasági együttműködés és integráció a volt Varsói Szerződésben | 229 |
A VSz-országok hadigazdasági együttműködésének célja, tartalma, alapvető elvei | 229 |
A hadigazdasági együttműködés főbb jellemzői a VSz-országokban | 230 |
A VSz-országok hadiipari együttműködésének, specializációjának és kooperációjának elvei, területei és sajátosságai | 230 |
A katonai műszaki tudományos együttműködés | 232 |
A gazdaság védelmi felkészítésének alapjai és a gazdaságmozgósítás rendszere | 235 |
A gazdaság védelmi felkészítésének célja, jellemző vonásai | 235 |
A védelmi felkészülés szükségessége és célja. Az országmozgósítás és a gazdaságmozgósítás kapcsolata | 235 |
Az országmozgósítás összetevői, alapelvei és legfőbb következményei | 236 |
A minősített időszakok | 239 |
Az országmozgósítás időszakai | 245 |
A nemzetgazdaság védelmi felkészítése | 246 |
A védelmi felkészítés nemzetközi tapasztalatai | 247 |
A minősített időszakok jogi megalapozása | 248 |
A gazdasági felkészítés tapasztalatai | 249 |
A gazdaságmozgósítás közgazdasági tartalma | 249 |
A gazdaságmozgósítás típusai | 251 |
A gazdaságmozgósítás alapelvei | 252 |
A gazdaságmozgósítási rendszer elemei | 253 |
A védelmi felkészítési tervezés | 253 |
A gazdaságmozgósítási igények kielégítésének módjai | 255 |
A tervezés folyamata | 257 |
A védelmi célú tartalékolási tevékenység | 258 |
A tartalékot kezelő szervek jogai és kötelezettségei | 260 |
A gazdaságmozgósítási rendszer működésének aktuális feltételei | 261 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.