| Előhang egy rémdrámához, amelyben a főszereplők meghalnak; az emlékezet támasztja fel őket | 7 |
| Családi gyorsfénykép alig retusálva | |
| Hősünk színrelép és máris meghal. Shakespeare fellebbez | 11 |
| A boncasztalon | 15 |
| Egy régi nyár - valaki majdnem megfullad - déjá vu | 17 |
| Siófokon születnek is nemcsak meghalnak | 20 |
| Weisz Salamon egy kivételével férjhez adja lányait | 22 |
| Megvernek, először, de nem utoljára | 23 |
| A hitehagyottak és a makacsok | 24 |
| Illés próféta egy sváb keretlegény kíséretében érkezik | 27 |
| Iby néném lovagol | 29 |
| Az elbeszélő kishíján egy szürketaxiban születik meg | 31 |
| A házmesterfiúk ökölcsapásait az élet megtorolja. Bejönnek a németek | 34 |
| Zsidóház: az új Jeruzsálem. A steppelt pongyola titka: az első nyom | 36 |
| A Gestapo helyett a vécé robban föl. Színház születik, a főszereplő Hitler | 40 |
| Egy bolond a zsinagógában. Eisenberger Béni színre lép | 44 |
| A szerző maga is kifutóként kezdte, de nem minden kifutó vitte sokra | 47 |
| Jancsi svéd védettséget szerez egy kukorékolással | 51 |
| Árulásra készülődünk egy német tiszt segítségével | 54 |
| Az égből is zsidógyerekek potyognak | 56 |
| Megjelenik az olasz király és Ciano gróf. Adalbert nem fizet | 60 |
| Egyoldalú fegyverszünetre kényszerít a bombázás | 65 |
| A nyilasok és a macskapártiak azután, hogy gróf Sándor Móric a lépcsőn lovagolt | 67 |
| Az axiómák hasznáról háborús időkben a forradalmak alatt | 69 |
| Egy kilincsbe kapaszkodva leszünk erdélyi menekültek. Kia zsidó, s ha az, miért nem az | 72 |
| Akiket Raoul Wallenbergnek sem sikerült kimentenie a leplombált vagonból | 80 |
| Emlékekkel az ember megtelik. Végül a Gróf befogad | 83 |
| A szerző és hőse egy üres éléskamrában húzza meg magát. Imádkozás kenyérért | 85 |
| Egy akna Budáról | 89 |
| Szomorú temetés | 92 |
| Zengő tombolás | |
| A halottak élén | 97 |
| "Uram, nálunk mindenkinek van útlevele!" | 101 |
| A nyomozás először a szennyest mossa át. Volt-e csontváz a komódban? | 104 |
| Valaki elhízik. Miből lesz a dramaturg? Nem mindenkiből lesz Sőtér István | 107 |
| Steinbeck és Aczél. A puritánok időlegesen felfüggesztik a közösülés jogát | 113 |
| Nőcsábászok és puritánok. Egy főszerkesztő a kezébe veszi | 115 |
| Egy színésznő komor akadémikusokat levesz a lábukról | 119 |
| Fittyet hányunk Malvolio unokáinak | 121 |
| A szerző és a hős összevész, holott mindketten addig dolgoznak hogy észre sem veszik, elmúlt fölöttük az ifjúság. Nem kérdezzük meg, volt-e értelme | 123 |
| Egy rettenetes bajusz balsorsot jósol. A Krisztina körúti összeesküvés | 129 |
| Pletyka és metafizika, mint a világ két legfigyelemreméltóbb dolga | 135 |
| A rendőrség elmondja, hogyan halt meg E.J., de arról hallgat, hogy miért | 139 |
| Az üvöltésre kész farkastorok, a tudathasadás, apróbb neurózisok | 143 |
| Ami nem bizonyítható, nem is cáfolható? Bevezetés a rendőségi logikába | 149 |
| Hősünk megretten a szabadkőműves szertartások hétpróbájától | 151 |
| A szekundába pónálás modern történeteiből. Vérfürdő az Akadémián | 153 |
| Marhabillog nélkül nehéz legelni. Van aki felül a ringlispilre, van aki nem | 157 |
| Védőháló nélkül a trapézon - hősünk máris halálos veszedelemben | 159 |
| Temetetlen holtak: beleisznak a poharunkba? | 163 |
| Akárki akármit mond, a melodráma az őműfajuk, a tragédia a miénk | 168 |
| Hősünk nem kap hajba a Nagy Főnökkel, mert nincs min hajbakapni. A paródiát nem mi írtuk, hanem az élet | 169 |
| A bizonyítékok nem a rendőrségi irattárban vannak, hanem egy kis szobában | 183 |
| A magánszorgalmú kutyák örökké a nyomvonalban | 187 |
| Akik a Fehér Ház lépcsőin omlottak össze. Az árulkodó lódenkabát. S valaki, akitől félni kell | 189 |
| A cenzor dicsekvésre kényszerít. Egy megmagyarázhatatlan félelem | 189 |
| Roppant pikáns dolgokról lesz szó: lányokról, asszonyokról | 191 |
| A Deficit című darabban csak négyen zsugáznak. Voltak ott többen is. Apró vagyonok cserélnek gazdát | 193 |
| A hős fentomból testet ölt a Nagyvilágban | 196 |
| Nem kellett volna elmenni a bálba, ahol a hős egy nagyon szép fekete kislánynak tette a szépet | 199 |
| Az áldozat a vízbe zuhan | 201 |
| A rendőrség rádöbben, milyen váratlan dolog a halál | 203 |
| Amelyben az esetleges bűntény esetleges kulcsát rejtettük el | 205 |
| A kloroform teória | 208 |
| Egy asszony a sivatagban | 212 |
| Az elbeszélő hirtelen szerkesztő úrrá válik, majd kicsöppen a paradicsomból | 213 |
| Aki a csepűrágókat is megnevettette, s megsemmisítette a neológ ideológot | 217 |
| Amelyben az APO, a nagy varázsló kiűz a paradicsomból | 219 |
| Egy felhőtlen szerelem életre-halálra | 221 |
| Nem az irodalom utánozza az életet, hanem az élet az irodalmat. A tetovált rózsa | 222 |
| A tanúk vallanak. A tárgyaláson a védő egyre kíméletlenebb | 225 |
| A nyomozás a modern tudományhoz fordul segítségért | 229 |
| Nekromantika, mint rendszertani lényeg. Aki temetéseken röhög, még nem rossz ember | 232 |
| APO a világtörténelem színpadára lép. Ízelítő a nyomozati módszerekből | 235 |
| Az áldozatot holtában átprogramozzák. Horror | 240 |
| Idézés bűnügyben. A história hasznos betegség | 242 |
| Nem szerették ezek se a bolondokat, se a becsületeseket | 244 |
| Egy gyermek nyomozni kezd | 246 |
| Egy nyomozó is eltűnik. az Interpol is bekapcsolódik. az elbeszélőt is kihallgatják | 248 |
| Egy perdöntő bizonyíték s a reá épülő feltételezések | 253 |
| Hírszerzők színelváltozása | 257 |
| Lehetett itt az ördöggel kötött szövetség? | 263 |
| Az erőszakszervezetek meggondoltak, megfontoltak. Mivel is kereskednek voltaképp? | 264 |
| Mi lehetett az a különös információ, melynek hősünk birtokába juthatott? | 266 |
| Hogyan lehet fontos információ birtokába jutni, s miért nem érdemes | 267 |
| Merő feltételezések, bár még az is lehet, igazunk van | 269 |
| Hát mégis volt paktum? A kényszerpálya | 269 |
| Kivégzés előtt csupa unalom az élet | 270 |
| A nagy titok - létezik-e egyáltalán? | 271 |
| Ahol a valóság illúzió, ott minden változata az | 273 |
| Utóhang | 276 |
Folytatás Microsoft-tal