Előszó
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1906. május 6-án tartotta alakuló kongresszusát a magyar vasutasok első legális szakszervezete, a Vasúti Munkások Országos Szövetsége.
Az évforduló alkalom arra, hogy...
Tovább
Előszó
Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1906. május 6-án tartotta alakuló kongresszusát a magyar vasutasok első legális szakszervezete, a Vasúti Munkások Országos Szövetsége.
Az évforduló alkalom arra, hogy emlékezzünk az előttünk járó nemzedék hősi küzdelmeire. Ez nemcsak a munkásmozgalom vasutas mártírjai és a még körünkben élő, küzdelmes múltú veteránok iránti kötelességünk, hanem aktuális politikai, időszerű gazdasági, sőt elsőrendű vasútüzemi feladat is, hiszen nélkülözhetetlen a vasutas dolgozók szocialista tudatának formálásában, az új vasutas generáció nevelésében. „Nem lehet öntudatos munkás az, aki Feledékeny Jánosként kezeli saját mozgalmának történetét" (Lenin). Ez a felismerés jut kifejezésre a szakszervezetünk X. kongresszusán elfogadott határozatban, amely kimondja: szakszervezeti nevelőmunkánk elválaszthatatlan részét kell, hogy képezze a vasutas munkásmozgalom történetének megismertetése, a munkásmozgalom vasutas mártírjai és kiemelkedő harcosai emlékének megőrzése, s mozgalmi hagyományainak ápolása.
Magyarországon 130 évvel ezelőtt, 1846. július 15-én adták át a forgalomnak az első — a Pest - Vác közötti — 33 km hosszúságú vasútvonalat. Fél évszázaddal később hazánk vasúthálózatának hossza már elérte a 17 000 km-t. A vasútnak a múlt század második felében kiemelkedő szerepe volt a magyar nemzetgazdaság fejlesztésében. Ösztönözte a mezőgazdasági árutermelést, a szénbányászat, a nehézipar és az építőipar fejlődését.
A vasúthálózat kiépítésével párhuzamosan kialakult a modem proletariátus speciálisan kvalifikált, számszerűleg is jelentős osztaga: a vasutasság. A vasutasok létszáma a dualizmus korában gyorsan növekedett: 1867-ben 10 500, 1890-ben 40 057, 1900-ban 89 479,1910-ben 130 945,1913-ban 157 496.
A vasutas dolgozók harca élet- és munkakörülményeik javításáért egyidős a vasúttal, de az egyes kategóriák küzdelme több fejlődési fokon ment keresztül, míg beletorkollott a vasutasok önálló, szocialista szakszervezeti mozgalmába.
Magyarországon az 1867-es kiegyezéssel teremtődtek meg a munkásság szocialista szervezkedésének objektív és szubjektív feltételei.
Vissza