A VASAS Szakszervezeti Szövetség 100 éve

Előszó

A Vasas Szakszervezeti Szövetség története tükörképe azoknak a gazdasági társadalmi rendszerváltozásoknak, amelyeket itt a Kárpát-medencében átélünk. A száz egynéhány éves múltra visszatekintő szakszervezetek történetük során a különböző rendszerváltozások közepette képesek voltak fennmaradni, és az adott, szűk lehetőségek között cselekedni valamit tagságukért. Ez igaz volt akkor is, amikor törvényes lehetőségek híján "csak" segélyezni tudtak, de igaz volt akkor is, amikor a "hajtószíj" szerepből adódóan főfeladat a termelést segítő tevékenység volt.
A szakszervezetek léte, működése nem választható el az ország történetétől. Részesei voltak a nagy reménykedés időszakának, amikor elérhető közelségbe került a demokrácia, s így a szakszervezetek szabad tevékenysége.
Túlélték a bedarálás időszakai, amikor is a "szovjet-modell" részeként közvetítettek a párt és az állam között. De még ebben a helyzetben is megtalálták a módját, hogy „gúzsba kötve néha táncoljanak". Mert megmaradtak közöttük azok a tisztségviselők, akik a csasztuskák és munkaversenyek hangjai alatt az egyén ügyeit intézték, legyen az a bölcsődei elhelyezés, az iskolai segély, egy-egy beutaló. Ott voltak azok is, akik megtalálták azt az egyetlen módot, amiben önmagukat meg nem tagadva cselekedni lehetett. Szervezték a kulturális programokat, beiskolázták azokat, akiknek egy-két évtizeddel azelőtt lehetőségük sem lett volna arra, hogy az elemi iskolát elvégezzék. Csak így lehetett az, hogy számosan tudatos részt vállaltak az '56-os változások iránya kidolgozásának. Vissza