A városligeti Vajdahunyadvár

Előszó

Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és a budapesti Városliget széchenyi-szigetén felépített épületegyüttese nem csupán jól működő múzeumépület, romantikus hangulatú várkastélyszerű palota, hanem Magyarország ezeréves építészettörténetének gyűjteménye is. Különleges egységekben mutatja be a román kor, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus magyarországi és egyben európai jellegzetességeit. A köznyelvben "Vajdahunyadvár"-ként emlegetett épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt, kihagyhatatlan látványosságként szerepel születésétől napjainkig. Ahhoz, hogy megérthessük ezt az épületcsoportot, meg kell ismerkednünk létrjöttének okaival és építészettörténeti előzményeivel.
A 19. század utolsó harmadában, a boldog békeidők korában Magyarország gazdasági és kulturális fejlődése óriási iramú volt. Budapest az addig szegényes, provinciális kisvárosból hirtelen európai fővárossá épült ki. Ezt a gyors átalakulást a három városrész, Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesítése is elősegítette, és lendületét csak az első világháború törte meg. Ekkoriban zajlott a főváros szerkezetének átalakítása: A városrendezési tervek szerint kiépültek a körutak, sugárutak. Az Andrássy út alatt megépült a kontinens első földalatti vasútja. Ekkor formálódott át a budai Várpalota, a Mátyás.templom, és ekkor épült meg a Halászbástya. Befejezték a Bazilikát, és nekiláttak az Országház hatalmas tömbjének. Kulturális és oktatási épületek sokasága készült, többek között az Operaház és a szecessziós Iparművészeti Múzeum. Vissza