A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686-1848
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
A kötet a bécsi és a magyar levéltárak gazdag forrásanyagára támaszkodva mutatja be a városi politikai, kommunális, gazdasági, adóügyi, kulturális, egyházi és egészségügyi igazgatást. Ismerteti a katonai, a rendészeti, a tűzvédelmi, a mezőgazdasági, a kézműipari, a kereskedelmi hatásköröket. Ennek során nemcsak a városi szervezet működését ismerhetjük meg, hanem képet kapunk a 18-19. századi városlakók mindennapi életéről is.
A munka a városi önkormányzatnak csak a hatáskörét tekinti át, a szervezet, az ügyvitel és a joggyakorlat további kötetek témája lesz. A városok közül elsősorban a szabad királyi és a bányavárosok szerepelnek, a mezővárosok csak összehasonlítható példaként fordulnak elő.
A téma megírásakor a szerző Székesfehérvárt tekintette modellnek, elsősorban e város levéltárából merített. Ezt az indokolja, hogy Székesfehérvár a török utáni időktől kezdve mintavárosként, igazgatása mintaberendezkedésként szolgált. A kötet a mai közigazgatás fejlesztésének történeti...
Tovább
Fülszöveg
A kötet a bécsi és a magyar levéltárak gazdag forrásanyagára támaszkodva mutatja be a városi politikai, kommunális, gazdasági, adóügyi, kulturális, egyházi és egészségügyi igazgatást. Ismerteti a katonai, a rendészeti, a tűzvédelmi, a mezőgazdasági, a kézműipari, a kereskedelmi hatásköröket. Ennek során nemcsak a városi szervezet működését ismerhetjük meg, hanem képet kapunk a 18-19. századi városlakók mindennapi életéről is.
A munka a városi önkormányzatnak csak a hatáskörét tekinti át, a szervezet, az ügyvitel és a joggyakorlat további kötetek témája lesz. A városok közül elsősorban a szabad királyi és a bányavárosok szerepelnek, a mezővárosok csak összehasonlítható példaként fordulnak elő.
A téma megírásakor a szerző Székesfehérvárt tekintette modellnek, elsősorban e város levéltárából merített. Ezt az indokolja, hogy Székesfehérvár a török utáni időktől kezdve mintavárosként, igazgatása mintaberendezkedésként szolgált. A kötet a mai közigazgatás fejlesztésének történeti megalapozásához is hozzájárul, amennyiben a helyi-területi igazgatás problematikáját és intézménytörténetét tényszerűen tárgyalja.
Vissza
Tartalom
Bevezetés 5
1. Politikai igazgatás 9
Katonai ügyek 9
Beszállásolás 12
Kaszárnya, börtön 20
Katonai kórház 23
Katonai nevelőház 25
Újoncállítás 26
Szabadságolt katonák, invalidusok 33
Szökött katonák 34
Elesettek 35
Élelmezési hivatal 36
Raktárak 39
Városi „hadiipar" 40
Egyéb szolgáltatások 42
Nemesi felkelés 43
Polgárőrség 49
1848. évi nemzetőrség 53
Rendészet 53
A közrend fenntartása 53
Cseléd- és szolgaügy 55
Útilevél, passus 56
Iparoslegények vándorlása 57
Idegenek, csavargók 59
Koldusok 61
Körözés, hirdetmények 63
Talált dolgok 64
Tiltott játékok 65
Közlekedés 66
Életvitel, magatartás 66
Főbenjáró ügyek 67
Anyakönyvi ügyek, névváltoztatás 68
Mezőrendészet 69
Mértékek, súlyok 69
Pénzek 72
Tűzvédelem 76
Megelőző rendszabályok 76
Tűzoltási szabályok 77
Tűzoltó eszközök 79
Tűzkárosultak segítése 80
Tűzesetek 82
Földrengések 84
Mennykőcsapás, árvíz 85
2. Kommunális igazgatás 86
Katonai épületek fenntartása 86
Városi középületek 88
Utak, utcák 91
Utcanevek, házszámok 94
Hidak 95
Út- és hídbiztos 96
Kutak 97
Király-kút 101
Árkok, csatornák 103
Köztisztaság 105
Építésrendészet 107
A megyeház építése 109
Szépítő Bizottság 111
Közvilágítás 111
Sétatér 114
Bérkocsi 114
3. Gazdasági igazgatás 116
Mezőgazdaság 116
Szántóföldi munkák 117
Gabonatermelés 120
A harmadik vetésforgó bevezetése 125
Egyéb termények 128
Széna, szalma 129
Fásítás 130
Nádas 136
Szőlőtermelés 138
Városmajor 141
Állattenyésztés, legeltetés 142
Juhtartás 147
Marhatartás 149
Lótartás 152
Egyéb állattartás 155
Állategészségügy 155
Bárándpuszta (bérlet) 160
Vízrendezés, lecsapolás 170
Kézműipar 177
Céhügyek 178
Limitatio 179
Szabályozás, tilalmak 181
Kontárkodás 182
Mesterjog 183
Inasok, legények 186
Manufaktúrák, gyárak 187
Városi munkák 191
A kézművesek és kereskedők száma és osztályozása 192
Céhbiztosok 193
Kereskedelem 193
Kereskedelmi Társulat 194
Rácok, görögök, törökök 198
Kereskedői kapcsolatok 199
A Társulaton kívüli kereskedők 202
Sóeladás 205
Puskapor 209
Dohány 211
Lottóárusítás 212
4. Adóügy 213
Összeírás 213
Kivetés (repartitio) 216
Hadiadókulcs 218
Háziadókulcs 224
Országgyűlési taksa 227
Királyi cenzus 229
Rendkívüli szolgáltatások 230
Hadsegedelem 230
Mentesség, kedvezmény 231
Hátralékok behajtása 233
Adószedő 237
Adópénztár, adószámadás 239
Adócédula, adónyilvántartás, adófőkönyv 241
Számvevőség 241
Költségvetés 243
Tized 244
Gabonatized 244
Bortized 246
Tizedszedők 247
Tizedszedési biztos 249
5. Kultúra 250
Elemi iskolák 250
Gimnázium 256
Kísérlet magasabb tanintézet megszerzésére 258
Rajziskola 259
Ismétlőiskola 262
Magániskolák 262
Nőnevelés 263
Nem katolikus felekezeti iskolák 264
Egyéb oktatás 265
Iskolai biztosok, felügyelők, igazgatók 265
Az oktatásügy szabályozása 266
Énekesek 268
Zenészek 269
Mutatványosok 272
Iskolai színjátszás 273
Komédiások 274
Színészek, társulatok 275
Műkedvelő színjátszás 281
Pelikán-fogadó, Szluha-szála 281
Nyilvános tánc, bálok 283
Népszokások 287
Könyvkötés és -terjesztés 289
Cenzúra, nyomda 291
A város mint a kultúra mecénása 293
Lövészegyletek, lövölde 296
Más egyletek és társaságok 298
6. Egyházi ügyek 302
Katolikusok 302
Kapcsolat az egyházi felsőbbséggel 303
Tizedviták 306
Belvárosi plébániatemplom, székesegyház 309
Felsővárosi plébániatemplom 313
A harmadik plébánia 315
Plébánosválasztás 316
A plébános javadalmazása 319
Canonica visitatio 322
Egyházfi, harangozó 323
Jezsuiták 325
Pálosok, ciszterek 328
Ferencesek 330
Karmeliták 332
Kápolnák 334
Keresztek, szobrok, képek, Kálvária 335
Temetők 337
Körmenetek, zarándoklatok 340
Könyörgő és ünnepi misék 343
Remeték 344
Jótékonyság, alamizsna 345
Anyakönyv 346
Egyházi pénztárak 347
Egyházi biztosok 350
Görögkeletiek 351
Protestánsok 355
Zsidók 357
7. Egészségügy 362
Orvos 362
Seborvos 369
Bába 370
Patika 372
Kórház 379
Szegényház 381
Járványok 382
8. Posta 386
Függelék 393
Levéltári források 395
Felhasznált irodalom 397
Rövidítések jegyzéke 404
Mutató 405