A városi kegyuraság Szegeden

Előszó

A Katolikus Egyház jogi életének egyik legérdekesebb intézménye - amely mintegy nyolcszáz éven át élt és működött: a patronátus, a kegyúri jog intézménye. Ez az a jogintézmény, amelynek törvényei ellen talán a legtöbbet vétettek a történelem folyamán, állandóan viták középpontjában állt, mégis amely nélkül a XII. századtól a XX. századig elképzelhetetlen lett volna a Katolikus Egyház élete, és hatása még ma - megszűnése után is - is érződik. A kegyúri jog gyakorlása Szeged Szabad Királyi Városban is nagyjelentőségű volt, végig kísérte a város történelmét, ezért szinte érthetetlen, hogy ezt eddig szisztematikusan még nem dolgozták fel. Vannak természetesen rövidebb munkák e tárggyal kapcsolatban. Dr. Csizmadia Andor: „A magyar városok kegyurasága" (Győr, 1937) című művében négy oldalt szentel Szegednek (107-111. old.). 1885-ben jelent meg egy vitairat Oltványi Pál tollából: „Szeged a nagy katolikus város egyik nyílt sebe" - melyre 1886-ban született meg a válasz Ruszti R. J.: „A kegyúri jog és a szegedi gyakorlat" címmel. Ezekben az írásokban a szerzők egy speciális kérdésről vitatkoztak - jelesül, hogy részt vehetnek-e a másvallásúak a prezentálásban - de a kegyúri jog alapvető feldolgozását nem adták. Ezért választottam kutatási területemül a Szeged városi kegyúri jog szinte feltöretlen szűz területét még 1996-ban. Az anyagot nem ismerve munkámat akkor két kötetesre terveztem. Azóta kiderült, hogy az óriási anyag csak három kötetbe fér bele. A megjelenés is sajátságos okok miatt fordított sorrendben alakult. Az évezredes jogintézmény izgalmas befejező szakaszának feldolgozása 1917-1948-ig a legkönnyebbnek látszott ahhoz, hogy kutatásaim eredményét mintegy ajándékul városomnak az ezredfordulóra átnyújthassam. Ezért jelent meg először 2000/01-ben a III. kötet. Kutatásaimat természetesen tovább folytattam és most tisztelettel nyújtom át Szeged városának, a történelem és jog iránt érdeklődőknek a szegedi városi kegyuraság történetének első kötetét. Adós vagyok még a második kötettel az 1850-1917-ig tartó időszak feldolgozásával. Az értekezés címe: A városi kegyuraság Szegeden. Valójában a dolgozatban végig kísérem a kegyuraság kialakulását; szerkezetét, működését, erényeit és hibáit - ám mindezt egy címbe belefoglalni lehetetlen. Maradt tehát címnek az egyszerű és sokatmondó: A városi kegyuraság Szegeden I.. Az I. fejezetben a kegyúri jog intézményének keletkezését, jogfejlődését és szabályozását, vagyis a kegyúri joggal kapcsolatos egyházi törvénykezést kísérem végig a zsinatok határozatai, illetőleg a Corpus Iuris Canonici alapján. Vissza