A városi filmszínházak közönsége 1972-ben

Szerző

Budapest

'Tárnok János: A városi filmszínházak közönsége 1972-ben ' összes példány

Kiadó:	Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1973
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	141 oldal
Sorozatcím:	Film és közönség
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Megjelent 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Filmtudományi Intézet - a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága megbízása alapján, együttműködve a fővárosi és a 19 megyei moziüzemi vállalattal - 1972-ben hozzákezdett a városi filmszínházhálózat műszaki és üzemgazdasági kataszterének elkészítéséhez, s ezzel párhuzamosan valamennyi városra kiterjedő, reprezentatív jellegű közönségvizsgálatot végzett. A városi vizsgálatokat 1973/74-ben a községi filmszínházak és közönségük vizsgálata követi.
E feladatok elvégzését az tette szükségessé, hogy az utóbbi 10-12 évben (az Intézet dr. Taródi Nagy Béla által végzett közönségvizsgálatai óta) hazánkban társadalmi, gazdasági és művelődési téren olyan nagy jelentőségű változások történtek, melyek természetszerűleg hatással voltak és vannak ma is a film és a közönség, illetve a filmszínházak és a közönség viszonyának alakítására, a filmszínházakba járó közönség rétegződésére, a mozik „nézőtérképének" megváltozására.
Ahhoz, hogy objektíven lássuk a filmszínházhálózat - általában a filmszínházakban vetített filmek - mai társadalmi-kulturális szerepét és jelentőségét, utalnunk kell a legfontosabb előzményekre.
A felszabadulás előtti években filmszínházak a fővárosban, a vidéki városokban és csak igen kevés községben voltak. Az évi országos nézőszám abban az időben 18-23 millió között váltakozott, s ebből kb. 12 millió volt a fővárosi mozik nézőszáma. A felszabadulás, főleg a filmgyártás és a mozihálózat 1948. évi államosítása után, rendkívül gyorsan, 1958-ra teljesen kiépült városi és falusi mozihálózatunk. Művelődési szempontból a legnagyobb változást a szocialista műsorpolitika kialakítása jelentette. Mindezek következtében - párhuzamosan a lakosság általános művelődési igényének növekedésével - 1948-tól 1960-ig a filmszínházak látogatottsága mind a fővárosban, mind a vidéki városokban és községekben évről-évre emelkedett, s 1960-ban elérte a 140 milliós nézőszámot. Igen kedvező volt az országos nézőszám megoszlása is: az összes néző közül ugyanis 39,8 millió volt a fővárosi, 38 millió a vidéki városok és 62,2 millió a községi filmszínházak éves nézőszáma.
Hazánkban 1961-től kezdett jelentkezni azoknak a tényezőknek a hatása (a televízió fokozatos elterjedése, a lakosság életkörülményei, életmódja terén bekövetkező változások, az urbanizációs folyamat felgyorsulása, a felnőtt lakosság továbbtanulása, a szabadidő-struktúra átalakulása stb.), melyek - vagy ezek egy része - előzőleg már a külföldön a legtöbb országban - közöttük néhány szocialista országban is - a filmszínházak nézőszámának hol zuhanásszerű (Nagybritannia: 1,3 milliárdról 1970-re 182 millió), hol viszonylag mérsékeltebb (Olaszország: 300 millióról 1969-re 557 millió, Német Demokratikus Köztársaság: 300 millióról 100 millió) csökkenésével járt. (A Szovjetunió az egyetlen kivétel: az 1971. évi 4,6 milliárdos nézőszám még mindig emelkedő tendenciát mutat.) Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. A FILMSZÍNHÁZAK KÖZÖNSÉGÉNEK DEMOGRÁFIAI RÉTEGEZÖDÉSE 11
1. A nézők megoszlása életkor szerint 11
2. A nézők megoszlása nemek szerint 13
3. A nézők megoszlása iskolai végzettség szerint 15
4. A néző megoszlása foglalkozáscsoportok s ezen belül iskolai
végzettség szerint 17
5. A nézők megoszlása családi állapot és családnagyság szerint 20
6. A nézők megoszlása állandó lakóhely szerint 21
II. VAN-E TÁRSADALMI IGÉNY 1972-BEN A FILMSZÍNHÁZAKRA? 27
1. Pótolja-e a televízió a mozit? 27
2. Vannak-e előnyei a mozikban való filmnézésnek a televízió
filmközvetítéseihez képest 29
III. A MOZIBAJÁRÁS SZOKÁSAI ÉS BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI 33
1. Milyen gyakran járnak moziba a nézők? 33
2. Egyéni vagy társas időtöltés-e a mozibajárás? 38
3. A filmszínházak kiválasztása és ennek nézői szempontjai 41
4. Elegendő-e a mozik száma Budapesten és a vidéki városokban? 43
5. A filmszínházak műszaki-kényelmi viszonyai és a korszerűsítés igénye 45
6. A nézők véleménye a mozik helyárairól 52
7. Feliratosan vagy szinkronnal szeretik-e jobban a filmeket a nézők? 56
IV. A MOZIBAJÁRÁS AKADÁLYAI 59
1. Szeretnének-e gyakrabban moziba járni a nézők? 59
2. Mik a gyakoribb mozibajárás legfontosabb akadályai? 62
V. A MOZIBAJÁRÓK ÉS CSALÁDJUK KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGA ÉS ÉRDEKLŐDÉSE A MŰVELŐDÉS MÁS ÁGAI IRÁNT 69
1. Kulturális eszközök a mozilátogatók családjában 69
2. A mozinézők érdeklődése, aktivitása a művelődés különböző ágaiban 71
VI. MIT VÁRNAK A NÉZŐK A FILMEKTŐL? 75
VII. A NÉZŐK VISZONYA A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ MŰFAJÚ FILMEKHEZ 83
1. A különböző típusú, műfajú filmek kedvelése és elutasítása 83
2. A nézők véleménye a filmszínházak filmellátásáról és a
filmállomány összetételéről 89
3. Harminc játékfilm közönségének rétegeződése 99
4. A mozinézők érdeklődése a rövidfilmek iránt 105
VIII. A NÉZŐK TÁJÉKOZOTTSÁGA A MEGTEKINTETT FILMEKRŐL 109
IX. A MOZINÉZŐK ÉS A FILMKRITIKA 119
X. A MOZILÁTOGATÓK FILMMŰVÉSZETI ISMERETEI ÉS AZ
ISMERETEK FORRÁSAI 129
MELLÉKLET. A közönségvizsgálat interjúlapja 137

Témakörök

Tárnok János

Tárnok János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tárnok János könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem