A varázsló halála

Fülszöveg

Egy tragikus életű s ma már szinte elfeledett novellista tömör, félelmetes életművének legjavát tartalmazza ez a gyűjtemény Illés Endre válogatásában; Csáth Gézáét, aki fél évszázaddal ezelőtt a modern magyar próza egyik nagy előfutára és megújítója volt. Jelentkezése az irodalomban, amely a Nyugat indulásával egy időre esett, a kölyök Rimbaud indulására emlékeztet. Korán kibontakozó, tékozlóan gazdag, sokoldalúan színes tehetség volt, aki az írás mellett remekül rajzolt, festett, hegedült, zongorázott és zenét is szerzett (ő írta annak idején a Nyugatban Bartókról és Kodályról az első elismerő kirtikákat, s húszéves fejjel, harmadéves medikusként olyan feledhetetlen remekművét, mint az Anyagyilkosság. Aztán bekövetkezett tékozló és mohó életének végzetes találkozása a morfiummal, amely fiatalon elroncsolta gazdag tehetségét, elpusztította az új magyar irodalomnak talán legmerészebb ihletőjét, kinek műveiből az irodalmi rokonság szálai Kosztolányi Dezsőhöz és Karinthy Frigyeshez éppúgy elvezetnek, mint Nagy Lajoshoz vagy Ady Endréhez.
Ez a gyűjtemény tartalmazza Csáth Géza életművének színejavát. A válogatás munkája az írónak életében megjelent hat kötetére alapozódott (A varázsló kertje (1908), Az albíróék (1909), Délutáni álom (1911), Janika (1911), Schmith mézeskalácsos (1912), Muzsikusok (1913), de a gyűjtemény tizenhat olyan elbeszélést is tartalmaz, amely ebben a kötetben lát először napvilágot. A Pál és Virgina, Hétfő, Jutalom, Ismeretlen házban, Történet egy gyógyszerészettan-hallgatóról, A kút, Egyiptomi József, Tálay főhadnagy, "Souvenir", Dénes Imre c. elbeszéléseket korabeli napilapokból (Budapesti Napló, Pesti Napló, Népszava, Világ) és irodalmi folyóiratokból (A Hét, Nyugat, Esztendő) gyűjtötte össze a sajtó alá rendező; az Elfeledett álom, Katonai behívó, A kis Emma, Kisfiúk, Vasút, A kis varrólány vasárnapja c. elbeszélések pedig az író hagyatékából kerültek elő. Vissza