Előszó
Részlet a könyvből:
"A vám jogi szabályozása
A nemzetközi áruforgalomnak egyéb specifikumai mellett sajátos velejárója, hogy ez az áruforgalom az államhatárokon keresztül bonyolódik le. Ez a sajátosság pedig maga után vonja azt, hogy ez az áruforgalom, mint mindenütt a világon, a magyar államhatáron is vámellenőrzés alá kerül.
A magyar államhatárra érkező árukkal kapcsolatosan az áruforgalom lebonyolításában résztvevő szerveknek számos tennivalójuk van, de abból a tényből eredően, hogy az államhatár túlnyomórészt vámhatárt is jelent, következik, hogy a nemzetközi áruforgalomban ideérkező áruk vámellenőrzés alá esnek.
Szélesebb értelemben a kereskedelmi érdekek, de a nemzetközi áruforgalom érdekei is szükségessé teszik, hogy azok a személyek, akik résztvesznek a nemzetközi áruforgalomban vagy bonyolítják az áruforgalmat, kellő biztonságban legyenek, hogy az áruforgalom zavartalanul bonyolódik le. Meg kell tehát teremtenünk úgy az exportőr, mind az importőr számára a biztonságot, hogy az árui az államhatáron zökkenőmentesen átszállításra kerüljenek.
Ehhez a biztonsághoz kívánnak a nemzetközi áruforgalomban résztvevő országok hozzájárulni azzal, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyeket a vámellenőrzés során érvényesítenek és amelyeknek eleget kell tenni, jogszabályokba foglalják.
Egyfajta ilyen igény következtében alakultak ki más országokban is, de hazánkban is a vámjogok.
Ami a téma elméleti részét illeti, a Magyar Népköztársaság jogrendszerében a magyar vámjog helyét keresve úgy tűnik, hogy legkézenfekvőbb a vámjogot a pénzügyi jog egyik ágának tekinteni.
Jogelméleti oldalról vizsgálva, a vámjogot meghatározó jogszabályokról elmondható, hogy azok - egyéb jogágakhoz hasonlóan - anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaznak.
A vámjog tehát azoknak az anyagi és eljárásjogi szabályoknak az összessége, amelyek a nemzetközi áruforgalom lebonyolítása során az áruk vámkezelésével kapcsolatban érvényesítésre kerülnek."
Vissza