A változó foglalkoztatási érdekegyeztetés

A Munkaügyi Tanácsok átalakulása

Szerző

Budapest

'Tóth Ferenc: A változó foglalkoztatási érdekegyeztetés ' összes példány

Kiadó:	Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	227 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-0055-62-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek első harmada Magyarországon - a korábbi érdekképviseleti szervezetek átalakulásával, az addig ismeretlen érdekképviseleti szereplők megjelenésével párhuzamosan - a különböző új érdekegyeztető intézmények, fórumok kialakulásának időszaka volt. A piacgazdaság felé történő nyitás során a korábbi monolit - döntően az állami döntések által reguláit - érdekegyeztetés egyre növekvő ütemben átalakult.
Az érdekegyeztetésben először a munka világához közvetlenül kapcsolódó területeken került sor lépésváltásra: a szakszervezeti pluralizmus megteremtődését követően lehetővé vált, hogy a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek közötti kollektív alku autonóm szereplők alkuja legyen, s ne csak a mikroszintre redukálódjon, hanem adott esetben mező-, vagy makroszinten is sor kerülhessen kollektív tárgyalásokra. 1988 végén létrejött - némiképp az állami paternalizmusba ágyazottan, de már a tripartizmus jegyeit is magán hordva - a makroszintű érdekegyeztetés első fóruma, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), ezt követően 1990 augusztus elsején az Érdekegyeztető Tanács (ÉT), s annak Szakbizottságai.
Kezdetben - alapvetően a munkaügyi kapcsolatokra koncentráló, annak intézményeit felölelő - érdekegyeztetésben dominánsan a makroszintű és a mikroszintű problémák jelentek meg, s a szereplők csak kivételes esetben foglalkoztak egy-egy régiói, település problémáival Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott a munkanélküliség megjelenésével, terebélyesedésével, a munkanélküliségi észlelési küszöb átlépésével: a szaporodó regionális, lokális foglalkoztatási krízishelyzetek orvoslásra vártak, s arra figyelmeztettek, hogy amennyiben nem sikerül megoldani őket ott ahol keletkeztek, akkor Magyarország rövidesen a kritikus körzetek hálójából szövődő „kritikus országgá" válik. Az érdekegyeztetés szereplői, intézményei számára tehát a munkanélküliség megjelenése és kezelésének szükségessége új kihívást jelentett: a döntően a béralkura, a munkafeltétel alkura irányuló kollektív tárgyalások, megállapodások mellett gondot kellett fordítani a regionális elem dominanciáját hordozó foglalkoztatási alkura2. Szükségessé vált, hogy mielőbb megteremtődjenek azok a speciális érdekegyeztető fórumok, amelyek képesek adott régió foglalkoztatási válsághelyzeteire választ adni, a konfliktusokat kezelni, vagy korlátok közé szorítani, s a szociális béke egyik fenntartójává válni. Magyarországon tehát az 1980-as évek végén, az országos szintű érdekegyeztetés (OET), és néhány megyei érdekegyeztető fórum kialakulásának kezdeményezésével, de legfőképp a munkanélküliség megjelenésével párhuzamosan merült fel annak az igénye, hogy a foglalkoztatási problémák megoldásának keresésében - az állam addigi kizárólagos szerepvállalása mellett - részt vegyenek a különböző társadalmi/szociális partnerek, a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek, az önkormányzatok. Vissza

Tartalom

BEVEZETŐ 9
I. A REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS, A MUNKAÜGYI
TANÁCSOK INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA 15
1.1. Kísérlet a decentralizált foglalkoztatási érdekegyeztetés intézményeinek megteremtésére (1989-1991) 15
1.2. A Munkaügyi Tanácsok megalakulásának előzményei, fontosabb
lépései 20
1.3. A Munkaügyi Tanácsok megalakulása 22
1.4. Munkaügyi Tanácsok: struktúra, funkciók és jogosítványok 23
1.5. A foglalkoztatási érdekegyeztetés helye, szerepe a magyarországi
érdekegyeztetés rendszerében 26
II. A MUNKAÜGYI TANÁCSOK ÁTALAKULÁSÁNAK FONTOSABB
MOZZANATAI (1996-1998) 35
2.1. A Munkaügyi Tanácsok tagjainak állásfoglalása a Tanácsok átalakításának lehetőségeiről és szükségességéről (1995-1996) 35
2.2. A Munkaügyi Tanácsok törvényi átalakításának fontosabb mozzanatai,
várható következményei (1996-1997) 40
2.3. A Munkaügyi Tanácsok átalakulásának fontosabb jellemzői, oldalanként (1996-1997) 42
2.3.1. A Munkaügyi Tanácsok munkavállalói oldalának átalakulása 42
2.3.2. A Munkaügyi Tanácsok munkaadói oldalának átalakulása 49
2.3.3. A Munkaügyi Tanácsok önkormányzati oldalának átalakulása 56
2.3.4. A Munkaügyi Tanácsok átalakításának néhány jellemzője 60
2.4. Konfliktusok, viták s megoldásuk formái a Munkaügyi Tanácsok
átalakulása során 63
2.4.1. A konfliktusokat kiváltó szervezeti változások 63
2.4.2. A Munkaügyi Tanács átalakítása során keletkezett konfliktusok
az MT tisztségviselői véleményének tükrében (1998) 64
2.4.3. A Munkaügyi Tanács átalakítása során keletkezett viták:
konfliktus esettár, 1997-1998 68
2.4.3.1. A munkaadói oldal vitái, konfliktusai
(munkaadói esettár) 69
2.4.3.2. A munkavállalói oldal vitái, konfliktusai (munkavállalói
esettár) 70
III. AZ ÁTALAKULT MUNKAÜGYI TANÁCSOK, SZEREPÜK ÉS
TEVÉKENYSÉGÜK A FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉSBEN 79
3.1. A Munkaügyi Tanácsok szereplőinek néhány fontosabb jellemzője 79
3.1.1. A képviselők, tisztségviselők életkor, nem, iskolai végzettség
szerinti megoszlása 79
3.1.2. A Munkaügyi Tanácsok tisztségviselőinek helyzete,
tevékenysége, jellemzői 86
3 2. A Munkaügyi Tanácsok keretében folyó érdekegyeztetés működési
feltételeihez biztosított központi források felhasználása 92
3.2.1. A finanszírozás formája, szükségességének felismerése, hatása
az érdekegyeztető munka jellegére 92
3.2.2. Az érdekegyeztetés működési feltételeihez biztosított források
felhasználása költség nemenként - két év tapasztalatai 93
3.2.3. Az érdekegyeztető munka támogatásának megítélése a
szereplők által 98
3.2.4. A támogatás felhasználásának néhány regionális jellemzője 101
3.2.5. A Munkaügyi Tanácsoknak biztosított támogatás hatása és következménye az érdekegyeztető tevékenységre, annak feltételeire 107
3.3. A Munkaügyi Tanács átalakítása, hatása az érdekegyeztető munka
hatékonyságára. Az átalakulás előnyei és hátrányai az MT tisztségviselői véleményének tükrében (1998) 109
3.3.1. A Munkaügyi Tanács átalakításából származó előnyök 110
3.3.2. A Munkaügyi Tanács átalakításának hátrányos következményei 112
3.4. A Munkaügyi Tanács oldalainak összetétele (1998) - két év
változásainak tükrében 114
IV. A SZOCIÁLIS PARTNEREK HELYI SZERVEZETEINEK ÉS AZ
ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐCSOPORTOKNAK A BEFOLYÁSA
A MUNKAÜGYI TANÁCS DÖNTÉSEIRE 119
V. A MUNKAÜGYI TANÁCSOK KÉPVISELŐI ÁLTAL ELLÁTANDÓ
ÉRDEKEGYEZTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK STRUKTÚRÁJA A FELADATOK
MUNKARÁFORDÍTÁSÁNAK ÉS FONTOSSÁGÁNAK TÜKRÉBEN 133
VI. A MUNKAÜGYI TANÁCSOK ÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI
TANÁCSOK KAPCSOLATA 141
6.1. A regionális területfejlesztés szabályozása, elvei, fogalmai és
intézményei 142
6.2. A Megyei Területfejlesztési Tanács és a Munkaügyi Tanács kapcsolata
a Munkaügyi Tanács képviselők véleményének tükrében 145
VII. A MUNKAÜGYI TANÁCSOK JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK,
ELVÁRÁSOK, KEZDEMÉNYEZÉSEK - A TANÁCSOK MŰKÖDÉSÉNEK
TÜKRÉBEN 145
7.1. Álláspontok a Munkaügyi Tanácsok munkaerőpiaci érdekegyeztetésben
betöltött szerepéről 159
7.1.1. A Tanácsok döntési kompetenciája 159
7.1.2. Változások az aktív eszközök megyei felhasználásának
tervezhetőségében 161
7.1.3. A Munkaügyi Tanácsok kapcsolata a makroszintű
érdekegyeztető fórumokkal lói
7.1.4. A Munkaügyi Tanácsok támogatásával kapcsolatos elvárások 163
7.2. Elképzelések és vélemények a Munkaügyi Tanácsok országos
szervezetének létrehozásáról 165
7.3. Elképzelések és javaslatok a Munkaügyi Tanácsok további
átalakítására 170
VE. SZEMÉLYES VÉLEMÉNYEK A MUNKAÜGYI TANÁCSOK MŰKÖDÉSÉRŐL,
A FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉSBEN SZERZETT SIKEREKRŐL
ÉS KUDARCOKRÓL 175
8.1. Milyen változtatásokat látna szükségesnek a Munkaügyi Tanács
működésében rövid, illetve hosszabb távon? 175
8.1.1. Elvárások „rövid távon" 175
8.1.2. Elvárások „hosszabb távon" 177
8.2. A Munkaügyi Tanácsok tisztségviselői: „legnagyobb sikerek",
„legnagyobb kudarcok" 179
8.2.1. A sikerekről 179
8.2.2. A legemlékezetesebb kudarcok, amelyek az MT tisztségviselőit
a Munkaügyi Tanácsban érték 1997-1998 során 182
8.3. Általános vélemények és javaslatok a Munkaügyi Tanácsok
tevékenységéről 183
IX. RÖVID ÖSSZEGZÉS 187
IRODALOMJEGYZÉK 189
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 197