A vállalatok társadalmi felelősségvállalása

Tartalom

Gondolatok „A vállalatok társadalmi felelősségvállalása" című könyv kapcsán 11
Előszó 13
1. Társadalmi felelősségvállalás, fenntarthatóság, versenyképesség 15
1.1. Közjó vagy közrossz? 17
1.2. A CSR tartalma 20
2. A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának történeti
és elméleti összefüggései 25
2.1. A vállalati társadalmi felelősségvállalás eredete és korai története 26
2.1.1. A társadalmi felelősségvállalás gyökerei 26
2.1.2. A CSR fogalmának kialakulása és fejlődése 29
2.1.3. 1960-as évek: a vállalatok felismerik társadalmi
felelősségüket 30
2.1.4. 1970-es évek: a vállalatok reagálnak a társadalmi igényekre 32
2.1.5. 1980-as évek: a vállalatok etikai és környezeti
megfontolásokat építenek döntéshozatalukba 37
2.1.6. 1990-es évek: a vállalatok kezdik felismerni a felelős üzleti
magatartásban rejlő versenyelőnyt 41
2.2. A társadalmi felelősségvállalás XXI. századi értelmezése 44
2.3. A CSR-koncepció térnyerése Európában 48
2.4. A CSR fogalmának különböző értelmezései, definíciói 53
2.5. A CSR és a fenntarthatóság kapcsolata 55
3. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása az Európai Unióban
és Magyarországon 61
3.1. A társadalmi felelősségvállalás uniós mérföldkövei 61
3.2. A felelős vállalati magatartás dimenziói és eszköztára az
Európai Unióban 63
3.2.1. Vállalaton belüli dimenzió 63
3.2.2. Vállalaton kívüli dimenzió 64
3.2.3. A vállalati felelősségvállalás gyakorlati dimenziója - uniós
eszköztár 65
3.3. A CSR feltételrendszere és elterjedése Magyarországon 68
3.3.1. A CSR hazai feltételrendszere - PESTEL-elemzés 68
3.3.1.1. Politikai sajátosságok 69
3.3.1.2. Gazdasági környezet 70
3.3.1.3. Társadalmi jellemzők 70
3.3.1.4. Technológiai környezet 71
3.3.1.5. Környezeti jellemzők 72
3.3.1.6. Jogi környezet 73
3.3.1.7. A PESTEL-elemzés összegzése 73
3.3.2. A hazai vállalatok viszonyulása a társadalmi
felelősségvállaláshoz 74
3.3.3. Hazai előrelépések a CSR terén 77
3.3.3.1. CSR-kormányhatározat 77
3.3.3.2. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
intézkedései 77
3.3.3.3. Első magyarországi CSR-Nap 78
4. A stakeholder-megközelítés - társadalmi felelősségvállalás
az érintettek elvárásainak hálójában 79
4.1. A vállalat érintettjei 80
4.1.1. A stakeholder-kifejezés értelmezései 80
4.1.2. A stakeholderek csoportosítása 82
4.1.3. A stakeholderek jellemző elvárásai 84
4.2. Stakeholder-menedzsment 88
4.2.1. A stakeholderek kezelése Freeman szerint 88
4.2.1.1. Racionális szint 88
4.2.1.2. A folyamatok szintje 88
4.2.1.3. A tranzakciók szintje: interakció az érintettekkel 91
4.2.2. A strakeholder-menedzsment egyéb megközelítései 92
4.2.3. Az érintettek kezelésének fokozatai és eszközei 93
4.2.4. A stakeholder-menedzsmentszemlélet és a CSR-koncepció
találkozása 94
4.3. A stakeholderek szerepe a CSR szakpolitika szempontjából 96
4.3.1. Stakeholderek makroszinten 96
4.3.2. Mai helyzetkép 98
4.3.2.1. A stakeholderek viszonyulása a CSR-hoz az EU-ban 98
4.3.2.2. A stakeholderek szerepe Magyarországon 99
5. Regionalitás és CSR az Európai Unióban 101
5.1. A régiók kialakulása és szerepe az Európai Unióban 101
5.2. Regionális versenyképesség az Európai Unióban 103
5.3. A területfejlesztés és a fenntarthatóság összefüggései
az Európai Unióban 105
5.3.1. Az európai fenntartható területfejlesztés irányelvei 105
5.3.2. Európai Területfejlesztési Perspektíva 107
5.4. A területfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás összefüggései
az EU-ban és hazánkban 109
5.5. A régiók szerepe egy fenntartható Európa építésében 112
6. A CSR integrálása közpolitikákba 117
6.1. A CSR mint a szakmapolitikai integráció területe 117
6.1.1. Miért van szükség a CSR integrálására? 117
6.1.2. Mi az állam szerepe a társadalmi felelősségvállalásban? 120
6.1.3. A CSR-integráció eszközei 121
6.2. Vállalatok társadalmi felelősségvállalásának integrációs lehetőségei
egyes hazai közpolitikákban 123
6.2.1. Fenntarthatósági politikák, környezetpolitikák 123
6.2.1.1. A közpolitikák általános ismertetése
- fenntarthatósági politikák 123
6.2.1.2. A közpolitikák általános ismertetése
- környezetpolitika 125
6.2.1.3. A külső és belső CSR lehetőségei, esetleges
akadályai 126
6.2.2. Klímapolitika 128
6.2.2.1. A közpolitika általános ismertetése 128
6.2.2.2. A külső és belső CSR lehetőségei, esetleges
akadályai 130
6.2.3. Fejlesztéspolitika, területfejlesztés 131
6.2.3.1. A közpolitikák áttekintő ismertetése: ÚMFT 132
6.2.3.2. A közpolitikák áttekintő ismertetése: UMFP 133
6.2.3.3. A közpolitikák áttekintő ismertetése: OTK 134
6.2.3.4. A külső és belső CSR lehetőségei, esetleges
akadályai 135
6.2.4. Ágazati politikák: energiapolitika 136
6.2.4.1. A közpolitika áttekintő ismertetése 136
6.2.4.2. A külső és belső CSR lehetőségei, akadályai 137
6.3. Egy CSR integrálását elősegítő cselekvési terv keretei 137
6.3.1. Regionalizmus és CSR: miért előnyös a CSR helyi
integrálása? 137
6.3.1.1. Külső CSR és konfliktuskezelés mint demokratikus
intézmény 138
6.3.1.2. CSR és társadalmi részvétel 138
6.3.1.3. A külső- CSR-rendszerek szerepe a szubszidiaritás
gyakorlati megvalósításában 139
6.3.1.4. CSR-rendszerek a tervezés és végrehajtás
hatékonyságának javítására 139
6.3.2. Példa a CSR alkalmazására - közpolitikai CSR-generátor 140
7. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása a gyakorlatban 141
7.1. Felmérés a környezetvédelemben élenjáró magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) körében 141
7.1.1. A KKV-k társadalmi felelősségvállalásának jelentősége
és jellemzői 141
7.1.2. A vállalati felmérés módszere és eredményei 146
7.1.3. a felmérés legfontosabb tapasztalatai. 159
7.2. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása az Észak-magyarországi
régióban 161
7.2.1. Az empirikus kutatás keretei az Észak-magyarországi
régióban 161
7.2.2. Az empirikus kutatás részletes eredményei az
Észak-magyarországi régióban 163
7.2.2.1. A régió vizsgált vállalatainak általános jellemzői 163
7.2.2.2. A régió vizsgált vállalatainak elkötelezettsége 165
7.2.2.3. A régió vizsgált vállalatai által alkalmazott és ismert
CSR-eszköztár 168
7.2.2.4. CSR a régió vállalatainak stratégiai tervezésében 173
7.2.2.5. A régió vállalatainak véleménye a CSR siker- és korlátozó tényezőiről 176
7.2.3. Az Észak-magyarországi empirikus kutatás eredményeinek
összefoglalása 178
8. A Kárpátok eurorégió országainak CSR-gyakorlata 183
8.1. A Kárpátok eurorégió 184
8.2. A CSR gyakorlata az eurorégió országaiban 185
8.2.1. A társadalmi felelősségvállalás értelmezése 185
8.2.2. A vállalatok CSR-gyakorlata 187
8.2.3. Jelentéskészítés, minősítések és szabványok 189
8.2.4. A civil szervezetek szerepe 191
8.2.5. A média szerepe 192
8.2.6. Az oktatás és a CSR-kutatások szerepe 193
8.2.7. A kormányzati szerepvállalás J94
8.3. A Kárpátok eurorégió országainak közös jellemzői a CSR terén 195
8.4. A Kárpátok eurorégió országainak különbözőségei a CSR terén 197
9. Tanácsok kis- és középvállalatok részére: Hogyan igazodjunk el
a „CSR világában"? 199
9.1. CSR-útmutató kis- és középvállalatok részére 203
10. Nagyvállalati CSR-esettanulmányok 211
10.1. Audi Hungaria Motor Kft 212
10.2. CIB Bank 216
10.3. DENSO Gyártó Magyarország Kft 222
10.4. Holcim Hungária Zrt 228
10.5. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL) 235
10.6. ÖKO-Pannon Kht 240
10.7. Würth Szereléstechnika Kft 245
Utószó 249
Mellékletek 251
1. Melléklet: A CSR-ban élenjáró kis- és középvállalatok körében végzett
felmérés során használt kérdőív 252
2. Melléklet: Az Észak-magyarországi regionális, empirikus kutatás
kérdőíve 267
3. Melléklet: A mélyinterjú kérdései a 10. fejezethez 279
Irodalomjegyzék 281

Témakörök