A tűzoltóautók és a tűzoltás világenciklopédiája

Fülszöveg

Talán a tűzoltóautók a leglátványosabb és legbonyolultabb járművek. Feltűnő fényes színük, villogó különleges fényjelzésük, vijjogó szirénájuk, számtalan szerelvényük mindig magukra vonják a figyelmet. Könyvünkben enciklopédiaszerűen ismertetjük a világ vezető tűzoltóautó-típusait és -gyártóit, emellett áttekintjük a tűzoltás történetét a római kortól napjainkig.
Első rész: A tűzoltóautók és a tűzoltás világa
Bemutatja a tűzoltás történetét valamint a tűzoltójárművek fejlődését, amelyeket először azért készítettek, hogy kézi erővel húzva vagy tolva eljuttassák a vizet a tűz színhelyére. A lóvontatás, a gőzzel, majd elektromossággal hajtott járművek, végül a robbanómotorok korszaka mindig új szakaszt jelentett a tűzoltójárművek konstrukciójában és meghajtásában. A 20. század társadalmi változásai, a háztartásokban használt egyre bonyolultabb technika, az iparban a korábbinál veszélyesebb vegyi anyagok alkalmazása következtében megnövekedtek a tűzvédelmi feladatok, amelyek ma már a veszélyelhárítás és mentés sokkal szélesebb tartományára terjednek ki.
Második rész: Tűzoltóautó-gyártók A-tól Z-ig
Lexikonszerűen felsorolja a világ 165 működő, illetve már megszűnt nagyobb gyárát, amelyek karosszériák, alvázak és különleges felszerelések előállításával foglalkoznak, illetve foglalkoztak. A könyv számos korai úttörő tűzoltó-berendezést ismertet, és vázolja helyüket a tűzoltás történetében. Megtalálható a könyvben az egyes gyárak története, újdonságaik és különleges felszereléseik, valamint a történelmi jellegűnek számító, illetve kortárs tűzoltójárművek egyedülálló fényképtára. A gépkocsik műszaki adatai kiterjednek a konstrukció kulcsfontosságú elemeire, teljesítőképességükre és újító jellegű megoldásaikra.
A tűzoltóautók és a tűzoltás világenciklopédiája a tűzoltást bemutató fényképeivel, a korábbi és modern tűzoltóautók lenyűgöző katalógusával a tűzoltóautók kedvelőinek kézikönyve lesz, de a technikatörténet iránt érdeklődők is alapkönyvként használhatják.
Neil Wallington 1963-ban lett hivatásos tűzoltó. Csaknem 30 évet töltött el a szolgálatban, ebből 16 évet a Londoni Tűzoltóságnál. Egy súlyos szállodatűznél tanúsított magatartása elismeréseképpen, amelyben több tűzoltót maga alá temetett a beomló épület, a királynő a Bátorságért érdeméremmel tüntette ki. 1985-ben kinevezték a walesi Közép-Glamorgani Tűzoltóság, majd 1987-ben a Devoni Tűzvédelmi és Mentőszolgálat főparancsnokává. 1989-90-re a Tűzoltók Szervezetének nemzetközi elnökévé választották, közben az Állami Tűzoltóság Tanácsadó Szolgálatának titkáraként tevékenykedett. 1991-ben nyugdíjba vonult. Aktív évei alatt tizenegy könyvet írt a tűzoltás különféle témáiról, cikkeit szaklapok közölték és nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat. Vissza