A tűz leánya/A jég leánya/A szégyen leánya

Fülszöveg

"Egész életemben vágytam arra, hogy egyszer ellátogassak Írországba. Őseim Írországból és Skóciából származtak, és bennem is élt a vonzalom, hogy egyszer a saját szememmel lássam a zöldellő dombokat, hogy beülhessek egy füstös kis kocsmába, és élvezzem a hagyományos ír dallamokat. Amikor családommal együtt módom nyílt az utazásra, az első pillanatban otthon éreztem magam, mihelyt kiszálltam a gépből a Shannon repülőtéren. Szinte természetes hát, hogy regényem színhelyéül Írországot választottam. Megihletett a táj, az emberek. Úgy akartam ábrázolni őket, abban az összefonódottságban, ahogyan a szívemben élnek. Trilógiám egy-egy kötete a három nővér valamelyikét mutatja be. Három teljesen különböző jellem, de összekapcsolja őket a szoros vérségi kötelék. Életük más-más módon alakult, de mindegyiküket áthatja Írország szeretete, mint ahogyan engem is.
A tűz leánya a legidősebb nővér, Margaret Mary Coccannon, az üvegművész sorsának alakulását tárja elénk. Függetlenség utáni vágya legalább olyan szenvedélyes, mint a természete. Az a fajta nő, akinek a család egyszerre jelent biztonságot és lekötelezettséget, és aki egészséges becsvágytól hajtva felfedezi a benne szunnyadó tehetséget és önmagát. Az üvegfúvás nehéz és izgalmas mesterség, és bár finom és törékeny darabok születnek Margaret kezében, ő maga kemény, határozott, igazi ír nő, az elbűvölő nyugati táj minden szilajságával. Kapcsolata a finom modorú galériatulajdonossal, Rogan Sweenyvel nem éppen viharmentes, de remélem, szórakoztató. És azt is remélem, hogy élvezni fogják az utazást Clare grófságába, a zöldellő lombok, a vad sziklák örökszép földjére"

Nora Roberts szülőföldjén, az írónő szívének oly kedves Írországban játszódik a háromrészes regénysorozat középső könyve. A jég leánya is, melyben elénk tárul az ír nép összehasonlíthatatlan nagyvonalúsága, a vendégek előtt kitárt ajtók egyszerűsége és a szerelem győzelmes ereje.
Brianna Concannon a hőse ennek a történetnek - Maggie-nek, "a tűz leányának" a húga -, aki pompás virágokkal teleültetett kertjében barátságos panziójával és káprázatos konyhaművészetével várja a messzi vidékekről idesereglő, pihenni vágyó turistákat. Egy szép napon Amerikából érkezik vendége, a titokzatos ifjú író, akinek hátborzongató detektívregényeit a fiatal lány mind olvasta már. Grayson Thane gyökértelen vándora a világnak. Brianna pedig minden idegszálával ír hagyományaihoz, családjához és közösségéhez kötődik. Egyedül sebzettségük között... És talán még valami... Úgy látszik, olykor a jégből is felcsaphat a tűz....

Írország az ellentétek és az állandóság hazája, itt az egyszerű és a nagyszabású dolgokban ugyanaz a titokzatos szépség lakozik. Ősi kövekből rakott kör egy farmer földjén, melynek közepén hajdan tán tündérek és varázslók tanyáztak, pompás sütemények friss illata teaidőben, ködsipkás szirtek az óceán fölött és harmonikaszó a füstös kis kocsmákban - ezek mind ugyanerről a szépségről vallanak. Így látja Nora Roberts, és velünk is így láttatja szülőföldjét. A három nővérről szóló regénysorozat utolsó kötetében egy fiatal, ízig-vérig amerikai nő érkezik Clare-be, a Blackthorn-panzióba, ám inkább ellenséges, mintsem testvéri érzésekkel: édesanyja csak most, a halálos ágyán mondta el neki, hogy valójában az ír Thomas Concannon volt az apja. Shannon Bodine eleinte minden idegszálával tiltakozik ez ellen, képtelen elfogadni a helyzetet. Lassanként azonban rabul ejti a táj, a csodás legendák földje, és új családja, melyet egyre inkább a magának érez. És az a férfi, akit soha nem ismert, szerelmet ébreszt benne, s akivel titokzatos módon évszázadok óta egymásnak vannak rendelve. Mindez azonban túl sok ennek a modern, céltudatos, racionális gondolkodású lánynak: értelmek és érzelmei kétfelé húzzák, úgy véli, vissza kell mennie Amerikába, pedig ott már semmije nincs. Mindene, ami fontos, itt van, Írországban... Vissza