A turul gyermekei

Előszó

Bevezetés
A keleti kultúrák ismerete nem tartozik az általános magyar műveltség körébe, sőt még a művelt emberek is csak hiányos ismeretekkel rendelkeznek ezen a területen. Igaz, a magyar értelmiség ezért nem hibáztatható, mivel sohasem a súlyának és jelentőségének megfelelően tanították és tanítják az iskolai tananyagban - az oktatás legalsó szintjétől a legfelsőig - ezeket az ismereteket. Ennek következtében a keleti és ezen belül a török kultúra nem szerepelhet a magyar köztudatban fontosságát megillető arányban.
Őstörténetünk kutatása minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a magyarság egyrészt török népek szomszédságában, másrészt azokkal együtt élt, nemcsak a honfoglalást megelőző korokban, hanem azt követően is.
A magyarok honfoglalás előtti bolgár-török kapcsolatait, "helyesebben az együttélést, nyelvünk mintegy 280-300 török eredetű jövevényszava adatolja. Ez a régi, honfoglalás előtti török eredetű szókincs hosszan tartó együttélést bizonyít. Uráli eredetű alapszókincsünkhöz viszonyítva a régi török kölcsönzéseink aránya magas. Tekintettel kell lennünk arra, hogy ezer évvel korábban a török eredetű szavak aránya magasabb volt, azóta sok régi török szó kiveszett nyelvünkből. A magyar fejedelmi nemzetségben gyakoriak a török személynevek. A kútfőkben megemlített magyar fejedelmi címek török eredetűek, és a honfoglalás kori hét ismert törzsnevünk közül ötnek neve török, és a törökség körében kialakult törzsnévadás szabályainak felel meg. Az egy évezrednél is régebbi török kapcsolatainkban a bolgár-török hatás dominál. Bolgár-török népek éltek a Kaukázus előterében, a délorosz-sztyeppen, a Volga és a Káma egybeszakadásának vidékén, a Balkán-hegység környékén és a Kárpátmedencében." A magyarság a bolgár törökökön kívül még számos más török néppel találkozott, lépett kapcsolatba, vagy élt együtt. Vissza