A turizmus általános elmélete I.

Előszó

'A turizmus korunk jelensége' (Tamás György). A 20. század második felére alakultak ki a tömegszerűségét lehetővé tevő feltételek: a fizetett szabadság, a diszkrecionális jövedelmek és az utazási motiváció széles körű elterjedése a kereslet oldalán; a modern közlekedés, a szálloda- és vendéglátóipar, az utazásszervező és -közvetítő szektor és az egyéb turisztikai szolgáltatások - az idegenvezetés, a szórakoztatás, a tájékoztató tevékenység stb. - a kínálat oldalán. Mindennek alapja az általános gazdasági fellendülés a második világháborút követő időszakban, amelyet a technika fejlődése indított meg és egy újabb világháború szerencsére nem döntött romhalmazzá. (Bár a technikai újdonságok általában a hadiipari célok szolgálatában születtek meg és polgári alkalmazásuk csak másodlagos volt. A történelem újabb grimaszának lehetünk szemtanúi: a hódító szándékú politika hű szolgája, a hadiipar végső soron egyebek között a béke ágazatának, a turizmusnak vetette meg az ágyát.)
A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége, így sok félreértés, értetlenség és téves megítélés kíséri útját. Igazi nagyságrendjét és jelentőségét még szakmai körökben is kevesen ismerik. A politika, a tudomány és az oktatás szférájában általános az értetlenség, vagy legalábbis a bizonytalanság a helyét és valódi szerepét illetően: lehet-e komolyan venni egy ilyen mindenhez kötődő, ugyanakkor konkrétan nehezen körülhatárolható tevékenységet, és ha igen, akkor hová lehet besorolni? Netán önállóságra való jogát is el lehet ismerni már? A pályaválasztó fiatalok is vagy túlzott illúziókat táplálnak vele kapcsolatban azonosítva leendő szakmájukat és a turistautazást, vagy alulértékelik a turizmus nyújtotta munkalehetőségeket, mondván, felesleges azokhoz magasabb színvonalú képzés, hisz lényegük a szolgáltatás... Célszerűnek tűnik ezért bevezetésként néhány tényt a világturizmusról felvillantani.
A turizmus fejlődését és jelentőségét napjainkban a következő adatik szemléltetik:
- A nemzetközi turistaérkezések száma 1950 és 2000 között 28-szorosára (25 millióról 700 millióra), a forgalomból eredő bevételek összege pedig 226-szorosára (2,1 Mrd dollárról 476 Mrd dollárra) nőtt.
- A nemzetközi turizmusból és az ahhoz kapcsolódó közlekedésből származó bevételek a szolgáltatások világkereskedelmének 40%-át adják, az áruk és szolgáltatások együttes világkereskedelmének pedig 8%-át képviselik WTO 2001)
- A nemzetközi forgalom a teljes turizmus egytized részét képviseli csupán. A belföldi és a nemzetközi turizmus együttesen 4,5 billió dolláros évi forgalmat jelent. Ennek új érték tartalma a világ összesített bruttó nemzeti termékének (GNP) 10,7%-át adja.
- A turizmus üzleti forgalma közel azonos arányban oszlik meg a más szektoroktól vásárolt áruk és szolgáltatások értéke és a turizmus által hozzáadott érték között. Ez utóbbi a legtöbb országban meghaladja azon szektorok hozzáadott értékét, amelyeken a kormányok gazdaságpolitikája hagyományosan alapul, pl. az Amerikai Egyesült Államikban kétszerese a mezőgazdaságénak, vagy az elektronikáénak és magasabb, mint a gépkocsigyártás, az acél- és a textilipar együttes hozzáadott értéke. Japánban meghaladja az acélipar és az elektronika egyesített értékét.
- A turizmus összesen 207 millió embernek nyújt munkaalkalmat a Földön. Az utóbbi években a legfontosabb munkahelyteremtő szektorok egyike. A nyugat -európai országokban átlagosan az aktív lakosság egytizede dolgozik a turizmushoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó munkahelyeken, döntő hányaduk kis és közepes méretű vállalkozásukban.
- Az ezredfordulón a beruházások 1/10 része a turizmusba irányult, az. állami adóbevételek 7%-a innen eredt.
- A turizmus növekedési üteme az előttünk álló évtizedben is meghaladja a világgazdaságét az összforgalmi érték, a hozzáadott érték, a tőkebefektetések és a foglalkoztatás területén egyaránt. (WTTC 2001) Vissza