Előszó | 3 |
Sportszervezés (dr. Lőrincz Géza) | 5 |
A sportszervezésről általában | 5 |
A testnevelés és sport helye, szerepe a társadalomban | 5 |
Az állam szerepe a testnevelésben és a sportolásban | 6 |
Az állami ifjúsági és sportügyek központi irányító szervei | 6 |
A Magyar Természetbarát Szövetség | 6 |
A tanácsok testnevelési és sporttevékenysége | 7 |
A területi és helyi természetbarát szövetségek | 8 |
A sportegyesületek | 8 |
A természetjáró szakosztályok, önálló természetbarát egyesületek | 10 |
Diáksportkörök és diáksportegyesületek | 10 |
Természetjárás a diáksportkörökben és a diáksportegyesületekben | 11 |
A szervezett természetbarátok | 11 |
Együttműködés a testnevelés és sport különböző szervezetei | 12 |
A természetjárás propagandája | 13 |
Forrásmunkák | 14 |
Nevelés - oktatás | |
Nevelési ismeretek (Szepesi Hajnal) | 15 |
A nevelés célja és területei | 16 |
Az értelmi nevelés | 16 |
Az érzelmi nevelés | 17 |
Az erkölcsi nevelés | 17 |
Az esztétikai nevelés | 18 |
A testi nevelés | 19 |
A turavezető példamutatása | 19 |
Tudnivalók a közösségről | 20 |
Felhasznált irodalom | 21 |
Oktatási ismeretek (dr. Vizkelety László) | |
Szervezett természetjárók jogai és kötelességei | 22 |
Természetjáró 1x1 ismerete | 29 |
Ifjúsági és bronzjelvényes túraveztőképzés és vizsga | 30 |
Ezüstjelvényes túravezetőképzés és vizsga | 31 |
Aranyjelvényes cím megszerzésének feltételei | 31 |
Túravezetők továbbképzése | 31 |
Túravezetők nyilvántartásbavétele | 32 |
A túravezető nyomtatványai | 32 |
Tanfolyam- és vizsgaszervezők képzése | 32 |
Létesítmények | |
Természetjáró létesítmények (Bánhidi Attila) | |
Útjelzések, tájékoztató táblák | 33 |
Túrista-(menedék) házak | 36 |
Kulcsosházak | 36 |
Védkunyhók | 36 |
Pihenők, esőbeállók | 36 |
Tűzrakóhelyek | 37 |
Források | 37 |
Kilátók | 37 |
Túrista emlékművek, táblák, padok | 37 |
Erdészeti létesítmények (Magyarszéky Béla) | |
Erdőgazdasági utak | 37 |
Kerítések | 37 |
Szerszámbázisok | 38 |
Vadgazdasági létesítmények | |
Vadetetők | 38 |
Sózók | 38 |
Vadföldek | 38 |
Dagonyák | 38 |
Szórók | 39 |
Cserkészutak | 39 |
Magaslesek | 39 |
Vadvédelmi kerítések | 39 |
Technikai munkák (Bánhidi Attila) | 40 |
Jelentős létesítmények (Kondor Endre) | 41 |
A magyar természetjárás története | |
A természetjárás kialakulása (1873-ig) | 45 |
Az alapítás évtizedei (MKE 1873) | 45 |
Magyar Túrista Egyesület (MTE, 1891) | 48 |
Új önálló túrista egyesületek | 49 |
Túrista és egyéb létesítmények, menedékházak (1898-tól) | 50 |
A Munkás Testedző Egyesület (1906) | 53 |
Az MTSZ megalakulás és kezdeti működése (1913-19) | 54 |
A két világháború között (1914-38) | 56 |
A második világháború előtti és alatti évek (1938-45) | 59 |
A felszabadulás utáni első évek | 60 |
Az ötvenes évek történelme | 61 |
Az MTSZ újjáalakulása után (1957) | 62 |
Felhasznált irodalom | 63 |
Természetjáró irodalom (Buch János) | |
Útikalauz irodalom | |
Régi kalauzok | 64 |
"Részletes Magyar Útikalauzok" sorozat | 64 |
"Részletes Helyi Kalauzok" sorozat | 64 |
"Magyarországi Útikalauzok" sorozat | 64 |
Portyavezetők | 65 |
Útikalauz-kiadás (1955) | 65 |
"Pestmegyei Tájak" sorozat | 65 |
"Panoráma" kötetek | 65 |
Honismereti irodalom | |
Magyarország honismereti irodalma | 65 |
Magyarország honismereti bibliográfiája | 65 |
Budapest történetének bibliográfiája | 66 |
Honismeret | 66 |
Könyvtári kistükör, Útleírás (1945-1980) | 66 |
"Tájak- Korok - Múzeumok" kiskönyvtára | 66 |
Természetjáró szakágak irodalma | |
Gyalogos túrzás irodalma | 66 |
Vízi túrázás legkorszerűbb kiadványai | 66 |
Átfogó mű a kerékpárosok részére | 66 |
Barlangjárás | 66 |
Magashegyi szakirodalom | 67 |
Sí- és téliport szakirodalom | 67 |
Természetjáró szakkiadványok | |
Általános kiadványok | 67 |
Környezet-természet- és műemlékvédelem kiadványai | 67 |
Magyar vára, várépítészet kiadványai | 67 |
Térképolvasás, tereptan irodalma | 67 |
MTSZ kiadványok | 68 |
A megyei természetbarát szövetségek kiadványai | 68 |
Egyéb kiadványok | |
Évkönyvek, zsebkönyvek | 68 |
Általános művek | 68 |
Magyar túrista folyóiratok | 68 |
Könyvjegyzék | 70 |
Túramozgalmak és minősítés (Kalmár László) | |
Túramozgalmak | 81 |
Országos kék-túra | 83 |
Úttörő kék-túra | 85 |
"Barátság" nemzetközi hegyi túra | 86 |
"100 km a Vörös Hadsereg nyomán" túramozgalom | 91 |
Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira | 92 |
Országos Kerékpáros körtúra | 93 |
Hungária Motors-túra | 95 |
"Nagy-kör" jelvényszerző vízitúra | 98 |
Hazai kisfolyóinkon | 101 |
Európai hosszútávú vándorutak | 102 |
A túrázók minősítése | |
Minősítésről általában | 102 |
Ifjúsági jelvényes természetjáró | 102 |
Bronzjelvényes természetjáró | 103 |
Ezüstjelvényes természetjáró | 103 |
Aranyjelvényes természetjáró | 103 |
Érdemes természetjáró | 103 |
Kiváló természetjáró | 104 |
A szakági túrázók minősítési feltételei | 104 |
Egyéb feltételek | 105 |
Az igazolás és nyilvántartás | 106 |
Túra- és táborszervezés, vezetés (Kádár Jenő) | |
Túraszervezés | |
A túra tervezése | 108 |
A túra szervezése | 109 |
A túra levezetése | 111 |
A túra utáni teendők | 113 |
A túravezetőre, túrra vonatkozó szabályok, előírások | 114 |
Menetrendismeret | |
Az útvonal kikeresése | 117 |
Utazási kedvezmények vasúton | 118 |
Utazási kedvezmények a Volánnál | 118 |
Menetrendi jelek és rövidítések | 119 |
Táborozási ismeretek | |
A táborozásról általában | 121 |
A tábor felszerelése | 122 |
A tábor élete | 130 |
A szakági túrázás (Bokody József) | |
A szakági túrázásról általában | 133 |
A szakági túrázás célja, előnyei | 133 |
Gyalogos túrázás | 135 |
Vízitúrázás | 135 |
Vitorlás túrázás | 136 |
Motorcsónak túrázás | 136 |
Kerékpáros túrázás | 137 |
Autó-motorostúrázás | 138 |
Sítúrázás | 139 |
Barlangjárás | 139 |
Magashegyi túrzás | 140 |
Hegymászás és magashegyi expedíciók | 141 |
Tájékozódási terepversenyek, tájfutó versenyek | 142 |
Turista utazások | 142 |
Valamennyi szakágra vonatkozó tudnivalók | 143 |
Földtörténet-Geológia (Dr. Pataki József) | |
Földtörténet | |
Földtörténetről általában | 144 |
A földgörténeti korok meghatározása | 145 |
Miként jöttek létre a hegyek | 146 |
Magyarország hegyeinek kialakulása | 147 |
Geológia | |
A föld gömbhéjas szerkezete | 153 |
Ősmasszívum, röghegység, lánchegység | 153 |
Vetődések, földrengések, vulkánok | 154 |
Az ásvány, a kőzet és az érc | 154 |
A kőolaj, a földgáz, szénféleségek, sófélék keletkezése | 158 |
A földfelszin formáló, alakító erők | 158 |
Karsztjelenségek | 159 |
A szintezési ősjegy fogalma, helye | 160 |
Természetjáró földrajz, honismeret, stíluskorszakok (Hajnal Katalin) | |
Magyarország földrajzi fekvése | 161 |
Magyarország domborzatának kialakulása | 161 |
Magyarország domborzatának alapvető sajátossága | 162 |
Magyarország vízrajza | 163 |
Magyarország tájegységének általános leírása | |
Alföld | 164 |
Kisalföld | 165 |
Nyugatmagyarországi peremvidék | 165 |
Dunántúli dombság | 166 |
Dunántúli középhegység | 166 |
Északi középhegység és medencesor | 167 |
Magyarország megyéi, azok székehelyei, közlekedési hálózat | |
Vas megye | 168 |
Győr-Sopron megye | 168 |
Zala megye | 168 |
Veszprém megye | 168 |
Somogy megye | 168 |
Komárom megye | 169 |
Fejér megye | 169 |
Tolna megye | 169 |
Baranya megye | 169 |
Nógrád megye | 169 |
Pest megye | 169 |
Bács Kiskun megye | 169 |
Heves megye | 169 |
Szolnok megye | 170 |
Csongrád megye | 170 |
Borsod-Abaúj-Zemplém megye | 170 |
Szabolcs-Szatmár megye | 170 |
Hajdu-Bihar megye | 170 |
Békés megye | 170 |
Magyarország közigazgatási területei | 171 |
Magyarország tájegységei, hegyei és azok látnivalói | |
Alpokalja | 172 |
Dunántúli dombvidék és a Mecsek | 172 |
Dunántúli középhegység | 172 |
Északi középhegység | 172 |
Alföld | 172 |
Soproni hegység | 173 |
Kőszegi hegység | 173 |
Somogyi dombság, Zselic | 173 |
Mecsek, Villányi hegység | 173 |
Bakony hegység | 174 |
Balatonfelvidék | 175 |
Velencei hegység | 175 |
Vértes hegység | 176 |
Gerecse hegység | 176 |
Budai hegység | 177 |
Pilis- Visegrádi hegység | 177 |
Börzsöny hegység | 178 |
Gödöllői dombvidék | 179 |
Cserhát | 179 |
Karancs-Medves hegység | 179 |
Mátra hegység | 180 |
Kisbükk (Obükk) és Uponyi hegység | 180 |
Bükk hegység | 181 |
Aggteleki hegység | 182 |
Cserhát | 182 |
Zempléni hegység (Tokaj, Hegyalja) | 183 |
Magyarország földrajzi tájai | 184 |
Magyarország országúti közlekedésének hálózata | 187 |
Magyarország legmagasabb csúcsai | 188 |
Építészeti stíluskorszakok Magyarországon | |
Előzmények | 189 |
Román építészet | 190 |
Gótikus építészet | 190 |
Reneszánsz építészet | 191 |
Barokk építészet | 191 |
Klasszicista építészet | 192 |
Romantikus építészet | 192 |
Eklektikus építészet | 193 |
Szecessziós építészet | 193 |
Modern építészet | 194 |
Egészségtan, elsősegély | |
Egészségtan | |
A túra egészségtanáról általában | 195 |
A levegő | 195 |
Napfény | 196 |
A vízfogyasztás szabályai | 196 |
Táplálkozás | 196 |
Öltözködés | 197 |
Izommunka | 197 |
Dohányzásról | 198 |
Elsősegélynyújtás | |
Elsősegélyről általában | 198 |
Általános szabályok | 198 |
Újraélesztés | 199 |
Eszméletlenség | 203 |
Sebzések | 203 |
Vérzések | 204 |
Sebfertőzések | 205 |
Égés | 205 |
Fagyás | 205 |
Áramütés, villámcsapás | 206 |
Zúzódás, rándulás, ficam | 207 |
Törések | 207 |
Egyéb sérülések | 207 |
Vegyi sérülések (mérgezések) | 208 |
Vízbefúlás | 209 |
Belgyógyászati jellegű rosszullétek | 210 |
Idegen test eltávolítás | 211 |
Rovarcsípések | 211 |
Kígyómarás | 211 |
Kötözési tudnialók | 213 |
Betegszállítás | 213 |
Ajánlott eü. felszerelés | 213 |
Irodalom | 213 |
Élővilág (Meuser Iván) | |
Vegetációról általában | 215 |
Erdei fák és cserjék | 216 |
Ikermagvas fenyőfélék | 216 |
Tiszafafélék | 217 |
Ciprusfélék | 217 |
Lombfák és cserjék | 217 |
Bükkfafélék | 218 |
Nyirfafélék | 219 |
Szilfélék | 220 |
Olajfélék | 221 |
Juharfélék | 221 |
Pillangóvirágúak | 222 |
Hárfélék | 222 |
Fűzfafélék | 23 |
Rózsafélék | 224 |
Szömörcefélék | 226 |
Kecskerágófélék | 226 |
Somfélék | 226 |
Bodzafélék | 227 |
Lágyszárú növények | 227 |
Gombák | 230 |
Állatvilág | 232 |
Emlősök | 232 |
Madarak | 233 |
Hüllők | 236 |
Kétéltűek | 238 |
Gerinctelenek | 240 |
Időjárás és csillagászat (Barabás György) | |
Időjárási ismeretek | |
Az időjárásról általában | 244 |
A légkör | 245 |
A napsugárzás | 245 |
Hőmérséklet és szintmagasság | 246 |
A légnyomás | 246 |
A szél | 247 |
Szélrendszerek és helyi szelek | 247 |
Légnedvesség I. | 248 |
Légnedvesség II. | 249 |
A ködfajták kialakulása és osztályozása | 251 |
A troposzféra egyensúlyi helyzetei | 253 |
Felhőzet és csapadék képződése | 255 |
Zivatar és jégverés veszélye | 256 |
Légnyomási rendszerek és légtömegek | 257 |
Időjárási frontok | 259 |
Az időjárás romlásának jelei | 261 |
Az időjárás-javulás és a tartósabb jó idő jelei | 262 |
Az időjárás periodikus változásai | 262 |
Hazánk éghajlati körzetei és azok jellemzői | 263 |
Időjárás - talajállapot, - túra | 264 |
Irodalom | 265 |
Csillagásztai ismeretek | |
Általános tudnivalók | 266 |
Helyünk a világegyetemben | 266 |
A naprendszer | 267 |
A föld mozgásai és az időszámítás | 268 |
A hold mozgásai | 272 |
Iránymeghatározás az égitestek segítségével | 274 |
Irodalom | 278 |
Környezet, - Természet, -Műemlékvédelem (Magyarszéky Béla) | |
Környezetvédelem | 279 |
Természetvédelem | 281 |
A természetvédelem múltja hazánkban | 281 |
A természetvédelem jelenlegi helyzete | 282 |
A természetvédelem részleges szabályai | 283 |
Természetvédelmi területek védelme | 284 |
Növény és állatfajok védelme | 284 |
A természetvédelmi bírság | 284 |
A természetvédelem irányítása | 284 |
Egyéb rendelkezések | 284 |
Társadalmi Természetvédelmi Szolgálat | 285 |
Erdővédelem | |
Az erdőtörvényről | 288 |
Erdei tűzvédelem | 291 |
Erdőtüzek oltása | 292 |
Műemlékvédelem | |
Általános rendelkezések | 294 |
Fogalommeghatározás | 294 |
A műemlékvédelem irányítása | 295 |
Védetté nyilvánítás | 295 |
A védett épületek meghatározása | 296 |
Leletek | 296 |
Ásatások engedélyezése | 296 |
Műemlékek büntetőjogi védelme | 297 |
Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) | |
Megalakulásának előzményei és története | 297 |
A Társadalmi Erdei Szolgálat (TESZ) működési szabályzata | 299 |
Tereptan és tájékozódás (Dr. Vizkelety László) | |
Tereptani szakkönyvek (Halász Miklós) | 302 |
Természetjáró térképek | 305 |
Régi katonai térképek | 305 |
"Angyalos" turista térképek | 305 |
Turista útvonalvázlatok | 305 |
Tájfutó térképek | 305 |
Új, kiváló katonai térképek | 305 |
Turista térképek | 305 |
Kistájtérképek | 305 |
Térkép-jelkulcsok | |
Turista-kistáj-vizi és tájfutó térképekről | 306 |
Mellékletek: Visegrád -Kistájtérkép 1: 20.000 (1983) | |
Turista térképek legfontosabb jelei (1984) | |