A túracsónak

Előszó

Szívesen írok ehhez a könyvhöz előszót, mert azzal a sporttal foglalkozik, amelyet a legszebbnek tartok s amellyel szépségben csak a magas turisztika vetélkedhetik. Van azonban ezenkívül más okom is és pedig az, hogy ezzel a ténykedéssel is cáfolni kívánom a „vadevezősök" előtt azt a balhiedelmet, mintha mi clubevezősök valami értelmetlen megokolással olimpuszi magaslaton képzelnők magunkat és még ma is lenéznők a hajdan kicsúfolt - (hiszen ami azt illeti, bennünket is eleget és elég hangosan csúfoltak az óbudai gyerekek) - ma azonban gyökeresen megváltozott egyleten kívüli evezést. Tagadhatatlanul van közöttünk bizonyos ellenségeskedés, ez azonban oly mértékben gyengül, amilyen mértékben a szabadevezősök technikai készsége és sportszerű viselkedése emelkedik. Ez a könyv az ellentétek lecsiszolását nagy mértékben elősegítheti, mert a stílusos evezés elsajátításához kitűnő utasításokat és hasznos tanításokat tartalmaz.
El kell azonban mondanom, hogy miként jutottam ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy a szabadevezősök számára készült könyvhöz én, a szinte kizáróan versenyevezős írhattam előszót. Egy délután együtt üldögéltünk Wick Lajos barátommal, akivel egy hajóban küzdve számos hazai és külföldi diadalt arattunk és éppen a jövő esztendő kilátásairól beszélgettünk, amidőn meglátogatott e könyv szerzője. Arra kért, hogy olvassam el a könyv első kiadásának egy példányát, mert második kiadás készül és szeretné, ha az esetleges - véleményem szerinti - hibákra rámutatnék. Vissza