A tulajdon és kezdetleges alakjai I. (töredék)

Fülszöveg

A Magyar Tudományos Akadémia, midőn Laveleye Emilnek a tulajdonról és ősi alakjairól szóló könyvét magyarul közrebocsátja, ezzel elismerését fejezi ki a szeretetre méltó és sokat utazott és látott író iránt, a ki a száraz tudományos kérdéseket is oly közvetlenséggel, oly élénkséggel és oly érdekfeszítően tárgyalta, és a ki, ha főképen hazai viszonyainkat illetőleg, néha-néha tévedett is, mégis a legjelesebb európai publicisták közé tartozott, de egyszersmind méltatja azon jelentőséget is, a melyre e mű úgy tartalmánál, valamint modoránál fogva igényt emelhet, a mi legjobban kiviláglik abból, hogy lefordították majdnem minden európai nyelvre, s hogy eredeti franczia alakjában is már négy kiadást ért. Nem az első munka, a melyet tárgyáról közzé tettek. Már a germanisták e század közepén foglalkozni kezdtek a földtulajdonnak a megszokottól eltérő s kezdetleges alakjaival; e század ötvenes éveiben Waitz, Maurer, majd Nassa és Conrad vizsgálták a német Mark-rendszerrel összefüggő kérdéseket; egy évtizeddel későbben Maine Sumner Henrik, a jogtörténet és bölcsészet szempontjából ismételve, a földközösség jelenségeire és ezek fontosságára utalt; nemzetgazdasági és gazdaságtörténeti szempontokból Mill érintette és Roscher tárgyalta a különféle rendszereket, a melyek a földbirtok és a földmívelés tekintetében alakultak, a Cobden Club egy igen nevezetes gyűjteményt tett közzé a különféle népek földbirtokviszonyait és alakzatait illetőleg; az orosz falu-közösség intézményével egész irodalom foglalkozott; újabban pedig igen számos író - a kik közt Seebohm előkelő helyet foglal el - tüzetesen és részletesen tanulmányozta a földbirtok alakulatait és fejlődését, az orosz és az ind falu-közösségeket, az angol gazdasági történet sajátlagos változatait s azon jogtörténeti és társadalmi feladatokat, a melyekre a kutatásoknak eddigelé kevésbbé ismert vagy méltatott eredményei új világot derítenek. De mind e művek közt méltán a legnépszerűbb s legnagyobb hatású Laveleye jelen munkája, mivel az adatok legnagyobb bőségben s e mellett aprólékos gonddal megrostálva vannak benne összefoglalva, és minthogy közérthetően nyujtja azon magyarázatokat, a melyeket különben a szakművekből egyenként lehet csak összeböngészni, s a melyek megértéséhez számos jogrendszert kell áttanulmányozni. Encyklopaedikus mű ez, a nagy közönségnek szánva, a melynek adatai túlnyomó részben megbízhatók, habár elméletei nem is állhatnak meg minden tekintetben a történeti és bölcsészeti kritika tűzpróbájával szemben. Vissza