Előszó | 5 |
Általános problémák | 11 |
B. M. Kedrov: | |
Filozófia és természettudomány | 13 |
A természettudományos forradalom | 13 |
A természettudomány válsága és a kivezető utak | 17 |
Lenin előrelátása | 22 |
A természettudomány történetének dialektikus általánosítása | 27 |
A filozófusok és a természettudósok szövetsége | 29 |
Sz. R. Mikulinszkij: | |
A tudománytörténeti kutatás módszertani kérdései | 32 |
A tudománytörténeti önálló tudományággá válik | 34 |
A tudománytörténeti kutatások feladatai | 39 |
A tudományos fejlődés mozgatórugóinak problémája és a fő módszertani irányzatok kialakulása a természettudomány-történetében | 44 |
A tudomány történetének periodizációja | 51 |
N. I. Rodnij: | |
A tudományos forradalom néhány kérdése | 55 |
Előzetes megjegyzések | 55 |
Az első tudományos forradalmak | 59 |
A tudományos forradalmak néhány sajátossága | 70 |
Van-e jelenleg tudományos forradalom? | 79 |
R. J. Stejnman: | |
A fejlődés problémája a természettudomány történetében | 88 |
Fejlődéskoncepciók a XIX. századi és a XX. század eleji természtettudományban | 89 |
A marxista fejlődéselmélet fő vonásai | 93 |
A modern természettudomány fejlődéskoncepciója és a kvantumelmélet | 99 |
A fejlődés és a mozgás | 103 |
N. F. Ovcsinnyikov: | |
A tudományos ismeretek fejlődési sajátosságai és egységesülési tendenciája | 110 |
Az előfeltevések tisztázásának szükségessége | 113 |
Az ismeretek elemzésének főbb felosztásai | 119 |
Specializálódás és differenciálódás | 126 |
A tudomány tárgyát kutatva | 129 |
A tudás egységére irányuló tencencia és a redukcionizmus | 131 |
A konfrontáció jelensége | 137 |
Az egység típusai és szintjei | 154 |
A korrespondenciaelv | 167 |
A. F. Zotov: | |
A tudományos ismeretek átörökítése és a korrespondenciaelv | 169 |
Az átörökítés a tudomány történeti fejlődésének törvényszerűségére | 169 |
Az ismeretek átörökítése komplex probléma | 174 |
A korrespondenciaelv különböző vonatkozásai | 178 |
Az új alapvető idealizációkra való átmenet | 184 |
Az ismeretek elmélyülésének és bővülésének elve | 194 |
I. P. Sztahanov: | |
A fizikai elméletek evolúciója | 198 |
Az igazság nem empirikus kritériumai | 198 |
A tudás fejlődésének elve | 204 |
Az empirikus tudomány fejlődésének szakaszai | 209 |
A formalizáció ára | 211 |
Az ismeretek egysége a metatudomány szintjén | 213 |
N. I. Kuznyecova-J. N. Szerov: | |
A tudományos ismeretek fejődésének vizsgálata | 219 |
A természettudományos ismeretek logikai-módszertani elemzésének problémái és a korrespondenciaelv | 221 |
A tudományos tevékenység "szituációs elemzése" a tudomány logikájában és módszertanában | 225 |
A tudományos forradalom vizsgálatának problémája | 229 |
A. Turszunov: | |
Az extrapolációs módszer és a korrespondenciaelv | 234 |
Az extrapolációs módszer ismeretelméleti sajátosságai | 234 |
Az extrapoláció a fizika megismerésében | 238 |
A korrespondenciaelv az extrapoláció alapja | 248 |
A. N. Niszanbajev: | |
A korrespondenciaelv a matematikában | 254 |
Az euklideszi és a nem euklideszi geometria korrespondenciája | 255 |
A számfogalom fejlődése a korrespondencia-gondolat fényében | 259 |
A korrespondencia gondolata a differenciál- és integrálegyenletek elméletének fejlődésében | 261 |
Az ismeretek kondenzálódásának problémája | 266 |
Az absztrakt és a konkrét dialektikája | 268 |
A matematika heurisztikus szerepéről | 271 |
A tudományos ismeretek szerkezete | 275 |
I. A. Akcsurin: | |
Az alapfogalmak és a valóságos struktúrák adekvátságának problémája | 277 |
A Zenon-Eudoxosz-féle módszertani problémák osztálya | 277 |
Az organizáció és a struktúra fogalmának egy lehetséges értelmezése | 284 |
Az objektumok individualizmusának és lokalizálásának problémája | 290 |
J. V. Szacskov | |
A tudományos elmélet szerkezete és a valószínűség fogalma | 299 |
Az elmélet viszonylag zárt forgalmi rendszer | 299 |
A szigorú determináció elve | 301 |
A valószínűség szerepe az elmélet szerkezetében | 305 |
I. Sz. Alekszejev: | |
A fizikai ismeretek szerkezetének egy lehetséges modellje | 312 |
Az empirikus és a teoretikus ismeretek szembeállítása | 313 |
Az ismeretelemek tipológiája | 316 |
A fizikai ismeretek szerkezetének modellje | 319 |
A. I. Ujomov: | |
A struktúrák azonosításának egyik módszeréről | 323 |
A Leibniz-elv két megfogalmazása | 324 |
A dolgok azonossága és környezeteik azonossága | 329 |
A predikátumok azonosítása | 338 |
A struktúrák azonosítása | 342 |
A. J. Levin: | |
A fizikai elméletek strukturális elemzésének szemiotikai szemlélete | 347 |
A matematikai és a fizikai ismeretek | 347 |
A fizikai elmélet bizonyos típusú nyelv | 352 |
Alapsematika | 356 |
A fizikai elmélet rendszerszintjei | 363 |
O. A. Podlisevszkij: | |
Eljárások a fizikai elmélet alapjának kialakítására | 370 |
Az alap mint modellrendszer | 371 |
Az idealizáció mint eljárás az alap összetevőinek kialakítására | 372 |
A modellező-eljárás az alap összetevőinek kialakítására | 374 |
A formális eljárás az alap összetevőinek kialakítására | 378 |
Alapfogalmak | 385 |
P. Sz. Dislevij: | |
A modern fizika alapfogalmairól és alapelveiről | 387 |
A fizika egységének elvei | 387 |
"A megismerés feltételei" | 392 |
"A fizikai realitás" | 397 |
R. A. Aronov: | |
A tér és az idő és a téridő | 403 |
A relativitáselmélet két értelmezése | 403 |
Az abszolút világ posztulátuma | 407 |
A tér és az idő minőségi különbsége | 410 |
A téridő realitásának problémája | 413 |
A relatív és az abszolút dialektikája | 415 |
Sz. D. Hajtun: | |
Az entrópia fogalmának kérdéséhez | 421 |
Az entrópia és az energia kapcsolata | 423 |
Az entrópia fogalma és az anyag strukturális szervezettségi szintjei | 425 |
Az entrópia-változás folyamatainak kimeríthetetlensége | 430 |
I. A. Buh: | |
A fizikai elmélet elemi objektumának fogalma | 441 |
Az elemi objektum fogalmának kialakulása | 441 |
Az elemi objektum matematikai ábrázolása | 450 |
Az elmélet elemi objektuma és törvényei | 455 |