Előszó
Elfogadhatatlan a magasan képzett értelmiségiek munkáját, fejlődését a véletlenre bízni. Ilyen hozzáállás mellett, a képzésükbe fektetett energiák, eszközök megtérülése bizonytalan. El kell...
Tovább
Előszó
Elfogadhatatlan a magasan képzett értelmiségiek munkáját, fejlődését a véletlenre bízni. Ilyen hozzáállás mellett, a képzésükbe fektetett energiák, eszközök megtérülése bizonytalan. El kell fogadni, hogy a kutatás is „termelés", új tudományos információk termelése. A kutató feladata úgy fogalmazható meg, hogy állítson elő sok használható tudományos információt, gyorsan és olcsón és ezzel térüljenek meg a befektetett eszközök.
A tudományos felismerések integrációja, amely az előzetes szakosodáson alapszik, a tudományágak közötti éles határok elmosódását eredményezi. Az ilyen jellegű változások példája a kibernetika és a különböző határtudományok kialakulása. (A kibernetika klasszikusai, 1965). A biológiai rendszerek kibernetikai kutatása segíti pl. azoknak a problémáknak a megoldását, melyek a technikai rendszerek elveinek kifejlesztésekor jelentkeznek, és új lehetőségeket teremtenek az automatizáció fejlődésére (Új magyar lexikon, 1962).
Salmon és Hanson (1970) szintetikus módszerről írnak az agrárökonómiai kutatásokkal és mérnöki alkalmazásokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen ez is a különböző ismeretek integrációját jelenti.
A tudomány integrációjának egyik formája a tudományos közös egységes módszerének létrehozási kísérlete is. Egyelőre szemmel látható, hogy mindegyik tudományág a saját módszertanát és módszereit fejleszti. így létezik a társadalomtudományok módszertana, a biológia módszertana stb. A különböző tudományágak módszerek között vannak hasonlóságok is. Azok az elemek, melyek közösek, azonosak vagy hasonlóak, kiindulópontként szolgálhatnak egy olyan módszer fejlesztéséhez, amely egységes lenne a különböző tudományágak esetében, vagy esetleg minden tudományág számára.
A vélemények ebben a tekintetben megoszlanak. Egyes kutatók nem bíznak egy ilyen módszer kifejlesztésének lehetőségében. Mások úgy vélik, hogy ezek a kutatások figyelmet érdemelnek. Álláspontjukat olyan általános problémák létezésével támasztják alá, melyek az emberi felismerésben jelen vannak (Bona, 1970).
Vissza