A tudományos kutatás logikája

Szerző

Fordító

Budapest

'Karl R. Popper: A tudományos kutatás logikája ' összes példány

Kiadó:	Európa Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	509 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:	963-076-259-5

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar könyvkiadás komoly adósságot törleszt, amikor - több mint hatvanéves késéssel - megjelenteti a század egyik, immár klasszikus filozófiai alapművét. Karl R. Popper, az új filozófiai diszciplína: az ismeretelméletből kivált tudományelmélet atyja szembefordult a Francis Bacontól Millig, sőt tovább is eleven induktivista hagyománnyal, mely szerint a tudomány tapasztalati alapon nyugszik és kritériuma az empirikus igazolhatóság. Popper szerint épp ellenkezőleg: a tudományos elméletek hipotézisekből születnek. Hipotézis nélkül azt sem tudnánk, hogy mit akarunk és mit kell megfigyelni, valamint azt sem, hogy milyen kísérleteket kell elvégezni az elmélet ellenőrzése céljából. Egy elmélet tudományos voltának a kritériuma pedig a megcáfolhatóság. Épp ezért nevezi Popper saját eljárását hipotetikus-deduktív módszernek.
A mű, mely követők és továbbfejlesztők sokaságát inspirálta, s Angliától Japánig számtalan fordítást és kiadást ért meg, nemcsak az egyetemi hallgatók és oktatók... Tovább

Tartalom

Előszó az 1934-es kiadáshoz	11
Előszó az 1959-es angol kiadáshoz	13
Köszönetnyilvánítás	25
Szerkesztőségi megjegyzések	27
Bevezetés a tudomány logikájába	29
A megismerés logikájának alapproblémái	31
Az indukció problémája	31
A pszichologizmus kiküszöbölése	36
Az elméletek deduktív ellenőrzése	38
A demarkáció problémája	40
A tapasztalat mint módszer	47
A falszifikálhatóság mint demarkációs kritérium	48
A "tapasztalati alap" problémája	53
Tudományos objektivitás és szubjektív meggyőződés	54
A tudományos módszer elméletének problémájáról	60
Miért elkerülhetetlenek a módszertani döntések?	60
A módszerelmélet naturalista megközelítése	62
Módszertani szabályok mint konvenciók	66
A tapasztalat elméletének néhány szerkezeti összetevője	71
Elméletek	73
Okság, magyarázat és az előrejelzések levezetése	74
Szigorú és számszerű egyetemesség	77
Egyetemes és egyedi fogalmak	80
Szigorúan egyetemes és egzisztenciális állítások	86
Elméleti rendszerek	89
Valamely axióma-rendszer értelmezésének néhány lehetősége	91
Az egyetemesség szintjei. A modus tollens	95
Falszifikálhatóság	99
Néhány konvencionalista ellenvetés	99
Módszertani szabályok	103
A falszifikálhatóság logikai elemzése	107
Falszifikálhatóság és falszifikáció	110
Események és esetek	113
Falszifikálhatóság és ellentmondásmentesség	118
A tapasztalati alap problémája	120
Észlelési tapasztalatok mint tapasztalati alap: a pszichologizmus	120
Az úgynevezett "protokolltételekről"	123
A tapasztalati alap objektivitása	126
Alapállítások	130
Az alapállítások relativitása. Fries trilemmájának megoldása	135
Elmélet és kísérlet	138
Az ellenőrizhetőség mértéke	146
Program és szemléltetés	146
Hogyan kell összehasonlítani a lehetséges falszifikálók osztályait?	148
A falszifikálhatóság fokozatainak összehasonlítása az alosztály reláció segítségével	150
Az alosztály-reláció szerkezete. Logikai valószínűség	152
Tapasztalati tartalom, következmény és a falszifikálhatóság mértéke	156
Az egyetemesség szintjei és a pontosság mértéke	159
Logikai területek. Megjegyzések a méréselméletről	162
Az ellenőrizhetőség mértékének összehasonlítása a dimenziók segítségével	166
Egy görbesereg dimenziója	171
Két módszer, amellyel csökkenteni lehet egy görbesereg dimenzióinak számát	173
Az egyszerűség	178
Az egyszerűség esztétikai és pragmatikai fogalmának kiküszöbölése	179
Az egyszerűség módszertani problémája	180
Az egyszerűség és a falszifikálhatóság mértéke	184
Geometriai alak és funkcionális forma	188
Az euklideszi geometria egyszerűsége	189
Konvencionalizmus és az egyszerűség fogalma	190
A valószínűség	192
A valószínűségi állítások értelmezésének problémája	194
Szubjektív és objektív értelmezések	195
A véletlen elméletének alapvető problémája	198
Von Mises gyakorisági elmélete	200
Egy új valószínűségelmélet terve	203
Relatív gyakoriság egy véges osztályon belül	205
Szelekció, függetlenség, érzéketlenség, irrelevancia	207
Véges sorozatok. Sorrendi szelekció és szomszédsági szelekció	210
Az n-függetlenség véges sorozatokban	211
Szelet-sorozatok. A binomiális formula első alakja	217
Végtelen sorozatok. Hipotetikus gyakorisági becslések	219
A véletlenségi axióma vizsgálata	226
Véletlenszerű sorozatok. Objektív valószínűség	231
A Bernoulli-probléma	232
A nagy számok törvénye (a Bernoulli-tétel)	237
A Bernoulli-tétel és a valószínűségi állítások értelmezése	241
A Bernoulli-tétel és a konvergencia problémája	243
A konvergencia axióma kiküszöbölése. Megoldás a "véletlen elméletének alapvető problémájára"	247
Az eldönthetőség problémája	255
A valószínűségi állítások logikai formája	258
A spekulatív metafizika valószínűségi rendszere	265
Valószínűség a fizikában	268
Törvény és véletlen	277
A makrotörvények levezethetősége mikrotörvényekből	281
Formálisan egyedi valószínűségi állítások	284
A terület elmélete	288
Néhány észrevétel a kvantumelméletről	292
Heisenberg programja és a határozatlansági relációk	295
A kvantumelmélet statisztikai értelmezésének rövid vázlata	301
A határozatlansági formulák statisztikai újraértelmezése	303
A metafizikai elemek kiküszöbölésének kísérlete Heisenberg programjának megfordításával; alkalmazások	310
Döntő kísérletek	321
Indeterminista metafizika	334
Korroboráció, avagy hogyan állja ki egy elmélet az ellenőrzéseket?	341
A feltevések úgynevezett verifikálásáról	342
Egy feltevés valószínűsége és az események valószínűsége: a valószínűségi logika bírálata	346
Induktív logika és valószínűségi logika	357
A korroboráció pozitív elmélete: hogyan "állhatja meg a helyét" egy feltevés	361
Korrobálhatóság, ellenőrizhetőség és logikai valószínűség	366
Megjegyzések az "igaz" és a "korroborált" fogalmak használatáról	374
A tudomány ösvénye	377
Függelék	385
Egy elmélet dimenziójának definíciója	387
A gyakoriság általános kalkulusa véges osztályokban	390
A binomiális tétel első formájának levezetése	395
Módszer véletlen sorozatok modelljeinek konstruálására	398
Egy ellenvetés vizsgálata. A kétréses kísérlet	403
Egy nem-prediktív mérési eljárásról	407
Megjegyzések egy gondolatkísérletről	412
Új függelékek	419
Két megjegyzés az indukcióról és a demarkációról, 1933-1934.	422
Megjegyzés a valószínűségről, 1938.	431
A valószínűség klasszikus definíciójának heurisztikus felhasználása, különösen az általános szorzási szabály levezetésére	437
Az objektív rendezetlenségről vagy véletlenségről	441
Hogyen élünk és hogyan élünk vissza a gondolatkísérletekkel, különösen a kvantumelméletben	446
Einstein, Podolsky és Rosen kísérlete	465
Mutatók	475

Témakörök

Karl R. Popper

Karl R. Popper műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Karl R. Popper könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem