A tudományos kutatás logikai modellezése és tematikai irányítása

Általános elmélet és építéstudományi alkalmazások

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Kunszt György: A tudományos kutatás logikai modellezése és tematikai irányítása ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	435 oldal
Sorozatcím:	Tudományszervezési Füzetek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 14 cm
ISBN:	963-050-606-8
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés. Logika és operációkutatás a tudományos kutatás tematikai irányításában	13
Logikai és operációkutatási módszerek a tudományszervezésben	13
Újszerű metodológiai törekvések	14
A tudományelmélet és a tudománytan szintézisének szükségessége	16
A tudományos információ fejlődése és a könyv célja	18
A törekvések kialakulása	20
Nyelvtudományi hatások	23
A munka főbb lépései	25
Kognitívumok és kognitív rendszerek logikai modelljei	28
A kognitívum halmazmodellje	28
A kognitív rendszer halmazmodellje	30
Kognitívumokat reprezentáló terminushalmazok uniója	32
Kognitívumokat reprezentáló terminushalmazok metszete	33
A kognitív rendszer kognitívumokat és terminusokat egyaránt tartalmazó (K-t típusú) affiliációs modellje	34
A kognitív rendszer csupán kognitívumokat tartalmazó (K-K típusú) affiliációs modellje	36
A kognitív rendszer csupán terminusokat tartallmazó (t-t típusú) affiliációs modellje	39
Az affiliációs reláció természete	43
A kognitív rendszer csupán terminusokat tartalmazó (t-t típusú) generikus modellje	44
A generikus reláció természete	50
A kognitív rendszer csupán kognitívumokat tartalmazó (K-K típusú) generikus modellje	50
Az affiliációs és a genero-affiliációs gyakoriságok logikai és közgazdaságtani értelmezése	53
Hierarchiaszintet definiáló terminusosztályokból álló modell	54
Terminusosztályok variációjából álló szubsztitúciós generatív modell	55
A kognitívum grammatikai relációkkal rendezett halmazmodellje	59
A kognitívum pozicionális relációkkal rendezett halmazmodellje	62
A kognitívum funkcionális relációkkal rendezett halmazmodellje	65
A kognitív rendszer explanációs modellje	70
A kognitív rendszer effektuálási modellje	74
A modellekben szereplő entitások és relációk áttekintése	79
Általános (ÁM), exhausztív (EM) és totális (TM) modell	83
A tudomány generatív logikai modelljének általános sémája	87
Preszcientifikus köznyelvi kontextusok, definíciós relációk, definíciós gráfok	89
A tudomány generatív logikai modellje (GM)	92
A generatív modell értékelése	97
A kognitívumlogikai modellelmélet tudományszervezési alkalmazásának lehetőségei	104
Tudományos kutatási információs és információ-visszakeresési rendszerek kiépítése	104
A tudományos kutatás tematikai statisztikája	111
Tudományos kutatási problémák modelljeinek konstuálása, integrálása és tipizálása	130
Tudományos ismeretek rendezése, értékelése, tudományos elméletek alkotása	139
Tudományágak, kutatási területek helyzetelemzése	150
A tudományágak fejlődésének prognosztizálása	157
A tudományos kutatások koordinálása	162
A tudományos kutatások koncentrálása és az alternatív kutatási-fejlesztési programjavaslatok közötti döntés	183
Tudományszervezési feladatok és kognitívumlogikai modellek kapcsolatainak rendszerezése	198
A tudomány generatív logikai modelljének hasznosítása a tudományszervezésben	207
Optimalitáskritériumok, algoritmusok és gépi programok	221
Logikai modellek strukturális optimálása	221
A tematikai gráfon belüli optimális szétválasztás problémája	225
A legsűrűbb tematikai részgráf kiválasztásának problémája	235
A tematikai gráf optimális sűrítésének problémája	241
Színezett tematikai gráf optimális sűrítésének problémája	246
A tematikai gráfon belüli optimális összekapcsolás problémája	249
Az effektuálási gráf optimális részgráfjának kiválasztása	254
A deduktív rendszert modellező explanációs gráf optimális bővítése	262
Az induktív-deduktív rendszert modellező explanációs gráf optimális bővítése	275
A P1-P8 jelű optimálási eljárások áttekintése és értékelése	286
Számítógépes programok kidolgozásának indokai és irányai	290
Néhány előkészítő modellszerkesztő és -optimáló gépi program	293
Terminusok affiliációs gyakoriságának megállapítása	295
Terminusok rendezése alfabetikusan és affiliációs gyakoriságuk szerint	296
Terminusok affiliációs kapcsoltsági mértékének megállapítása	297
Kognitívumok affiliációs kapcsoltsági mértékének megállapítása	299
Adott tematikai gráf legsűrűbb 1, 3, 4, 5 csúcsú részgráfjainak kiválasztása	301
A tematikai gráfon belüli optimális szétválasztás	302
Építéstudományi esettanulmányok és tezauruszproblémák	304
Bevezető megjegyzések	304
A Nemzetközi Építési Tanács (CIB) Kutatási Programcseréjének keretében készült témalapok deskriptorstatisztikai vizsgálata (1966-67.)	307
A tanulmány "Összefoglalás és javaslatok" című rezüméje	308
A szerzett tapasztalatok értékelése	317
Az 1968-69. évi magyar építési kutatások deskriptorstatisztikai vizsgálata és a vizsgálat módszereinek továbbfejlesztése (1969-70)	324
A vizsgálat előzményei és célja	324
A bejelentések indexelése és a tárgyszavak affiliációs gyakorisága	326
A kutatóhelyek profiljának vizsgálata tárgyszavak affiliációs gyakoriságának kutatóhelyek közötti eloszlásával	327
A vizsgált rendszer M7 típusú modelljének megszerkesztése és értékelése	328
A vizsgált rendszer M8 típusú modelljének megszerkesztése és értékelése	333
A gyakorisági adatok alapján levont következtetések megbízhatóságának és relevanciájának problémája	336
A témaráfordítások figyelembevételének hatása a tárgyszavak gyakorisága sorrendjére (valószínűségelméleti vizsgálat)	338
A tárgyszavak gyakorisági eloszlásának vizsgálata	343
A logikai modellek optimálására irányuló kutatások és a tanulmány vitája az Építéstudományi Intézet Tudományos Tanácsában	345
Az 1971-85. évi Országos Távlati Kutatási Terv építési feladatai meghatározásának diskriptorstatisztikai előkészítése és közbülső döntési modellje	348
A munka előzményei és célja	348
Az alapjavaslatok deskriptorstatisztikai feldolgozása	349
A döntési modell kialakítása és a felhasználásával készített összefoglaló javaslat	351
A modell és a javaslat főhatósági fogadtatása	356
Az összefoglaló javaslat utólagos gépi vizsgálata	359
Hozzájárulás az építéstudományi tezauruszprobléma megoldásához (1966-72.)	385
A tezauruszprobléma deskriptorstatisztikai jelentősége általában és az építéstudományi tezauroszprobléma állása esettanulmányaink kidolgozásának időszakában	385
Az esettanulmányaink kidolgozása során kialakított generikus struktúrák	386
Esettanulmányaink generikus struktúráinak tárgyszótipológiai általánosítása az összegyűlt deskriptorállomány felhasználásával	390
Az Építéstudományi Intézet kutatási információs gépi rendszerének céljára készített mikrotezaurusz-tervezet	397
Tezaurológiai munkánk eredményeinek egyéb hazai és nemzetközi hasznosítása	399
Az ismertetett módszerek szélesebb körű alkalmazásának kilátásai és megoldandó problémái	413
Irodalom	420-435