I. kötet | |
Előszó | 3 |
Bevezetés | |
A tudomány jelentősége | |
A természettudományok jelentősége | 7 |
A szellemi tudományok jelentősége | 10 |
A tudomány eredete | |
A megismerés biológiai forrása | 17 |
A megismerés szellemi forrása | 18 |
Tudomány és élet | 22 |
A tudomány, mint tevékenység, eredmény és eszmény | |
A tudomány, mint igaz tételek kutatása | 24 |
A tudomány, mint tételek rendszere | 24 |
A tudomány, mint végső logikai eszmény | 25 |
A tudomány tárgyainak köre | 26 |
A tudományos megismerés természete | |
A mindennapi tudományos megismerés különbsége | 29 |
A tudományos ismeret igazolt ismeret | 37 |
Fogalmi és intuitiv ismeret | 33 |
A tudományos ismeret rendszeres ismeret | 36 |
A gondolkodás élménye, tartalma és tárgya | |
Alany és tárgy a megismerésben | 39 |
A gondolkodás lelki tevékenysége és a gondolt tartalom | 39 |
A gondolkodás tárgya | 41 |
A tudomány vizsgálatának problémaköre | |
A tudomány lelki tényezőinek vizsgálata: a tudomány pszichológiája | 42 |
A tudomány társadalmi tényezőinek vizsgálata: a tudomány szociológiája | 43 |
Az ismerettartalmak tárgyi érvényességének vizsgálata: ismeretelmélet | 44 |
Az ismerettartalmak formai érvényességének vizsgálata: logika | 45 |
A tudomány pszichológiája | |
A tudós lelki alkata | |
A teremtő gondolkodás és a tudós személyisége | 51 |
A tudós hivatása a tárgyszerű megismerés | 55 |
Az igazolás kötelességtudata, az értelmi lelkiismeret | 55 |
A tévedés kockázatának bátorsága | 56 |
A tudomány objektív tartalmát s a tudós személyiségét az igazság eszméje kapcsolja egybe | 58 |
Az igazság tárgyszerelme | 60 |
A platoni Erós-szal járó szenvedés és öröm | 62 |
A tudós dinamikus és statikus logikai érzelme | 63 |
Az értelem alázatossága | 65 |
Eredetiség | 69 |
Függetlenségi érzés | 70 |
Elvszerűség | 71 |
Élettől idegenség és félszegség, naivitás és hiszékenység | 74 |
Az emberismeret hiánya | 79 |
Elméleti hajlam és gyakorlati érzék | 80 |
A magány szeretete | 84 |
A hallgatagság | 90 |
A barátság, mint az igazságkutatás egyesítő ereje | 91 |
Csökkent házasodási hajlam | 98 |
A közlés vágya | 100 |
Tanári hivatás | 105 |
Az egyoldalú szakbúvár | 108 |
A világra, mint egészre irányulás | 110 |
A szellemi myopia és mikropilia | 112 |
A tudomány nemzetközisége és a tudós nemzeti érzése | 113 |
Vallásos érzés | 128 |
A tudós lelki alkata a görög felfogás tükrében | 134 |
A teórétikus ember antik életeszménye: Platon és Aristotales | 135 |
Descartes | 141 |
Fichte | 146 |
A tudós ideális típusa és a konkrét tudós személyiség | 152 |
A tudós lelki vonások korrelációja | 153 |
A tudós lelki alkat vizsgálatának forrásai | 155 |
A problématudat szerepe a tudós lelki alkatában | 158 |
A problématudat | |
A problématudat, mint a nemtudás tudása | 159 |
Az ismeretek viszonyimplikációja és a tárgyak lét-implikációja | 160 |
A problématudat lelki indítékai | 162 |
A problématudat jelentősége | 164 |
A problémák tartalma és történeti helyzete | 166 |
A problématudat elemzése a tudomány új korszakainak küszöbén | 166 |
Az elemzés nehézségei | 168 |
A kisérleti módszer alkalmazása a problématudatra | 169 |
A probléma megfoganása | |
A problématudat irányítja a gondolkodást | 172 |
A probléma felötlésének nyugtalanító élménye | 173 |
A megoldást kereső törekvés élménye. A vak véletlen s a racionalizált véletlen a probléma fölmerülésében | 175 |
Szempontkészlet és értékelő álláspont a problématudat hátterében. Tipikus problémalátás | 179 |
A problémák egymásba kapcsolt láncolata a kutató életműve | 180 |
A problématudat szétforgácsolódása | 188 |
A probléma magától villan föl | 190 |
A problémákban rejlő logikai erő | 191 |
A kutató személyes gondolkodó ereje | 193 |
A problématudat kollektív háttere: új tények vagy új elméletek nyomában új problémahorizont támad | 194 |
A tudomány szervezése nem szünteti meg a problématudat személyes jellegét | 199 |
A "régi" és az "új" a problématudatban | 200 |
Az egyén problématudatára a kortudat gyakran nem hangzik rá | 204 |
Ugyanazon probléma egyidejű foganása több elmében | 207 |
Problémák eltűnése és föltámadása | 212 |
Egynemű problémafoganás a tudomány különnemű területein: egyidejű homogén problémalátás | 214 |
A probléma megoldásának kísérlete | |
A teremtő gondolkodás, mint problémamegoldás, új jelentésviszonyok meglátása | 220 |
A föladat tudata | 332 |
A tudattalan szerepe a teremtő gondolkodásban | 223 |
A problématudat az általános és a különös, az egész és a rész között fennálló viszony felismerésére törekszik | 225 |
A probléma anyagának új szempontból való hirtelen átszervezése | 226 |
A megoldásra irányuló próbálkozások rugalmassága | 228 |
A szintétikus viszonybelátás | 228 |
A szimbolikkus szkéma szerepe a teremtő gondolkodásban | 233 |
Jelen probléma és régebbi szemlélet régi probléma és jelen szemlélet viszonya a gondolkodásban | 236 |
A kételkedés és kritika szerepe a problématudatban | 238 |
Friss problémalátás különnemű területeken | 241 |
A laikusok termékeny problémalátása | 242 |
A probléma megoldása | |
A gátlásnélküliség és evidencia élménye a probléma-megoldásában | 246 |
A teremtő gondolkodás egysége: a megoldás élménye nem szigetelhető el | 248 |
A helytelen megoldások termékenyítő ereje | 248 |
Problématudat és érzelem | |
Az érzelem szerepe a problématudatban | 251 |
A probléma mint kínos belső vívódás forrása | 252 |
Az érzelem negativ hatása a problématudatra | 253 |
Az érzelem pozitiv hatása a problématudatra | 254 |
Irányérzelem a problématudatban | 255 |
Dinamikus és statikus logikai érzelem | 257 |
Az önérzelem szerepe a problématudatban | 259 |
Hiúság | 259 |
Becsvágy | 262 |
Hatalomvágy | 264 |
Büszkeség | 266 |
Dicsőségvágy | 269 |
Tudós gőg | 271 |
Szerénység | 274 |
Tudós autarkia | 275 |
A problématudat és akarat | |
A feladat tudata és az akarat | 277 |
Az ösztön szerepe a problématudatban | 278 |
Az akarat ereje a tudományos kutatásban | 379 |
A problématudat figyelmi reliefje | 281 |
A figyelmi koncentráció a tudományos kutatásban | 283 |
A tudományos megfigyelés lelki vonásai | 285 |
A figyelem és a mozgás viszonya a tudományos kutatóban | 287 |
A tudós figyelmi tipológiája | 288 |
A problématudat és emlékezet | |
Az emlékezet a problématudat szolgálatában | 292 |
Teremtő gondolkodás és hiányos emlékezet | 295 |
Az emlékezet specializálódása | 297 |
A gondolkodás eredetisége és a jó emlékezet | 298 |
A jó emlékezet csökkenti a probléma-ingert | 300 |
A jó emlékezet az értelemnek látszólagos pótléka | 300 |
A produktív és reproduktív tudós: investigator és homo eruditus | 302 |
E két típus szerepe a természettudományokban és a szellemi tudományokban | 306 |
A kultúrateremtő s a kultúramegőrző ember | 309 |
II. kötet | |
Problématudat és fantázia | |
Gondolkodás és fantázia | 3 |
A cél tudata és a teremtő fantázia | 4 |
A fantázia szerepe a probléma megfoganásában s a megoldására irányuló kísérletekben | 5 |
A fantázia a szellemi tudomány kutatásában | 10 |
Művészi fantázia és tudományos gondolkodás | 15 |
Pozitivista és fantaszta-tipus a tudományban | 15 |
A fantázia a filozófiai gondolkodásban | 16 |
Fantázia, ész és akarat viszonya a tudós lelki alkatában | 20 |
Problématudat és intuició | |
A problémamegoldás logikai-fogalmi formája | 22 |
A problémamegoldás intuitiv formája | 23 |
Intuició a matematikai megismerésben | 26 |
Az intuició a már megindult gondolkodásnak fordulópontja és folytatása | 28 |
Az intuiciót megelőző nyugtalan hangulat | 29 |
Az intuició a dinamikus szkémának konkrét tartalommal való hirtelen kitöltése | 31 |
Problématudat és módszer | |
A probléma megoldásával a módszer is együttszületik | 33 |
A problématudat jelentősebb, mint a módszer | 34 |
A módszer a tudomány logikai demokráciája | 35 |
Teremtő gondolkodók műveiből kell a gondolkodás termékeny formáit elvonni | 38 |
Problématudat és lángelme | |
A lángelme teremtő gondolkodása, eredetisége és mintaszerűsége | 40 |
Lángelme és talentum | 41 |
A lángelme (genius), mint titokzatos teremtő erő felfogásának története | 42 |
A lángelme vizsgálatának akadályai | 44 |
Példa a tudományos lángelme alkotóerejére | 45 |
A lángelme fejlődése | 47 |
A lángelme életműve s a társadalom kollektiv szellemi munkája | 49 |
A lángelme életművének visszavezetése a pszichopatológia körébe | 52 |
Lángelme és őrültség nem rokon fogalmak | 54 |
Scientia Militans | |
A tudósok harcának lelki forrásai | 57 |
Ténybeli megállapítás és értékelő állásfoglalás | 58 |
Irígység és féltékenység | 62 |
Agyonhallgatás és heves kritika | 63 |
Az agresszív tipus a tudomány terén | 64 |
Az elfajult tudós harcnak elkedvetlenítő és az alkotó munkától elvonó hatása | 71 |
A tudós harc termékenyítő ereje | 78 |
A verseny a tudományban. Tudomány és játék | 79 |
A prioritás-viták | 84 |
Kritikai tehetség és teremtő erők | 86 |
A tudományos gondolkodás étosza | 88 |
A tudományos gondolkodás típusai | |
A tipus-fogalom a tudós lelki alkatának vizsgálatában | 90 |
A típus és a teremtő gondolkodó személyiségének egésze | 93 |
A tudományok sajátszerű tárgyainak kutatása különböző tehetséget követel | 94 |
Szemléletes gondolkodó-tipus | 95 |
Elvont gondolkodó-tipus | 96 |
Az utóbbi a matematikában | 97 |
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a szellemi tudományokban | 99 |
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a természettudományokban | 102 |
Empirista és apriorista gondolkodó-tipus | 108 |
Szemléletes és elvont gondolkodó-típus a filozófiában | 109 |
Az átfogó egészben gondolkodó-típus | 110 |
Tárgyi típus és élmény-típus | 112 |
A tipikus gondolkodási forma jelentősége a kutatásban | 113 |
Analitikus és szintétikus elme | 115 |
Alforisztikus és szisztematikus elme | 117 |
A gondolkodás ingerelhetősége, önkéntessége, gyors és lassú üteme s tartóssága, mint tipusalkotó szempont | 118 |
Elméleti és gyakorlati gondolkodó-tipus | 120 |
Extravertált és introvertált gondolkodó-tipus | 121 |
Klasszikus és romantikus gondolkodó-tipus | 123 |
Szkizotim és ciklotim tipus | 128 |
Az ideális kutató elme | 130 |
Tudós és művész | |
Az általános és a különös viszonya a tudós és a művész lelkében | 133 |
Tudós és művész objektív értékeket valósít meg | 134 |
A tudós és a művész problémalátása | 135 |
Szubjektív és objektív tipus a művészetben | 136 |
Az objektivitás a művészben és a tudósban | 137 |
Pozitivista tudós és naturalista művész | 139 |
Az élettől való távolság a tudós és a művész alkotómunkájában | 140 |
A gondolatok esztétikája | 142 |
A filozófiai rendszer mint műalkotás | 143 |
Tudós és költő | 145 |
A természet költői lelkű kutatói | 148 |
A szellemi élet költői lelkű kutatói | 152 |
A tudósnak egyoldalú intellektualizmusra való hajlama | 154 |
A költő mint teremtő tudós | 156 |
Tudós és politikus | |
A tudós és a politikus lelki alkatának tipikus különbsége: a vita contemplativa és a vita activa | 158 |
A tudós kutatási szabadságérzése és a politikus pártkötöttsége | 162 |
A hatalom tudata és a szellem hatalma | 164 |
A teorétikus lelkialkat korlátai a gyakorlati politikában | 164 |
A tudós rendszerint hamar tudatára jut e korlátoknak | 165 |
Történész és politikus | 174 |
Filozófus és politikus | 182 |
Matematikus és politikus | 184 |
Természetbúvár és politikus | 199 |
A tudomány elvi szellemének elárulása a politikában | 190 |
A politikának a kutató lelkére gyakorolt nyomasztó hatása | 191 |
A teorétikus ember a politikai életre igazán eszméi útján hat | 193 |
A tudós életműve | |
Az állat természeti életfolyamata és az ember szellemi élete | 197 |
A tudós életműve az igazság értékének megvalósítása | 198 |
A tudományos hivatás tudata | 199 |
Genotipus és fenotípus a tudós életművében | 201 |
Az egyenes-útú hivatás-tipus a matematika és a természettudomány terén | 203 |
A monoideista és a polyideista tipus életműve | 219 |
Az egyenes-útú hivatástipus a szellemi tudományok terén | 220 |
A kerülő útú típus | 224 |
A hivatástudat és az életmű megtörése | 232 |
Tudományos hivatás és tehetség | 236 |
A tudományos hivatás ébredése a serdülőkorban | 240 |
A kutató szellemi erejének tetőpontja | 241 |
A testi és szellemi életerő viszonya a férfi- és az öregkorban | 240 |
A kutató szellemi erejének tetőpontja | 241 |
Az igazságkutató tárgyszerelem hevessége és a rövid élettartam | 242 |
A tudományos teremtőképesség biopszichikai hanyatlása | 245 |
A nemzedék-probléma a tudomány terén | 249 |
Az emberiségnek mint egésznek tudományos életműve: a haladás kérdése | 253 |