1.061.968

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tudományos gondolkodás I-II.

A tudós lelki alkata

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 581 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető... Tovább

Előszó

Két évtized folyamán a Bevezetés a tudományos gondolkodásba (1922) című munkám problematikájából fokozatosan és szervesen egy nagy mű terve nőtt ki, amelynek célja az emberi kultúra egyik alapvető ágazatának, a tudománynak, minden oldalról való tüzetes megvizsgálása. Az első rész, amelyet ebben a könyvben adok át az olvasónak, a tudományos gondolkodást mint személyes teremtő tevékenységet kutatja. Az alkotó tudós tipikus lelki alkatát és életművét sok önéletrajz, életléírás, levelezés, emlékirat adatai alapján lehető lelki életközelségben iparkodtam vizsgálni. így ez a könyvem mintegy Az, államférfi című munkám pár-darabja is: régebbi munkámban a politikusnak, most meg a tudósnak lelki struktúráját tárom fel.
Mindenki egy szellemi közegbe, a kor társadalmába és kultúrájába születik bele, amely sok nemzedék munkájának eredménye. Ámde a társadalmi kölcsönhatás szövedékébe az egyén is belefonja a maga személyes erejét és törekvéseit; egyéni kezdeményezés nélkül a társadalom a kultúra egyik területén sem mozdulna előre. Ezért az egyén szellemi tevékenységének vizsgálatát bocsátom előre, amikor a kultúrának azt az értékterületét kutatom, amelyet tudománynak nevezünk. Az elszigetelt egyén azonban csak fikció: ha lennének is a magáraálló gondolkodónak megismerési aktusai, ezek a közösség lelki talaja nélkül elszáradnának. A tudományos gondolkodás csakis a társadalomban válik szellemi tartalmak objektív hordozójává. Ezért művem nemsokára megjelenő második része A tudomány szociológiája: mikép hat a társadalom a tudományos gondolkodásra és viszont. A harmadik rész tárgya a Tudományelmélet: ez a mégis mérés tárgyi természetét (ismeretelmélet) és formáit (logika) teszi beható kutatás tárgyává.
A természetbúvárnak jól kell ismernie azt a műszerét, amelyet kísérleteiben használ: ugyanígy mindenkinek, aki tudományosan kutat, ismernie kell a tudományos gondolkodás műszerének, az emberi értelemnek, a megismerésnek természetét. Ennek megvizsgálása egész művem föladata.
Ebben a könyvben a lélektudományi kutatás céljából sok példát tárok fel a tudományok történetéből, azokat a hatalmas elmefeszítéseket s lelki rúgókat, amelyeknek köszönhetjük az évezredeken keresztül kifejlődött mai tudományt. Ezeknek a fölemelő példáknak mély erkölcsi jelentőségük is van : éppúgy sugallnak eszmények megvalósítására, mint a szentek legendái: az igazság benső tiszteletére és szeretetére, türelemre, állhatatosságra, pontosságra, önzetlen odaadásra, alázatra és lelkiismeretességre. Nemcsak a tények síkján fölvilágosítanak, hanem a tudomány étoszát is sugározzák: az egymást fölváltó tudós nemzedékeket nevelik.
KORNIS GYULA. Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó3
Bevezetés
A tudomány jelentősége
A természettudományok jelentősége7
A szellemi tudományok jelentősége10
A tudomány eredete
A megismerés biológiai forrása17
A megismerés szellemi forrása18
Tudomány és élet22
A tudomány, mint tevékenység, eredmény és eszmény
A tudomány, mint igaz tételek kutatása24
A tudomány, mint tételek rendszere24
A tudomány, mint végső logikai eszmény25
A tudomány tárgyainak köre26
A tudományos megismerés természete
A mindennapi tudományos megismerés különbsége29
A tudományos ismeret igazolt ismeret37
Fogalmi és intuitiv ismeret33
A tudományos ismeret rendszeres ismeret36
A gondolkodás élménye, tartalma és tárgya
Alany és tárgy a megismerésben39
A gondolkodás lelki tevékenysége és a gondolt tartalom39
A gondolkodás tárgya41
A tudomány vizsgálatának problémaköre
A tudomány lelki tényezőinek vizsgálata: a tudomány pszichológiája42
A tudomány társadalmi tényezőinek vizsgálata: a tudomány szociológiája43
Az ismerettartalmak tárgyi érvényességének vizsgálata: ismeretelmélet44
Az ismerettartalmak formai érvényességének vizsgálata: logika45
A tudomány pszichológiája
A tudós lelki alkata
A teremtő gondolkodás és a tudós személyisége51
A tudós hivatása a tárgyszerű megismerés55
Az igazolás kötelességtudata, az értelmi lelkiismeret55
A tévedés kockázatának bátorsága56
A tudomány objektív tartalmát s a tudós személyiségét az igazság eszméje kapcsolja egybe58
Az igazság tárgyszerelme60
A platoni Erós-szal járó szenvedés és öröm62
A tudós dinamikus és statikus logikai érzelme63
Az értelem alázatossága65
Eredetiség69
Függetlenségi érzés70
Elvszerűség71
Élettől idegenség és félszegség, naivitás és hiszékenység74
Az emberismeret hiánya79
Elméleti hajlam és gyakorlati érzék80
A magány szeretete84
A hallgatagság90
A barátság, mint az igazságkutatás egyesítő ereje91
Csökkent házasodási hajlam98
A közlés vágya100
Tanári hivatás105
Az egyoldalú szakbúvár108
A világra, mint egészre irányulás110
A szellemi myopia és mikropilia112
A tudomány nemzetközisége és a tudós nemzeti érzése113
Vallásos érzés128
A tudós lelki alkata a görög felfogás tükrében134
A teórétikus ember antik életeszménye: Platon és Aristotales135
Descartes141
Fichte146
A tudós ideális típusa és a konkrét tudós személyiség152
A tudós lelki vonások korrelációja153
A tudós lelki alkat vizsgálatának forrásai155
A problématudat szerepe a tudós lelki alkatában158
A problématudat
A problématudat, mint a nemtudás tudása159
Az ismeretek viszonyimplikációja és a tárgyak lét-implikációja160
A problématudat lelki indítékai162
A problématudat jelentősége164
A problémák tartalma és történeti helyzete166
A problématudat elemzése a tudomány új korszakainak küszöbén166
Az elemzés nehézségei168
A kisérleti módszer alkalmazása a problématudatra169
A probléma megfoganása
A problématudat irányítja a gondolkodást172
A probléma felötlésének nyugtalanító élménye173
A megoldást kereső törekvés élménye. A vak véletlen s a racionalizált véletlen a probléma fölmerülésében175
Szempontkészlet és értékelő álláspont a problématudat hátterében. Tipikus problémalátás179
A problémák egymásba kapcsolt láncolata a kutató életműve180
A problématudat szétforgácsolódása188
A probléma magától villan föl190
A problémákban rejlő logikai erő191
A kutató személyes gondolkodó ereje193
A problématudat kollektív háttere: új tények vagy új elméletek nyomában új problémahorizont támad194
A tudomány szervezése nem szünteti meg a problématudat személyes jellegét199
A "régi" és az "új" a problématudatban200
Az egyén problématudatára a kortudat gyakran nem hangzik rá204
Ugyanazon probléma egyidejű foganása több elmében207
Problémák eltűnése és föltámadása212
Egynemű problémafoganás a tudomány különnemű területein: egyidejű homogén problémalátás214
A probléma megoldásának kísérlete
A teremtő gondolkodás, mint problémamegoldás, új jelentésviszonyok meglátása220
A föladat tudata332
A tudattalan szerepe a teremtő gondolkodásban223
A problématudat az általános és a különös, az egész és a rész között fennálló viszony felismerésére törekszik225
A probléma anyagának új szempontból való hirtelen átszervezése226
A megoldásra irányuló próbálkozások rugalmassága228
A szintétikus viszonybelátás228
A szimbolikkus szkéma szerepe a teremtő gondolkodásban233
Jelen probléma és régebbi szemlélet régi probléma és jelen szemlélet viszonya a gondolkodásban236
A kételkedés és kritika szerepe a problématudatban238
Friss problémalátás különnemű területeken241
A laikusok termékeny problémalátása242
A probléma megoldása
A gátlásnélküliség és evidencia élménye a probléma-megoldásában246
A teremtő gondolkodás egysége: a megoldás élménye nem szigetelhető el248
A helytelen megoldások termékenyítő ereje248
Problématudat és érzelem
Az érzelem szerepe a problématudatban251
A probléma mint kínos belső vívódás forrása252
Az érzelem negativ hatása a problématudatra253
Az érzelem pozitiv hatása a problématudatra254
Irányérzelem a problématudatban255
Dinamikus és statikus logikai érzelem257
Az önérzelem szerepe a problématudatban259
Hiúság259
Becsvágy262
Hatalomvágy264
Büszkeség266
Dicsőségvágy269
Tudós gőg271
Szerénység274
Tudós autarkia275
A problématudat és akarat
A feladat tudata és az akarat277
Az ösztön szerepe a problématudatban278
Az akarat ereje a tudományos kutatásban379
A problématudat figyelmi reliefje281
A figyelmi koncentráció a tudományos kutatásban283
A tudományos megfigyelés lelki vonásai285
A figyelem és a mozgás viszonya a tudományos kutatóban287
A tudós figyelmi tipológiája288
A problématudat és emlékezet
Az emlékezet a problématudat szolgálatában292
Teremtő gondolkodás és hiányos emlékezet295
Az emlékezet specializálódása297
A gondolkodás eredetisége és a jó emlékezet298
A jó emlékezet csökkenti a probléma-ingert300
A jó emlékezet az értelemnek látszólagos pótléka300
A produktív és reproduktív tudós: investigator és homo eruditus302
E két típus szerepe a természettudományokban és a szellemi tudományokban306
A kultúrateremtő s a kultúramegőrző ember309
II. kötet
Problématudat és fantázia
Gondolkodás és fantázia3
A cél tudata és a teremtő fantázia4
A fantázia szerepe a probléma megfoganásában s a megoldására irányuló kísérletekben5
A fantázia a szellemi tudomány kutatásában10
Művészi fantázia és tudományos gondolkodás15
Pozitivista és fantaszta-tipus a tudományban15
A fantázia a filozófiai gondolkodásban16
Fantázia, ész és akarat viszonya a tudós lelki alkatában20
Problématudat és intuició
A problémamegoldás logikai-fogalmi formája22
A problémamegoldás intuitiv formája23
Intuició a matematikai megismerésben26
Az intuició a már megindult gondolkodásnak fordulópontja és folytatása28
Az intuiciót megelőző nyugtalan hangulat29
Az intuició a dinamikus szkémának konkrét tartalommal való hirtelen kitöltése31
Problématudat és módszer
A probléma megoldásával a módszer is együttszületik33
A problématudat jelentősebb, mint a módszer34
A módszer a tudomány logikai demokráciája35
Teremtő gondolkodók műveiből kell a gondolkodás termékeny formáit elvonni38
Problématudat és lángelme
A lángelme teremtő gondolkodása, eredetisége és mintaszerűsége40
Lángelme és talentum41
A lángelme (genius), mint titokzatos teremtő erő felfogásának története42
A lángelme vizsgálatának akadályai44
Példa a tudományos lángelme alkotóerejére45
A lángelme fejlődése47
A lángelme életműve s a társadalom kollektiv szellemi munkája49
A lángelme életművének visszavezetése a pszichopatológia körébe52
Lángelme és őrültség nem rokon fogalmak54
Scientia Militans
A tudósok harcának lelki forrásai57
Ténybeli megállapítás és értékelő állásfoglalás58
Irígység és féltékenység62
Agyonhallgatás és heves kritika63
Az agresszív tipus a tudomány terén64
Az elfajult tudós harcnak elkedvetlenítő és az alkotó munkától elvonó hatása71
A tudós harc termékenyítő ereje78
A verseny a tudományban. Tudomány és játék79
A prioritás-viták84
Kritikai tehetség és teremtő erők86
A tudományos gondolkodás étosza88
A tudományos gondolkodás típusai
A tipus-fogalom a tudós lelki alkatának vizsgálatában90
A típus és a teremtő gondolkodó személyiségének egésze93
A tudományok sajátszerű tárgyainak kutatása különböző tehetséget követel94
Szemléletes gondolkodó-tipus95
Elvont gondolkodó-tipus96
Az utóbbi a matematikában97
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a szellemi tudományokban99
Szemléletes és elvont gondolkozó-tipus a természettudományokban102
Empirista és apriorista gondolkodó-tipus108
Szemléletes és elvont gondolkodó-típus a filozófiában109
Az átfogó egészben gondolkodó-típus110
Tárgyi típus és élmény-típus112
A tipikus gondolkodási forma jelentősége a kutatásban113
Analitikus és szintétikus elme115
Alforisztikus és szisztematikus elme117
A gondolkodás ingerelhetősége, önkéntessége, gyors és lassú üteme s tartóssága, mint tipusalkotó szempont118
Elméleti és gyakorlati gondolkodó-tipus120
Extravertált és introvertált gondolkodó-tipus121
Klasszikus és romantikus gondolkodó-tipus123
Szkizotim és ciklotim tipus128
Az ideális kutató elme130
Tudós és művész
Az általános és a különös viszonya a tudós és a művész lelkében133
Tudós és művész objektív értékeket valósít meg134
A tudós és a művész problémalátása135
Szubjektív és objektív tipus a művészetben136
Az objektivitás a művészben és a tudósban137
Pozitivista tudós és naturalista művész139
Az élettől való távolság a tudós és a művész alkotómunkájában140
A gondolatok esztétikája142
A filozófiai rendszer mint műalkotás143
Tudós és költő145
A természet költői lelkű kutatói148
A szellemi élet költői lelkű kutatói152
A tudósnak egyoldalú intellektualizmusra való hajlama154
A költő mint teremtő tudós156
Tudós és politikus
A tudós és a politikus lelki alkatának tipikus különbsége: a vita contemplativa és a vita activa158
A tudós kutatási szabadságérzése és a politikus pártkötöttsége162
A hatalom tudata és a szellem hatalma164
A teorétikus lelkialkat korlátai a gyakorlati politikában164
A tudós rendszerint hamar tudatára jut e korlátoknak165
Történész és politikus174
Filozófus és politikus182
Matematikus és politikus184
Természetbúvár és politikus199
A tudomány elvi szellemének elárulása a politikában190
A politikának a kutató lelkére gyakorolt nyomasztó hatása191
A teorétikus ember a politikai életre igazán eszméi útján hat193
A tudós életműve
Az állat természeti életfolyamata és az ember szellemi élete197
A tudós életműve az igazság értékének megvalósítása198
A tudományos hivatás tudata199
Genotipus és fenotípus a tudós életművében201
Az egyenes-útú hivatás-tipus a matematika és a természettudomány terén203
A monoideista és a polyideista tipus életműve219
Az egyenes-útú hivatástipus a szellemi tudományok terén220
A kerülő útú típus224
A hivatástudat és az életmű megtörése232
Tudományos hivatás és tehetség236
A tudományos hivatás ébredése a serdülőkorban240
A kutató szellemi erejének tetőpontja241
A testi és szellemi életerő viszonya a férfi- és az öregkorban240
A kutató szellemi erejének tetőpontja241
Az igazságkutató tárgyszerelem hevessége és a rövid élettartam242
A tudományos teremtőképesség biopszichikai hanyatlása245
A nemzedék-probléma a tudomány terén249
Az emberiségnek mint egésznek tudományos életműve: a haladás kérdése253

Kornis Gyula

Kornis Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kornis Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II. A tudományos gondolkodás I-II.

A kötetek borítója foltos, a gerincek megtörtek, a lapéleik foltosak és egyenetlenek. Könyvtári könyvek voltak.

Felvágatlan példányok.

Állapot:
12.000 ,-Ft
60 pont kapható
Kosárba