A tudományos gondolkodás forradalma I.

Dialektikus materializmus-rendszer és módszer

Szerző

Szigeti József

Szerkesztő

Lovik Sándor

Budapest

'Szigeti József: A tudományos gondolkodás forradalma I. ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	511 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-09-2412-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	13
Filozófia, szaktudomány, társadalom
A filozófia: tudományos világnézet, a társadalmi cselekvés permanens eszmei alapja	17
Szójelentés és fogalmi tartalom	17
Tudományos és nem-tudományos világnézet	20
Érzület és világnézet egységének fogalmi meghatározása	21
A filozófia tárgya a világegész és nem az egész világ	23
A dogmatikus abszolutizmus és a nihilista (agnosztikus) relativizmus megismerés-koncepciójának bírálata	24
Antagonisztikus mozgásformák a tudományos megismerésben	26
A megismerés abszolút és relatív mozzanatai valóságos dialektikájának marxista-leninista felfogása	27
Filozófia és szaktudományok szövetségének lenini programja	30
A tudományosság - tudományos elmélet és magatartás - fogalmának lényegi tartalma	33
A tudományosság kritériumainak lényegi problémája	33
A marxizmus-leninizmus klasszikusai és a tudományos jövőbelátás	34
Az anticipáció két formája	35
Természettudományos anticipációk	37
A tudományos anticipáció feltételei a természet- és társadalomtudományokban	37
Elméleti magyarázat és anticipáció szintézise a dialektikus materializmusban a jelenség fejlődési törvényének belső alapját alkotó ellentmondás feltárásával	39
Objektivitás és immanens magyarázat mint a tudományosság lényegi konstiuenciái	40
A mélyebben fekvő konstituencia: az elméletalkotás belső történetisége	42
A végső konstituencia: az elmélet pozitív viszonya a gyakorlathoz	43
Tudomány és társadalmi gyakorlat idealista felfogása az állammonopolista kapitalizmus szolgálatában	44
A tudományosság fetisizált, kontemplatív koncepciója	46
A fetisizált, idealista képzetek szükségszerű leépülése a szocialista világban	48
Filozófia, természettudomány, osztályok	53
A tudomány szellemi és a társadalom anyagi termelése
A tudomány, mint társadalmi tudatforma és intézmény komplex jellege	53
A tudomány gyökerei és kezdetei az anyagi termelési folyamatokban	54
A felhalmozódó ismeretanyag rendszerzési szükséglete; az elméletalkotás felé vezető lépés	56
A termelés és szállítás tér- és időbeli tájolásának szükséglete: az első egzakt természettudomány, a csillagászat és az alapvető formális szaktudomány, a matematika létrejöttének alapja	57
A matematika formális szaktudomány jellege	57
Az idealista tudománytörténet és elmélet bírálatához	58
A kortársi tudat fölénye az idealista történeti tudattal szemben	61
Az ókor monumentális építészeti naptárai	63
Egység, ellentét és harc a tudományos és teológiai tartalom között	64
Az újkori természettudomány szakítása a teológiával, kapcsolódása a filozófiához	67
A kopernikuszi fordulat	67
Folytonosság és ugrás a tudományos elméleti tartalom mozgásában	69
Újkeletű neopozitivista értetlenség a régi fordulattal szemben	69
A cioncidentia oppositorum és a viszonylagos centrum	70
A formalisztikus gondolkodás és a gondolkodási formalizmusok bírálatához	71
A valóságos - közvetett összefüggés a heliocentrizmus és a relativitáselmélet között	72
Az elmélet magyarázó jellege lényeg és jelenség dialektikájának tükrében	73
A mechanika fejlődésének geometrizáló és analitikus szakasza	74
Kopernikusz kvalitatív érvrendszerének jelentősége	75
A kopernikuszi fordulat materialista filozófiai tartalma	78
Az istenképzet és a véges világegyetem elmélete	79
Tudomány és osztályviszonyok	81
A modern gyakorlatiasság győzelme az antik kontemplativitás fölött a keletkező tőkés termelési módban	81
A tudomány és filozófia önismeretének korlátai a tőkés termelési módban	97
A materializmus és idealizmus filozfófiai ellentéte
Az irányzatok redukálódása a főirányokra	109
A filozófia alapkérdése és főirányai	109
Az elsődlegesség és megismerhetőség egymáshoz való viszonya	112
A dialektikus materializmus mint általános fejlődéselmélet és a visszatükrözés-elmélet koncepciója Leninnél	113
Az alapkérdés logikai lehetséges megoldásainak redukálódása az alternatívára. Monizmus, dualizmus, pluralizmus	118
Vallási és filozófiai idealizmus - A materializmus dialektikus formája - a filozófia első és végső szava	121
Adalékok a probléma történetéhez	129
Az alapkérdés felvetése a marxizmus előtti filozófiában	129
A konkrét történelmi formák és az általános elv viszonyának tisztázása a marxista-leninista filozófiában	135
A primátuskérdés "elininálása" és a filozófiai "harmadik út" ideológiája a polgári filozófia hanyatlásában	139
A szellemtudomány világnézeti típustanának bírálatához	140
Szellemtudományos történetiség, logikai empirizmus és egzisztencialista irracionalizmus ellentétei, összefonódásai és egységtörekvései	145
A világnézeti ellentét gyökerei a termelési folyamatban
Ösztönös materializmus és az eszmék naiv hiposztázisa	153
A probléma	153
Munkatevékenység és termelés. Természetes kiválasztódás és a természeti feltételek kiválasztása	158
A szubjektum és objektum viszonya	161
A termelés eszközei, céljai és a természeti folyamat	165
Közvetlen gyakorlati tudat, ösztönös materializmus. A "naiv realizmus"-koncepció bírálata	171
Eszközválasztás, döntés-szituáció, szabadság	179
A célképzet és az eszmék naiv hiposztázisa	186
A munkaeszköz és termelési technika kitüntetett szerepe	186
A gondolkodás folyamata és a termelés	199
A determinációs fokok és a közvetítési folyamatok problematikája	199
Közvetítési folyamatok és következtetési formák	223
Az idealizmus ősképe: mágikus totemizmus és vallási fetisizmus	261
A tudat társadalmiasulása és a társadalmi tudat	261
A totemizmus társadalmi alapjai	268
A "participation mystique" és az életmód	271
"Der Mensch ist, was er isst"	275
Feuerbach "famózus szójátéka" és etnológiai felfedezése	277
A mágikus misztifikáció voltaképpeni kiindulópontja	281
A "mysterium tremendum" és a "mysterium fascinosum" viszonya	283
A mágia mint a saját ellenőrizhetetlen létfeltételeik fölötti illuzórikus uralom. Szó és képmágia	285
A "participation mystique" fogalmának bírálatához	287
A mágia szociomorf arculata	289
Mágia és vallás, mágia és tudomány	290
Asszociáció és logikum	294
A vallási minimum meghatározása: a mana-tabu formula	297
A teleologizmus mint a vallási és profán idealizmus konstitutív eleme	298
A fejlett animizmus és a fetisizmus. Engels igazsága	301
Mágikus-vallási és profán, árufetisizmus. Survival és revival	304
Filozófia, társadalomtudományok, osztályharc
A filozófia és a társadalmi-történeti tudományok kölcsönhatása	311
Egy elhanyagolt probléma	311
Egység és ellentét a társadalmi-történeti tudományokban	315
A nem tudatosított aporia és spontán megoldása	320
Az aporia megjelenési formái	323
A társadalmi (osztály-) tudat gyakorlati formái, s a társadalomtudományok és a filozófia kölcsönviszonya	325
A Hobbes-paradoxon érvényességi köre	328
A társadalmi-történeti gondolkodás elméleti formáinak megalapozása a görög fejlődésben	331
Platón és Arisztotelész jelentősége	331
A polisz belső és külső harcai	332
A politikai tudat tapasztalati szintjei: Pszeudo-Xenophon pamfletje az athéni demokrácia osztályellentéteiről	335
A tények és okok kutatása: Thuküdidész pragmatikus történetfelfogása	338
Historizmus ("ahogyan a valóságban történt") és naturalista antropologizmus ("az emberi természet alapján") a történetírásban	340
Az antropologizmus és historizmus ellentéte	343
Collingwood Thuküdidész-kritikájának metakritikája	346
Portré és tabló egysége a történelem-ábrázolásban	348
Történelemfelfogás és kutatási módszer. Hadügy és történelmi szakkritika	350
Platón dialektikus idealizmusa társadalom- és történetfilozófiájának fényében	357
Platón és Arisztotelész viszonyának változó újkori megítélése: J. W. Goethe és W. Jaeger felfogása	357
Filozófiai ellentétük lényege	360
Társadalomfilozófia	365
Történetfilozófia	409
A dialektikus és metafizikus felfogás viszonya a materializmus és idealizmus elvéhez
Az idealista dialektika	439
Platón filozófiájának dialektikus szentélye: a Parmenidész-dialógu, az Egy és Sok társadalom- és történetfilozófiai problematikájának végső metafizikai általánosítása	439
Osztályharc és eszmei mozgás	446
Úr és szolga viszonya	449
Szókratész és az ellentmondás	456
Folytonosság és törés a dialógus első és második része között	463
Az ellentétes meghatározások absztrakt és konkrét formái	465
Az ellentmondás elgondolhatatlanságának és kizárásának elve a történelmi Parmenidésznél	468
Az azonosság-elv szembekerülése a spontán dialektika formáival: a közvetlen gyakorlati tudattal mint "szituácionális logikával" és a materialista filozófia fejlődésgondolatával	471
Az eszmék empírián "inneni" helyzetéből következő misztifiákciói, az idealista dialektika metafzikus mozzanata	475
A tiszta pozitivitás teljes negativitása	479
Remontív ítélet és negatív dialektika	482
A konkrét tagadás és következményei: az ideális állam és a természet harmonikus alakzata	484
Mozgás és nyugalom viszonya az átcsapás, a közöttes és a pillanatnyi kategóriáinak megvilágításában	490
A létező Egy és a Mások dialektikája	497
A pluralisztikus univerzum lehetetlensége	499
Fejlődés- és emanációs dialektika. A dialektikus felfogás történelmi útjának fő típusai	506