Előszó | 11 |
Tudomány és filozófia. Bevezetés | 13 |
A tudomány megértése | 13 |
Fogalmak és fogalmi keretek | 17 |
A filozófiai diszciplinák: metafizika, ismeretelmélet, logika | 21 |
Metafizika | 21 |
Ismeretelmélet | 24 |
Logika | 24 |
Vannak-e a tudományos filozófiai kérdések? | 27 |
A tudományos gondolkodás keletkezése | |
A tudomány mint emberi tevékenység | 33 |
A tudomány eldologiasulása | 33 |
Struktúra és funkció: a tudomány tanulmányozásának megközelítési módjai | 34 |
Elméleti és gyakorlati tudás | 36 |
Tudás és fajfennmaradás | 39 |
Az ész gyökerei: a szokások kialakulása, az intelligencia és az alkalmazkodás | 40 |
Észlelési struktúrák: a tapasztalat rendszerezése | 43 |
Észlelés, absztrakció, fogalomalkotás | 44 |
A fogalmi absztrakció előnyei | 46 |
A megismerés tudomány előtti módjai | 52 |
Ami nem tudomány | 53 |
A mítoszteremtő gondolkodás: antropomorf és animisztikus magyarázat | 55 |
Eredet, indok és ok | 55 |
A magyarázat fizikai elvei | 59 |
Tapasztalati általánosítások: leíró törvények | 62 |
Törvényerejű szabályok, technikai maximák, normatív törvények | 65 |
A józan észtől a tudományig: a nagy görögök és a kritika kezdetei | 70 |
A józan ész | 70 |
A józan észtől a fogalmak kritikájáig | 72 |
A görög tudomány és filozófia háttere | 75 |
A racionális elmélkedés születése és a természettudomány kezdetei | 77 |
Ész és forma: a "logosz" | 80 |
Atomisztika: elemek és kombinációk | 84 |
Racionalizmus és empirizmus: az athéni filozófia és tudomány kifejlődése | 88 |
A filozófia szókratészi reformja: a dialektikus módszer | 88 |
Empirizmus: Hippokratész és a tapasztalati ellenőrzés | 90 |
Platón: a formák világa | 91 |
Arisztotelész: forma, funkció és anyag | 94 |
Folytonosság a görög és a modern tudomány között | 98 |
A tudomány módszerei | |
A megfigyelés | 103 |
Megfigyelt és tapasztalati tudomány | 103 |
A megfigyelés egyszerű tényei | 104 |
A közvetlenül adott: az érzet-adatok és a megismerés | 106 |
Az észlelés tárgyai | 107 |
Megfigyelési állatok és az analitikus-szintetikus megkülönböztetés | 109 |
Ismeretelméletek és a megfigyelés kritériumai | 112 |
Megfigyelés és referencia | 117 |
A megfigyelhetőség változásai: az elméleti keretek és a megfigyelés | 121 |
Formális rendszerek, modellek és a tények reprezentációja | 126 |
Tudomány, rend és következtetés | 126 |
Reprezentáció, absztrakció és rend | 127 |
Referencia | 128 |
Absztrakció | 131 |
Struktúra | 133 |
Az adatok leképezése: invariancia és rendviszonyok | 136 |
Relációk | 141 |
Elméletek és modellek: formális rendszerek és interpretációik | 145 |
Az aritmetika formalizálása | 148 |
Mérés | 156 |
A mérés művelete | 156 |
Fajták, összehasonlítások és osztályozás | 157 |
Nagyságok és mennyiségek | 162 |
Számozott skálák: több, kevesebb, ugyanannyi | 162 |
Intervallumok, egységek és összeadhatóság | 164 |
Skálák, arányok és kalibrálás | 170 |
A mérés alkalmazásai | 175 |
Pontosság és ellenőrzés | 175 |
Mérés és felfedezés | 180 |
Hipotézis és kísérlet | 183 |
A "hipotézis" jelentései | 185 |
Ellenőrzés és bizonyítás: a kísérlet keretei | 191 |
A kísérlet típusai | 200 |
Indukció és valószínűség | 205 |
Az indukció: szokás, elvárás és jogosult hit | 205 |
Induktív általánosítás, induktív következtetés és az indukció igazolása | 210 |
Az indukció kritikája: a tudományos következtetés standardjei | 217 |
Eliminatív indukció: a Mill-féle kánonok és a feltételek logikája | 220 |
Statisztikai általánosítás, valószínűség és a hit mértéke | 226 |
A véletlen matematikája és a valószínűségszámítás | 233 |
A tudományos magyarázat: törvények és elméletek | 238 |
Tanulás, megértés és magyarázat | 240 |
Törvények | 246 |
Hogyan fogalmazzák meg a törvényeket? | 255 |
Numerikus törvények | 255 |
Fizikai törvények | 257 |
A biológia és a humán tudományok törvényei | 258 |
Történeti törvények | 260 |
A magyarázat deduktív modellje | 262 |
Elméletek | 272 |
Elméletek és törvények | 272 |
Az elméleti modellek ismeretelméleti és ontológiai státusa | 279 |
Néhány tudományos alapfogalom | |
Az okság | 287 |
Az okság elvének leibnizi, bume-i és kanti felfogása | 305 |
A tér, az idő és az anyag modern fogalma | 311 |
Itt, most, ott és akkor | 311 |
Alternatív tér- és időfogalmak | 316 |
Az abszolút vagy newtoni tér és idő | 323 |
A tér és az idő mint reláció | 325 |
Dolgok, események, folyamatok | 326 |
Bizonytalanság, határozatlanság és komplementaritás | 331 |
Organizmus és mechanizmus: redukció és magyarázat a biológiai tudományokban | 338 |
Élő és élettelen: mechanizmus, dualizmus és redukcionizmus | 338 |
Redukció és magyarázat | 341 |
A redukció néhány jelentése | 341 |
Fizikalizmus, fenomenalizmus, operacionalizmus és a modellek | 342 |
Organizmus és mechanizmus: struktúra és funkció | 345 |
Az élet jellegzetességei | 345 |
Szervezettség | 346 |
Struktúra és funkció | 346 |
Holizmus | 348 |
Vitalizmus és emergentizmus | 349 |
Magyarázó és ontológiai redukció | 354 |
Az élet biológiai fogalma | 356 |
Önszabályozás | 356 |
Szaporodás és növekedés | 358 |
Szellem, társadalom és történelem: a humán tudományok néhány alapfogalma | 363 |
Miért "humán" tudományok? | 363 |
Szellem, tudat és viselkedés: a pszichológia néhány konceptuális problémája | 365 |
Önvizsgálat | 365 |
A behaviorista redukcionizmus és holista bírálata | 365 |
Szellem és test: dualista és monista alternatívák | 370 |
Mechanizmus és szellem: gondolkodhatnak-e a gépek? | 372 |
Társadalom és történelem | 378 |
Befejezés | |
Tudomány és érték. Humanisztikus megértés | 395 |
Három kérdés egy helyett | 396 |
A tudomány értéke: "jó" tudomány, "rossz" tudomány | 401 |
A tudomány mint racionális tevékenység | 405 |
A tudomány és a humán megértés | 406 |
Függelék | |
A mozgás fogalmának fejlődése Arisztotelésztől Galileiig | 411 |
Esettanulmány a tudományos gondolkodás fogalmi alapjainak köréből | 411 |
Bevezetés | 411 |
A primer mozgásélmény | 412 |
A mozgás absztrakciója: a mozgás mint helyzetváltoztatás | 415 |
A korai görög filozófia és a tudomány mozgásfelfogása | 419 |
Az arisztotelészi fizika: a "természetes mozgás" és a tér elemzése | 422 |
A mozgás és a gyorsulás elemzései Arisztotelész után | 428 |
Kritikák és alternatívák | 429 |
A középkori mechanika: a "kalkulátorok" és a Merton-tétel | 432 |
A szabadon eső testek mozgása | 439 |
Út, sebesség, idő: Galilei tévedése és a helyesbítés | 440 |
A mozgás matematizálása: Galilei Párbeszédei és a modern fizika megszületése | 444 |
A mozgás geometriai leírásától az albegrai leírásig | 455 |
Erő, tömeg, gyorsulás: a derivált | 458 |
A tudomány fejlődése: a görög tudomány fejlődésének néhány mozzanata Platón és Arisztotelész után | 463 |
A világegyetem modelljei: az ég szerkezete és a csillagászat | 463 |
Az arisztotelészi iskola: Theophrasztosz, Sztratón és az alexandriai tudomány | 467 |
Logikai fejlődés | 472 |
Alapjelölések | 472 |
Kvantifikáció | 472 |
Mutató | 477 |