A tudás, a megismerés és a társas megértés öröme (dedikált példány)

Előszó

Emlékezve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában Gelencsér Katalinnal közösen eltöltött időszakra, külön megtiszteltetés, hogy köszönthetem Katalint 30 évvel 100. születésnapja előtt! Ha végigtekintünk az eddigi életpályán, egy igen gazdag, változatos, de mindig a kultúrához kapcsolódó életművet rajzolhatunk fel.
B. Gelencsér Katalin dr. gödöllői művelődéstörténész, közművelődési szakértő, a népfőiskolai mozgalom aktív tagja. Tanári végzettsége után több egyetemi diplomát is megszerzett, úgymint népművelői, történelem szakos tanári, magyar nyelv és irodalom szakos tanári, pedagógia szakos előadói. Bölcsészettudományi doktorátusát magyar művelődéstörténet témakörben szerezte.
Tanári munkája után a közigazgatásban dolgozott, majd egyetemi oktatóként (ELTE BTK, TFK) tevékenykedett. A gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban szakmai igazgatóhelyettes is volt, később főtanácsos, majd főosztályvezető lett a művelődési minisztériumban (MKM, NKÖM). Emellett is tanított művelődéstörténetet az ELTE TFK-n óraadóként. Rendszeres szervezője és aktív előadója volt a Családpedagógiai Tábornak, majd a Családóvó Nyári Egyetemeknek. Számos és rendszerezett tudományos publikációval rendelkezik, több tudományos mű alkotója, illetve részszerzője. A legjelentősebbek az antropológiai és a művelődéstörténeti szöveggyűjteményei, de szakírói tevékenysége is kiemelkedő.
Társadalmi, civilszervezeti tevékenysége is a művelődéstudományhoz kapcsolódik. Tagja a TIT Családpedagógiai Szakosztályának, amelynek 5 évig elnöke is volt. A Magyar Népművelők Egyesülete tagja, a Nyitott Képzések Egyesületben elnökként tevékenykedett. Alapító tagja a Falufejlesztő Egyesületnek és a Teleki Pál Egyesületnek. Utóbbinak 15 évig volt titkára, s most nyugdíjasként is a Teleki Pál életmű és életút tudományos feldolgozásán és könyvkiadásán munkálkodik.
Tudományos munkájáért számos elismerésben részesült: Miniszteri Dicséret (1977.), Kiváló Munkáért (1983.), Szocialista Kultúráért (1986.), Bessenyei György-díj (1995.), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2003.), „A tanárképzésért" oklevél (2000.), TIT Emlékérem (1989.), Aranydiploma (2010.).
A legszebb kitüntetés mégis barátainak, munkatársainak, tanítványainak szeretete, amely tovább kíséri Katalint az eljövendő időszak munkálkodásaiban. Ehhez kívánok további sikereket; Isten éltesse az ünnepeltet, valamennyiünk Gelencsér Katalinját!
Budapest, 2010. november 29.
Hámori József Vissza