A tragikum

Szerző

Budapest

'Beöthy Zsolt: A tragikum ' összes példány

Kiadó:	Kisfaludy Társaság-Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1885
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	640 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Franklin-Társulat Nyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tragikum elemei.

Az életnek és művészetnek minden tragikai jelensége, végső benyomásában, megnyugtató. Csak végső és határozó benyomásában, mert teljes hatását egyetlen érzésbe foglalni ép oly... Tovább

Tartalom

A tragikum elemei	5
A targikai hatás megnyugtató eleme	6
Az egyetemes hatalom érvényesülésének két módja	6
Ütközés az egyetemes és az egyén között	7
A tragikai egyén kiválósága mindig gyarlósággal párosul	8
Az egyén kiválóságának széptani formái
Az eszme és alak viszonya a szép körében	10
A kellem. Schelling a kellemről	11
A fenség	13
Képzeletünk munkája a fenség hatásában	14
A fenség hatása	15
A kellembeli kiválóság	17
Lehet-e a kellemes tragikus?	17
A kellem mint a köztől elzárkózó	18
Melinda és Kemény Tarnóczi Sárája
A kellem elszigetelése	21
A kellem mint csábító	22
Kleopatra	22
Adelheid	25
A franczia társadalmi dráma hősnői	26
Greguss a tragikus kellem alapjáról	28
Fenségbeli kiválóság; a páthosz	29
Aristoteles a tragikus hősökről	29
A franczia és magyar új klasszikus hősei	31
Vörösmarty véleménye	32
Aristoteles nyilatkozatának velej; nagyság és erő	34
A fenséges erő	34
Az akarat önállósága	35
Az erő mértéke	36
A páthosz	38
Az egyéni kiválóság összhangban az egyetemessel	40
Horwitz szerint a fenséges tragikus is	40
A páthosz mint állandóan hódoló az egyetemessel szemben	41
Hunyadi János és Fernando herczeg	41
A páthosz mint meghódolt	43
Pál apostol	43
A magyar közhangulat a mohácsi vész után	41
E körbe tartozik-e Madách Ádámja?	45
A korlátlanságra törekvő akarat; az elbizott akarat	47
A páthosz a végetlen ellenében	47
Hatásosságának oka	47
Szilágyi és Hajmási	48
A tragikai egyén korlátlanságra törekvése	50
A tragikai kitámadás fenségei elemei; Macbeth	51
Ponnard Galileije	53
A korlátlanságra törekvő akarat	54
A korlátlanságra törekvő akarat; az elbízott akarat	55
Önzés és elbizottság	55
Az utóbbinak természete, tévedése és példái	56
A hitelhagyott Julianus	58
Savonarola	60
Aescylos Prometheusa	63
Shakspere Brutusa	65
Kemény Jenő Eduardja	67
Átmeneti forma az elbízott akaratról az önzőre; Coriolan	68
A korlátlanságra törekvő akarat; az önző akarat
Az önző akarat természete és csalódása	71
Bonaparte Napoleon	72
Shakespere Julius Caesarja	74
Arany Edvárd királya	77
A gonosz fensége; III. Richárd	78
A gonosz önigazolásra törekvése	82
Magánya	83
Ádám és Faust	84
Kiinduló pontok különbözése; csüggedés és elbizottság	84
Viszonyuk az ördöghöz	87
Faust önzése és érzékisége; A Margit-epizód	90
A tragédia második része; Faust a megoldás küszöbéig önző	92
Ádám viszonya Évához	95
Az önzetlenség mozzanatai Ádám pályájához	97
Ádám elbizottságának kettős iránya	101
Összevetés; a két tragédia megoldása	104
Külön forma-e a korlátlanságra törekvő ész?	106
Zeising nézete	106
A tudás mint a művészet tárgya	107
A tudásszomj mint szenvedély	108
Hatvani, Bisterfeld, a boszorkányok	109
Miért nem tekinthetjük külön formának az ész korlátlanságra törekvését?	110
A korlátlanságra törekvő érzés	112
Természete	112
Romeo és Júlia	113
A szükségszerűség mozzanata tragédijákban	116
A szegény Henrik legendája	117
Racine Phaedrája	118
Kármán Fannija	119
A nő az érzés kiváló képviselője; ennek tragikai fejleményei	122
Átmeneti formák az érzés és akarat között; Teleki Petron Maximja	123
Az egyén kiválósága és gyarlósága	125
A hős erkölcsi és eszthetikai joga; Szigligeti Boresa	125
Elég-e az erőfeszítés relatív nagysága?	127
A kiválósg magában nem lehet tragikus	128
Kölcsey Körner Zrínyijéről	129
A gyarlóság sem lehet az egyedüli	130
Tehetetlen-e Hamlet?	131
Hamlet tragikuma és fensége	134
Goethe Clavigoja és Kisfaludy Károly Rajnáldja	136
Milyen gyarlóság van kizárva a tragikum köréből?	1347
Az ártatlanúl szenvedő gyöngeség; franczia és német érzékenyjátékok	138
A sülyedtség	139
A kegyetlenség	139
Seneca Neroja és Kisfaludy Stiborja	141
A tragikai gyarlóság természete és fő formái	144
A kiválóság és gyarlóság egymásba olvadva	144
Az ellenmondás megoldása	145
A gyarlóságnak négy fő formája	147
A szenvedély fejletlensége; eszmei irányban	149
A szenvedély érzéki elemének túlsúlya; a thümosz	149
Rokonsága a természeti erőkkel	150
Shakspere Northumberlandja és Timonja; Petőfi Boricsa	151
A mennyiségi mozzanat; a tömeg szenvdélyei	152
Az ádázság - Marlowe Tamerlánja	153
Az ó-angol dráma és Shakespere Titus Andronicusa	155
Keménynek egy nyilatkozata	158
A gyülölködés; Eötvös pór-hada	158
Marlowe máltai zsidaja	160
Shylock	162
Gyülölködés és gyűlölet: Hamlet és Kemény Barnabás deákja	164
A gonosz alaki kifejezése; a rútság	166
Köstlin természeti tragikuma	167
A fogalom szorosabb mehatározása; Werster fehér ördöge és Hugo Borgia Lukréciája	168
A szenvedély fejletlensége: érzéki irányban	170
A szenvedély eszmei elemének túlsúlya	170
Csalódásai; viszonya a rokon jelenségekhez	171
A kötelesség félszeg felfogása; Shakspere VI. Henrikje	173
Gyarlóságát hogyan emelte kiválósággá Shakespere?	175
Eötvös Ulászló királya	177
Oktalan bűntudat; Szász Károly Géza herczege	178
A szenvedély mértéktelensége	181
A hübrisz és természete	181
Sophokles Ajasa	182
Példák a görög tragikusokból	185
A fájdalom korlátlansága	188
A tragikai megsemmisülés érzete	189
A Schopenhauer-féle lemondás az élet akaratáról	190
A mértéktelen szenvedély emelei a lelki tehetségeket; Macbeth tragikai fejlődése	191
Shaksperei példák	196
A nemes szenvedélyek mértéktelensége; Kenény Gyulai Pálja	197
A küzdés szenvedélye az Ember tragédiájában	200
A szenvedély egyoldalúsága	203
Természete és összeütközésének magyarázata	203
Hegel Antigoneról	205
Mi emeli tragikussá a kényszerhelyzetet?	206
Antigone fejlődése és tragikuma	207
Antigone és Tompa Bosnyák Zsófiája	212
A makacsság jelentéktelen; Tennyson Arden Enocbja	217
A makacsság mint fontos mozzanat; Goethe Tassoja	219
Cordelia tragikuma	222
Vischer a forradalmak hőseiről	225
A szenvedély következetlensége	227
Miben áll a következetlenség?	227
Esetei	227
Arany János Eteléje	228
A Buda halálának tragikai eszméje	232
Sciller orleansi szűze	233
Brutus alakja Shaksperenél; viszonya Casiushoz	237
Következetlenség mint a boszúló nemezis eszköze	241
A megtérő következetlenség; Vörösmarty Két szomszédvára	243
A megfeledkező következetlenség; Biberach	245
Az epikai és tragikai jellem	248
A tragikus egyén lelkének fő tartalma	248
Az epikai és tragikai jellem viszonya; példák	248
Az époszi hős mint tragikus	251
A sikert kivíva; Rusztem	252
A sikert biztosítva; Achilles	254
Időleges győzelem és általános bukás; Etele	255
A világnézet, melyen e mondák alapúlnak	256
Szász Károly Dsemsidről	257
A jellem teljessége	259
Az emberi képzelet személyesítő hajlama; példák	259
A jellemvonások sokasítása	260
A jellem teljessége az époszi formában	263
Vörösmarty Árpádja és a Zrinyiász hőse	264
A tragikai jellem teljessége	265
Odysseus alakja Homérnél és a tragikusoknál	267
Henszlamann a görög és keresztyén jellemrajz természetéről	271
Tévedése; Aristoteles éthosza, a görög színpad	273
Az analitikus forma	276
Mi a szenvedély egyéni kifejezése?	278
A jellem teljessége a tragikai érzelmek segítője	279
A tragikai vétség	281
A páthosz öntudatlan és öntudatos ellenkezése az egyetemessel	281
A belső küzdelem; Corneille nevei	284
Erkölcsi és széptani jelleme	285
Az aristotelesi hamartia	288
A vétség formája a görög és keresztyén drámában	289
A vétség kifejezi a jellem teljességét; Macbeth	290
Az ősvétség	291
A valódi vétség mindig a teljes egyetemest hívja ki; ismét Macbeth	292
Szabadság és kényszerűség a vétségben; Hamlet, Petron Maxim	294
Schiller nyilatkozata e kérdésben; Greguss nézete	297
A tragikai akarat kitörésének módjai; A belső fejlődés	298
Tetőpontja; a viziók; Hamlet	299
A csábítás és izgatás	302
Az ördög ész szerepe	304
Bánk bán vétsége	307
A vétség kifejezi a jellemet	307
Példák; Oedipus, Rikhárd, Maxim	308
A vétség és jellem közötti ellentét ltászatossága	309
Rákosi tragikai fölfogása	310
Vélemények Bánk tragikumáról; Gyulai, Arany	312
A tragikai helyzet Bánk-bán	315
Bánk egyes jellemvonásai vétségében	317
Bánk és Petron Maxim	323
Az egyetemesről általában	326
Mi az egyetemes?	326
Az egyetemes győzhetetlen hatalom; következtetések	328
Foglalatának változásai; az Ember tragédiájának egyes színei	329
A természeti és erkölcsi törvények viszonya, tartósság tekintetében	331
Következtetések a tragikai hatás szempontjából; Othello és Don Gutierre	333
A természeti és erkölcsi rend egymást áthatása	338
Az egyetemes; mint természeti törvény	340
A romboló természeti erők	340
Mellékes motivumul szereplésök	341
Erkölcsi vonatkoztatásuk; Caesar, Lear, V. László	342
A fátum kézete	344
A halál; a félelmességét enyhítő mozzanatok	345
A haláltánczok	347
Schiller és Petőfi	349
Tragikus-e magában a halál?	349
A világtörvény tragikuma; Szép Ilonka és Kemény Csiafferje	350
Az isteni irigység képzete a görögöknél	352
A természeti fölfogás nyomai költészetünkben; Virág, Berzsenyi	356
Mikor tragikus a halál?	359
A haláltipusok különbségének magyarázata	360
A xanthosi hárpia-emlék, a pisai halálfresko, Holbein haláltáncza	361
Természeti törvény és babona	365
A sors-tragédiák; Schiller Messinai arája	368
Viszonyuk a franczia naturalizmushoz	371
Nyomaik a magyar kötlészetben; Kisfaludy Sándor regéi és Gombos Esküvése	371
A természeti törvény mint sértett	375
Kapcsolat az előbbiekhez	375
Vétség a vérközösség ellen; Alfieri Mirrája s rokon költői motívumok	476
A Medeia-tragédiák	376
E körről általában; az Árpádok	380
Vétség a természeti korlátok ellen; az Ikarus-monda és Peregrinus Proteus	381
Átmeneti formák a természeti és erkölcsi törvény között	384
A család fölött lebegő végzetet az egyéni vétség hívja ki; Dárius	385
A szenvedélyek öröklése; a Labdakidák	386
A vétség isteni akaratból származik; Phaedra	380
Az egyetemes; mint erkölcsi törvény	392
A hübrisz; Bayer nézete	392
A dölyf fensőbbek iránt; Ajas	393
A dölyf alsóbbak iránt; Odysseus és a kérők	395
Ellenkezés a közszellemmel; politikai ballépés	396
A magyarországi török párt	397
Az egyetemes egységének megbontása; a reformátorok	401
Sokrates	402
Gotschall históriai tragikuma	403
A szenvedő Krisztus	405
Tragikus-e Krisztus pályája?	406
Vischer erkölcsi összeütközése	412
Tévedése fogalom körére nézve	414
Az erkölcsi ütközések megoldása; Antigone és Kreon	415
Az erkölcsi törvény előtérben; a támadások különbözése	417
Az elkeseredés szóbeli kitörése; Camilla	418
Vétségek jó szándékból; Iréne és Fehér Anna	419
A szeszély vétsége; Kund Abigél	421
A szenvedély oktalansága és tudatos gonoszsága; Macbeth	424
Az ily hősökkel ellenes rend természete	427
Teljes föláldoztatásunk szüksége	431
A Kereszt imádása Calderontól	432
A természeti és erkölcsi törvény mint sértett	435
Tájékozás	435
Az ide tartozó mondák lélektani alapja	436
A démoni és megszemélyesítése	437
Az ördög mint természetfölötti hatalom; Bíron Manfrédje	438
Az ördög mint a jó ellensége; a Theofilus-legenda	443
Viszonya Fausthoz	444
Cyprianus	447
Byron Kainja; Brandes magyarázata	449
Calderonnak egy autoja és Madács drámája	453
Az egyetemes teljességének képe; az Ember tragédiája	455
Tragikum a görög és keresztyén drámában	459
A kérdés	459
A görög szellem érzékenysége a disharmonia iránt; nyomai a mithoszban	461
A Dionysos-kultusz s a tragédia eredete	464
A görög tragikai fölfogás a természeti nézeten alapul	465
A keresztyén liturgia s a misztériumok; alapjog az erkölcsi fölfogás	468
A különbség nem merev	470
Ethikai vonatkozások a görög tragikusoknál; Aristoteles	471
Ungvárnémeti Tóth László	478
A görörg tragédia fátuma	479
Jóslatok és álmok	482
Végzetesség a keresztyén költészetben	484
A természetfölötti; csak lélelektani igazságok kifejezése; a beszámíthatóság	487
A fátum a külső és belső szükségszerűség teljessége; Orestes és Hamlet	492
A családi végzet Aeschylosnál és Shaksperenél	495
Oedipus	496
A kar és a görög tragikai felfogás fejlődése	498
A kérdés magyar fejtegetői; Greguss, Gondol, Szász	499
Összefoglalás	502
A katasztrófa	505
A vétség és megtorlás kapcsolatának törvénye	505
Etele halála a Csaba királyban	507
Az egyetemes a katasztrófában	509
A hősön kívül lép föl	509
Magában a hősben érvényesül	511
A két forma egyesülése; Rikhád	515
A hős ellenfelei	515
A tragikai irónia; elmélete és formái; Byron Sardanapalja	517
A katasztrófa hirtelensége; a peripetia; A Kegyencz	522
A halál szükségszerűségének kérdése a tragédiában; Szász Károly véleménye	623
A tragikai megsemmisülés nem szükségkép fizikai; Bánk bán	525
Magyarázata a páthoszból	529
Vezethet-e a tragikai fejlődés kibékülés felé?	530
A haláltalanság; fogalma és példái	535
A tragikum hatása	538
Aristotelesnek ide vonatkozó helye	538
Magyarázatai; Ethikai rányban; Corneille, Lessing, Manns	539
Eszthetikai irányban; Goethe	541
Orvostudományi irányban; Egger, Bernays	542
A műélvezet mozzanatának kérdése a tragikumban	544
Megfejtésének nehézségei; Campbell, Lessing, Schiller, Vischer	546
Névy, Szigligeti, Greguss	548
A tragikai hatás magyarázata a balladán; Ágnes asszony	550
A szánalom és félelem megtisztulása s a fölemelkedés	553
Eltérő vélemények	558
A szenvedés elégtelensége; János király	561
A szenvedés aránytalansága	564
A tragikai hős áldozatai; felfoghatók-e s mennyiben tragikailag?	566
A felindulás és megnyugvás alapjának közössége; Gyulai a Lelencről	568
A tragikum fajai	571
Osztályozások; Bayer József	571
Vischer és Gotschall	572
Köstlin és Zisinog	573
Névy, Szász Károly, Gregus	575
Különböztetés új alapon	577
A fogyatékos tragikum és két formája	578
A teljes tragikum; viszonya a drámai formához	581
A tragikomikum	583
Magyarázata	583
Tragikomikus képek; Lear, Kemény lantosa	584
Tragikomikus cselekvények	586
Két formájok; Don Quijote és Alcest, Sven Dufva és társai	587
A tragikum a művészetekben	592
A tragikum viszonya a térbeli és időbeli művészetekhez	592
Építés	593
Szobrászat	594
A szenvedély kifejezése a görög képfaragásban	595
A Niobidák	598
Képírás; az ó-kori festés tárgyai	602
Rafael Heliodorja, Cornelius Trójai pusztulása, Mateljko Varsói országgyűlése	608
A cziklusos ábrázolatok; Michelangelo Utolső ítélete	606
Zene; Carriere Beethoven symphoniáriról	610
A tragikum a költészetben	614
A költészet és eszközei a tragikum kifejezésésre	614
Líra; Zeising tragikai lírája	615
Epika	619
Tragikai époszok; Iliász, Mahabharata	626
Tragikum a regényben; Kemény	622
A ballada; Arany balladája	624
Dráma; a tragédia	627