A tragikum

Szerző

Fordító

Budapest

'Jurij Borev: A tragikum ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kedves magyar olvasóm! Nagyon örülök, hogy találkozhatunk és elbeszélgethetek veled az anyanyelveden, melyen én sajnos nem tudok. Köszönöm a kiadómnak és fordítómnak, hogy segítettek leküzdeni ezt... Tovább

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz	5
A szerző előszava	9
Bevezetés helyett. Néhány módszertani kérdés: A logikai és a történelmi egysége az esztétikában	13
A tragédia a pótolhatatlan veszteség siratóéneke, a halhatatlanság örömteli himnuza	27
Az őstragikus (A Dionüszosz-kultusz mint "elemi sejt"): Öröm és bánat a tragikus érz ésben	29
A tragikum, mint megválás a páratlan egyéniségtől. Élet - halál - halhatatlanság	39
A "világállapotnak" és a kor ellentmondásainak tükröződése a tragikumban. Az ember és a világ harmonikus egységének keresése	61
Az ókor: A tragikum mint katharzis; a szabadság és a szükségszerűség a tragikumban; az ember hősi koncenpciója	63
A középkor: A11 tragikum mint mártíromság: vigasz talás a katharzis helyett; a természetfeletti és a tragikum	92
A reneszánsz? A "világállapot"; a tragikus jellem aktivitása és akaratszabadsága	114
A klasszicizmus: A jellem szabályozása, a társadalmi és az egyéni tragikus meghasonlása	142
A romantika: A lírai jellem a tragédiában: a lelkiállapot ("világfájdalom") mint "világállapot": a rossz halhatatlansága és az ellene vívott örök harc	166
A kritikai realizmus: az egyén és a társadalom tragikus meghasonlása; emberi sors, népi sors	181
A modernizmus: Az "atragikum" a halál himnusza, az élet értelmének tagadása. A jelenkori kritikai realizmus: az élet elveszett értelmének keresése	209
Az "atragikum" a modernizmus esztétikai vezéreszméje	211
Az idő széthullása. A jövő nélküli élet a kétségbeesés birodalmában	215
A "halál betegsége". Az élet értelmének elvesztése	221
A hősietlenítés. Az egocentrizmus. A jellem szétesése	227
az epigonizmus. A dekadensek eszméinek bitorlói	237
Az "atragikum" filozófiai-esztétikai forrásai	242
Menekülés a magányosságból	258
A szocialista realizmus: A tragikum mint az élet társadalmi értelmének feltárása. A nép halhatatlanságában megvalósul a hős halhatatlansága	273
A marxizmus klasszikusai a tragikumról. A tragikum mint esztétikum	275
A forradalmi összeütközés a tragédia középpontja. A forradalom mint "világállapot". A két világ harca a modern tragédia élet-kontextusa	298
A hős támadóvá fokozódott aktivitása. A személyiség történelmi felelősségévé magasztosult "tragikus vétek"	313
A tragikus alak és a jellem egységességének, illetve szétszakadottságának problémája	330
A tragikus jellem. Az egyéni és a társadalmi a hős céljaiban	344
"Nélkülem a nép nem teljes", de én sem létezem az emberek nélkül	354
Halál és halhatatlanság	363
Tragikum és optimizmus	372
A tragikum mint a hősi rész-esete és legmagasabb fokú megnyilvánulása	391
A tragikus konfliktus és megnyilvánulási szférája a nem antagonisztikus társadalomban	405
A tragikus alak esztétikai gazdagságáról	450
A tragikum átcsapása komikumba	496
A tragikum mint tudás, nevelés, esztétikai élvezet és hatás	509
Bibliográfia	533
Névmutató	545