A törvények szelleméről I. (töredék)

Tartalom

Mátrai László: Montesquieu, a felvilágosodás filozófusa 33
Hajdú Gyula: „Az ész és a szabadság kódexe" 51
Tájékoztató a magyar fordításhoz 105
Montesquieu : A törvények szelleméről
Előszó 109
Az olvasóhoz 113
ELSŐ RÉSZ
Első könyv : A törvényekről általában 117
I. A különböző lényekre vonatkozó törvényekről 117
II. A természet törvényeiről 120
III. A tételes törvényekről 121
Második könyv : Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a kormányzat természetéből következnek 126
I. A három különböző kormányzat természetéről 126
II. A köztársasági kormányzatról és a demokráciára vonatkozó törvényekről 126
III. Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvényekről 131
IV. A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről 134
V. Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről 137
Harmadik könyv : A háromféle kormányzat vezérelvéről 141
I. Különbség a kormányzat természete és vezérelve között 141
II. A különböző kormányzatok vezérelvéről 141
III. A demokrácia vezérelvéről 142
IV. Az arisztokrácia vezérelvéről 144
V. Az erény egyáltalán nem vezérelve a monarchikus kormányzatnak 146
VI. Mi pótolja az erényt a monarchikus kormányzatban 147
VII. A monarchia vezérelvéről 147
VIII. Az önkényuralmi államnak egyáltalán nem a becsület a vezérelve 148
IX. Az önkényuralmi kormányzat vezérelvéről 149
X. Az engedelmesség különbözősége a mérsékelt kormányzatokban és az önkényuralmi kormányzatokban 160
XI. Megjegyzés mindezekhez 161
Negyedik könyv : A nevelés törvényeinek összhangban kell lenniük a kormányzat vezérelvével 164
I. A nevelés törvényei 154
II. A nevelés a monarchiában 164
III. A nevelés az önkényuralmi kormányzatban 158
IV. Különbség a nevelés eredményei között a régieknél és minálunk 159
V. A nevelés a köztársasági kormányzatban 159
VI. A görögök egyes intézményeiről 160
VII. Milyen esetben lehetnek jók ezek a különleges intézmények 163
VIII. Megmagyarázzuk a régieknek egy paradoxonát, amely az erkölcsökkel kapcsolatos 163
Ötödik könyv : A törvényhozó által adott törvényeknek össze kell függniük a kormányzat vezérelvével 169
I. E könyv alapgondolata 169
II. Mi az erény lényege a politikai államban 169
III. Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában 170
IV. Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség és a mértékletesség iránt 171
V. Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában az egyenlőséget 172
VI. Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet 175
VII. Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének kedveznek 177
VIII. Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével 179
IX. Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a monarchiában 184
X. A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában 185
XI. A monarchikus kormányzat kiválóságáról 186
XII. Ugyanennek a tárgynak folytatása 188
XIII. Az önkényuralom eszméje 188
XIV. Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi kormányzat vezérelvének 188
XV. Ugyanennek a tárgynak folytatása 194
XVI. A hatalom átviteléről 196
XVII. Az ajándékokról 197
XVIII. Az uralkodó által adott jutalmakról 198
XIX. Újabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből 199
Hatodik könyv : A különböző kormányzatok vezérelvének következményei a polgári és büntetőtörvények egyszerűsége, a bíráskodás formája és a büntetések megállapítása tekintetében 208
I. A polgári törvények egyszerűségéről a különböző kormányzatokban 208
II. A büntetőtörvények egyszerűsége a különböző kormányzatokban 211
III. Milyen kormányzatokban és milyen esetekben kell a törvény pontos szövege szerint ítélkezni 212
IV. Az ítéletek szerkesztésének módjáról 213
V. Melyik kormányzatban lehet a fejedelem bíró 214
VI. A monarchiában a minisztereknek nem szabad bíráskodniuk 217
VII. Az egyszemélyes hatóságról 218
VIII. A vádemelésről a különböző kormányzatokban 218
IX. A büntetések szigorúságáról a különböző kormányzatokban 219
X. A régi francia törvényekről 221
XI. Ha a nép erényes, kevés büntetésre van szükség 221
XII. A büntetések hatóerejéről 221
XIII. A japán törvények eredménytelenségéről 223
XIV. A római szenátus szelleméről 226
XV. A rómaiak törvényei a büntetések szempontjából 226
XVI. A bűn és a büntetés igazságos arányáról 228
XVII. A bűntettesek ellen alkalmazott kínvallatásról 230
XVIII. A pénzbüntetésekről és a testi büntetésekről 230
XIX. A tálió törvényéről 231
XX. Az apa megbüntetése gyermekei miatt 231
XXI. A fejedelem kegyelméről 232
Hetedik könyv : A három kormányzat különböző vezérelveinek következményei a pazarlásra vonatkozó törvényekkel, a fényűzéssel és az asszonyok helyzetével kapcsolatban 237
I. A fényűzésről 237
II. A pazarlás elleni törvényekről a demokráciában 239
III. A pazarlás elleni törvényekről az arisztokráciában 240
IV. A pazarlás elleni törvényekről a monarchiákban 240
V. Mikor hasznosak a pazarlás elleni törvények a monarchiában 242
VI. A kínai fényűzésről 243
VII. A kínai fényűzés végzetes következményei 244
VIII. A társadalom önmegtartóztatásáról 245
IX. A nők helyzetéről a különböző kormányrendszerekben 246
X. A rómaiak házi bíróságai 247
XI. Miként változtak meg az intézmények Rómában a kormányformával együtt 248
XII. A nők feletti gyámság a rómaiaknál 248
XIII. A császárok által a nők feslettsége ellen megállapított büntetésekről 249
XIV. A pazarlás elleni törvények a rómaiaknál 250
XV. A hozományok és a házassággal kapcsolatos vagyoni előnyök az egyes alkotmányokban 251
XVI. A samnisek szép szokásáról 252
XVII. A nők által gyakorolt igazgatásról 252
Nyolcadik könyv : A háromféle kormányforma alapelveinek megromlásáról 256
I. E könyv alapgondolata 256
II. A demokrácia elvének megromlásáról 256
III. A szertelen egyenlőség szelleméről 259
IV. A nép romlásának különös oka 259
V. Az arisztokrácia vezérelvének megromlásáról 260
VI. A monarchia vezérelvének megromlásáról 261
VII. Az előbbi tárgy folytatása 262
VIII. A monarchikus kormányzati elv megromlásának veszélye 262
IX. Mennyire hajlandó a nemesség a trón megvédésére 263
X. Az önkényuralom elvének megromlásáról 263
XI. A vezérelvek helyességének és megromlásának természetes hatásai 264
XII. Az előbbi tárgy folytatása 265
XIII. Az eskü hatása egy erényes népnél 266
XIV. Hogyan vonja maga után az alkotmányon eszközölt legcsekélyebb változtatás is az elvek romlását 267
XV. A három vezérelv megőrzésére szolgáló igen hatékony eszközök 268
XVI. A köztársaság megkülönböztető sajátosságai 268
XVII. A monarchia megkülönböztető sajátosságai 270
XVIII. A spanyolországi monarchia különös helyzetéről 270
XIX. Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai 271
XX. Az előző fejezetekből adódó következmények 271
XXI. A kínai birodalom 272
MÁSODIK RÉSZ
Kilencedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a védelmi erővel 281
I. Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok 281
II. A szövetségi államnak azonos természetű államokból, főleg pedig köztársaságokból kell állania 282
III. A szövetségi köztársaság egyéb kellékei 283
IV. Hogyan gondoskodnak biztonságukról az önkényuralmi államok 284
V. Miképpen gondoskodik biztonságáról a monarchia 285
VI. Az államok védelmi erejéről általában 285
VII. Gondolatok 287
VIII. Arról az esetről, amikor az állam védelmi ereje kisebb támadó erejénél 287
IX. Az államok viszonylagos erejéről 288
X. A szomszédos államok gyengeségéről 288
Tizedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a támadó erővel 290
I. A támadó erőről 290
II. A háborúról 290
III. A hódítás jogáról 291
IV. A meghódított nép által élvezett bizonyos előnyök 294
V. Gelón szirakuzai király 296
VI. A hódító köztársaságról 296
VII. Az előbbi tárgy folytatása 297
VIII. Az előbbi tárgy folytatása 297
IX. Arról a monarchiáról, amely határai körül hódít 298
X. Mikor valamely monarchia egy másik monarchiát foglal el 299
XI. A legyőzött nép szokásairól 299
XII. Kürosz egyik törvényéről 299
XIII. XII. Károly 300
XIV. Nagy Sándor 302
XV. Újabb eszközök a hódítás megtartására 305
XVI. Az önkényuralmi állam hódításairól 306
XVII. Az előbbi tárgy folytatása 306
Tizenegyedik könyv : A politikai szabadságot létrehozó törvényeknek az alkotmányhoz való viszonyáról 310
I. E könyv alapgondolata 310
II. A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről 310
III. Mi a szabadság 311
IV. Az előbbi tárgy folytatása 312
V. A különböző államok célja 312
VI. Anglia alkotmánya 313
VII. Az általinak ismert monarchiákról 326
VIII. Miért nem volt a régieknek elég világos elképzelésük a monarchiáról 326
IX. Arisztotelész nézetei 327
X. Más politikusok nézetei 328
XI. A hősi idők görög királyai 328
XII. Róma királyainak kormányrendszeréről és arról, hogy milyen volt Rómában a három hatalom megosztása 329
XIII. Általános megjegyzések Róma állapotáról a királyok elűzése után 331
XIV. Miként kezdett megváltozni a három hatalom megoszlása a királyok elűzetése után 333
XV. Hogyan történt, hogy a köztársaság virágzásának idején Róma egyszerre csak elvesztette szabadságát 335
XVI. A törvényhozó hatalom a római köztársaság idején 336
XVII. A végrehajtó hatalom ugyanebben a köztársaságban 337
XVIII. A bírói hatalom a római kormányrendszerben 338
XIX. A római provinciák kormányzásáról 344
XX. E könyv befejezése 346
Tizenkettedik könyv: Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot létrehozó törvények az állampolgárokkal 365
I. E könyv alapgondolata 355
II. Az állampolgár szabadságáról 356
III. Az előbbi tárgy folytatása 357
IV. A büntetések természete és arányossága elősegítheti a szabadságot 357
V. Bizonyos vádak emeléséről, amelyek tekintetében különös mérsékletre és óvatosságra van szükség 360
VI. A természet elleni bűnről 362
VII. A felségsértés bűncselekményéről 363
VIII. A szentségtörés és a felségsértés elnevezésének helytelen használatáról 364
IX. Az előbbi tárgy folytatása 365
X. Az előbbi tárgy folytatása 366
XI. A gondolatokról 366
XII. A fecsegésről 367
XIII. Az írásokról 368
XIV. A szemérem megsértése egyes bűncselekmények büntetésénél 369
XV. A rabszolgáknak uruk vádolhatása végett történő felszabadításáról 370
XVI. A felségsértéssel való rágalmazás 371
XVII. Az összeesküvések felfedéséről 371
XVIII. Milyen veszélyekkel jár, ha a köztársaságokban a felségsértés bűncselekményét túl szigorúan büntetik 372
XIX. Hogyan függesztik fel a szabadság élvezetét a köztársaságban 373
XX. Az állampolgárok szabadságára kedvező törvények a köztársaságban 374
XXI. Az adósok elleni kegyetlen törvények a köztársaságban 374
XXII. Mi veszélyezteti a szabadságot a monarchiákban 376
XXIII. A kémekről a monarchiában 376
XXIV. A névtelen levelekről 377
XXV. A kormányzás módja a monarchiában 378
XXVI. A monarchiában a fejedelemnek hozzáférhetőnek kell lennie 379
XXVII. Az uralkodó erkölcseiről 379
XXVIII. Milyen magatartást kell tanúsítaniuk az uralkodóknak alattvalóikkal szemben 380
XXIX. Azokról a polgári törvényekről, amelyek alkalmasak arra, hogy az önkényuralmi kormányzatba némi szabadságot vigyének 381
XXX. Az előbbi tárgy folytatása 381
Tizenharmadik könyv : Milyen viszonyban áll a szabadsággal az adószedés és az állami jövedelmek nagysága 389
I. Az állam jövedelmeiről 389
II. Helytelen úgy gondolkodni, hogy a magas adó önmagában véve helyes dolog 390
III. Az adók azokban az országokban, ahol a nép egy része röghöz kötött jobbágy 391
IV. A hasonló helyzetben levő köztársaságról 391
V. A hasonló helyzetben levő monarchiáról 391
VI. A hasonló helyzetben levő önkényuralmi államról 392
VII. Az adókról azokban az országokban, ahol nincsen földhöz között jobbágyság 392
VIII. Hogyan lehet megőrizni az illúziókat 394
IX. Egy rossz adóról 396
X. Az adók nagysága a kormányzat természetétől függ 396
XI. Az adózással kapcsolatos büntetésekről 396
XII. Hogyan viszonylik az adók nagysága a szabadsághoz 397
XIII. Milyen kormányzat mellett lehet emelni az adókat 398
XIV. Az adók természete a kormányrendszertől függ 398
XV. Visszaélés a szabadsággal 399
XVI. A mohamedánok hódításairól 400
XVII. A hadseregek növeléséről 401
XVIII. Az adók elengedéséről 402
XIX. Mi előnyösebb a fejedelemnek és a népnek: az adók bérbeadása vagy saját kezében tartása 402
XX. Az adóbérlőkről 404
Harmadik rész
Tizennegyedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények az éghajlat természetével 409
I. Alapgondolat 409
II. Mennyiben különböznek egymástól a különféle éghajlatok alatt élő emberek 409
III. Ellentmondások egyes délvidéki népek jellemében 413
IV. A vallás, az erkölcs, a szokások és a törvények állandóságának oka a keleti országokban 414
V. A rossz törvényhozók kedveznek az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozók viszont szembehelyezkednek azokkal 414
VI. A meleg éghajlatok alatt folytatott földművelésről 416
VII. A szerzetességről 415
VIII. Egy jó kínai szokásról 416
IX. A szorgalom előmozdításának eszközei 416
X. A népek mértékletességére vonatkozó törvényekről 417
XI. Az éghajlatból származó betegségekre vonatkozó törvényekről 418
XII. Az öngyilkosság elleni törvényekről 420
XIII. Anglia éghajlatából adódó hatások 421
XIV. Az éghajlat egyéb hatásai 422
XV. A törvények az éghajlathoz képest több vagy kevesebb bizalommal vannak a nép iránt 423
Tizenötödik könyv : Milyen viszonyban állanak a rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével 427
I. A rabszolgaságról 427
II. A rabszolgaság eredete a római jogtudósok szerint 428
III. A rabszolgaság másik forrása 430
IV. A rabszolgaság egy további fonása 430
V. A négerek rabszolgaságáról 431
VI. A rabszolgaság valódi forrása 432
VII. A rabszolgaság egy további forrásáról 433
VIII. A rabszolgaság hasztalansága minálunk 433
IX. Azokról a nemzetekről, amelyeknél a polgári szabadság általánosan érvényesül 434
X. A rabszolgaság különböző fajai 435
XI. Mit kell tenniük a törvényeknek a rabszolgaság vonatkozásában 436
XII. A rabszolgasággal való visszaélés 436
XIII, A rabszolgák sokaságának veszélyei 437
XIV. A felfegyverzett rabszolgákról 438
XV. Az előbbi tárgy folytatása 439
XVI. A mérsékelt kormányrendszerben foganatosítandó óvatossági rendszabályok 439
XVII. Az úr és rabszolga közötti viszony szabályozása 441
XVIII. A felszabadításról 443
XIX. A felszabadított rabszolgákról és eunuchokról 445
Tizenhatodik könyv : Milyen viszonyban állanak a házi rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével 449
I. A házi szolgaságról 449
II. A déli országokban a két nem között természetes egyenlőtlenség áll fenn 449
III. A többnejűség nagyban függ a nők eltartásának lehetőségétől 451
IV. A többnejűségről és annak különböző fajairól 461
V. Egy malabári törvény indoka 462
VI. A többnejűségről általában 452
VII. Az egyenlő elbánás többnejűség esetén 463
VIII. A nőknek a férfiaktól való elkülönítéséről 454
IX. A házi hatalom összefüggése a politikával 454
X. Kelet erkölcsi alapelve 455
XI. A többnejűségtől független házi szolgaságról 456
XII. A természetes szeméremérzésről 457
XIII. A féltékenységről 458
XIV. A ház kormányzása Keleten
XV. A válásról és a házastárs eltaszításáról 459
XVI. A házasság egyoldalú felbontása és a válás a rómaiaknál 460
Tizenhetedik könyv : Milyen viszonyban állanak a politikai szolgaság törvényei az éghajlat természetével 466
I. A politikai szolgaságról 466
II. A népeknek a bátorság szempontjából való különbözősége 466
III. Ázsia klímájáról 467
IV. A fentiek következményei 469
V. Mikor Észak-Ázsia és Észak-Európa népei hódítottak, hódításaiknak nem voltak egyforma kihatásaik 470
VI. Az ázsiai szolgaságnak és az európai szabadságnak további fizikai oka 471
VII. Afrikáról és Amerikáról 472
VIII. A birodalom fővárosáról 473
Tizennyolcadik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a föld jellegével 475
I. Miként hat a föld jellege a törvényekre 475
II. Az előbbi tárgy folytatása 476
III. Melyek a legjobban megművelt országok 476
IV. Az ország termékenységének és terméketlenségének további kihatásai 477
V. A szigetlakó népekről 478
VI. Az emberek szorgalma által teremtett országokról 478
VII. Az ember alkotta művekről 479
VIII. A törvények általános kapcsolatai 480
IX. Amerika földjéről 480
X. Milyen kapcsolatban áll az emberek száma azzal a móddal, ahogyan élelmüket szerzik 480
XI. A vad népekről és a barbár népekről 481
XII. Milyen a nemzetközi jog azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet 481
XIII. A polgári jogi törvények azoknál a népeknél, amelyek nem művelik a földet 482
XIV. A földet nem művelő népek politikai helyzete 483
XV. A pénz használatát ismerő népekről 483
XVI. A pénz használatát nem ismerő népek polgári jogi törvényeiről 433
XVII. A pénz használatát nem ismerő népek közjogi törvényei 484
XVIII. A babona ereje 484
XIX. Az arabok szabadságáról és a tatárok szolgai állapotáról 485
XX. A tatárok nemzetközi jogáról 486
XXI. A tatárok polgári jogáról 487
XXII. Egy germán polgári jogi törvényről 487
XXIII. A frank királyok hosszú hajviseletéről 492
XXIV. A frank királyok házasságairól 493
XXV. Childerich 493
XXVI. A frank királyok nagykorúságáról 494
XXVII. Az előbbi tárgy folytatása 495
XXVIII. Az örökbefogadás a germánoknál 496
XXIX. A frank királyok vérengző természete 496
XXX. A nemzetgyűlések a frankoknál 497
XXXI. A papság tekintélye a Merovingok alatt 497
Tizenkilencedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények azokkal az elvekkel, amelyek a nemzetek erkölcseinek és szokásainak általános szellemét kialakítják 502
I. E könyv tárgyáról 502
II. A legjobb törvényeknél is mennyire fontos az, hogy a lelkek elő legyenek készítve azok befogadására 502
III. A zsarnokságról 503
IV. Mi az általános nemzeti szellem 504
V. Mennyire ügyelni kell arra, hogy senki se változtassa meg az általános nemzeti szellemet 504
VI. Arról, hogy nem kell mindent megjavítani 505
VII. Az athéniakról és a spártaiakról 505
VIII. A társas érintkezésre való készség következményei 606
IX. A nemzetek hiúságáról és kevélységéről 506
X. A spanyolok és a kínaiak jelleméről 507
XI. Megjegyzés 508
XII. Az önkényuralmi államban uralkodó szokásokról és az erkölcsökről 508
XIII. Az illem szerepe a kínaiaknál 509
XIV. Melyek a nemzeti erkölcsök és szokások megváltoztatásának természetes eszközei 510
XV. A házi kormányzat befolyása a politikára 511
XVI. Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító elveket 512
XVII. A kínai kormányzat különös jellege 513
XVIII. Az előző fejezetben foglaltak következményei 514
XIX. Hogyan alakult ki a vallás, a jog, az erkölcs és az illem egysége a kínaiaknál 516
XX. Egy kínaiakra vonatkozó paradoxon magyarázata 516
XXI. Milyen kapcsolatban kell állniuk a törvényeknek az erkölcsökkel és a szokásokkal 617
XXII. Az előbbi tárgy folytatása 517
XXIII. Miként alkalmazkodnak a törvények az erkölcsökhöz 518
XXIV. Az előbbi tárgy folytatása 518
XXV. Az előbbi tárgy folytatása 519
XXVI. Az előbbi tárgy folytatása 520
XXVII. Miként tudnak a törvények hozzájárulni valamely nemzet erkölcseinek, szokásainak és jellemének kialakításához 520-533

Témakörök