A törvények szelleméről I-II.

Tartalom

TARTALOM
I. kötet
Mátrai László: Montesquieu, a felvilágosodás filozófusa 33
Hajdú Gyula: „Az ész és a szabadság kódexe" 51
Tájékoztató a magyar fordításhoz 105
Montesquieu : A törvények szelleméről
Előszó 109
Az olvasóhoz 113
ELSÜ RÉSZ
Első könyv : A törvényekről általában 117
I. A különböző lényekre vonatkozó törvényekről 117
II. A természet törvényeiről 120
III. A tételes törvényekről 121
Második könyv : Azokról a törvényekről, amelyek közvetlenül a
kormányzat természetéből következnek 126
I. A három különböző kormányzat természetéről 126 II. A köztársasági kormányzatról és a demokráciára
vonatkozó törvényekről 126
III. Az arisztokrácia természetére vonatkozó törvények-
ről 131
6
TARTALOM
IV. A monarchikus kormányzat természetével kapcsolatos törvényekről 134
V. Az önkényuralmi állam természetével kapcsolatos törvényekről 137
Harmadik könyv : A háromféle kormányzat vezérelvéről 141
I. Különbség a kormányzat természete és vezérelve között 141
II. A különböző kormányzatok vezérelvéről 141
m. A demokrácia vezérelvéről 142
IV. Az arisztokrácia vezérelvéről 144
V. Az erény egyáltalán nem vezérelve a monarchikus kormányzatnak 145
VI. Mi pótolja az erényt a monarchikus kormányzatban 147 VII. A monarchia vezérelvéről 147
VHI. Az önkényuralmi államnak egyáltalán nem a becsület
a vezérelve 148
IX. Az önkényuralmi kormányzat vezérelvéről 149
X. Az engedelmesség különbözősége a mérsékelt kormányzatokban és az önkényuralmi kormányzatokban 150 XI. Megjegyzés mindezekhez 151
Negyedik könyv : A nevelés törvényeinek összhangban kell lenniük a kormányzat vezérelvével 154
I. A nevelés törvényei 154
II. A nevelés a monarchiában 154
HL A nevelés az önkényuralmi kormányzatban 158
IV. Különbség a nevelés eredményei között a régieknél
és minálunk 159
V. A nevelés a köztársasági kormányzatban 159
VI. A görögök egyes intézményeiről 160
VII. Milyen esetben lehetnek jók ezek a különleges intézmények 163
VHI. Megmagyarázzuk a régieknek egy paradoxonát,
amely az erkölcsökkel kapcsolatos 163
Ötödik könyv : A törvényhozó által adott törvényeknek össze
kell függniük a kormányzat vezérelvével 169
TABTAliOM
7
I. E könyv alapgondolata 169
H. Mi az erény lényege a politikai államban 169
ül. Mit jelent a köztársaság szeretete a demokráciában 170 IV. Hogyan lehet szeretetet kelteni az egyenlőség ós a
mértékletesség iránt 171
V. Hogyan alapozzák meg a törvények a demokráciában
az egyenlőséget 172
VI. Hogyan kell a demokráciában a törvényeknek fenntartaniuk a mértékletességet 175
VH. Egyéb eszközök, amelyek a demokrácia vezérelvének
kedveznek 177
VHI. Hogyan kell az arisztokráciában a törvényeknek
összhangban lenniük a kormányzat vezérelvével 179 IX. Hogyan felelnek meg a törvények vezérelvüknek a
monarchiában 184
X. A végrehajtás gyorsaságáról a monarchiában 185
XI. A monarchikus kormányzat kiválóságáról 186
XII. Ugyanennek a tárgynak folytatása 188
XHI. Az önkényuralom eszméje 188
XIV. Hogyan felelnek meg a törvények az önkényuralmi
kormányzat vezérelvének 188
XV. Ugyanennek a tárgynak folytatása 194
XVI. A hatalom átviteléről 196
XVH. Az ajándékokról 197
XVHI. Az uralkodó által adott jutalmakról 198
XIX. Ujabb következtetések a három kormányzat vezérelveiből
Hatodik könyv : A különböző kormányzatok vezérelvének következményei a polgári és büntetőtörvények egyszerűsége, a bíráskodás formája és a büntetések megállapítása tekintetében 208
I. A polgári törvények egyszerűségéről a különböző
kormányzatokban 208
II. A büntetőtörvények egyszerűsége a különböző kormányzatokban
8
TARTALOM
III. Milyen kormányzatokban ós milyen esetekben kell
a törvény pontos szövege szerint ítélkezni 212
IV. Az ítéletek szerkesztésének módjáról 213
V. Melyik kormányzatban lehet a fejedelem bíró 214
VI. A monarchiában a minisztereknek nem szabad
bíráskodniuk 217
VII. Az egyszemélyes hatóságról 218
Vili. A vádemelésről a különböző kormányzatokban 218
IX. A büntetések szigorúságáról a különböző kormányzatokban 219
X. A régi francia törvényekről 221
XI. Ha a nép erényes, kevés büntetésre van szükség . . 221 XH. A büntetések hatóerejéről 221
XHI. A japán törvények eredménytelenségéről 223
XTV. A római szenátus szelleméről 226
XV. A rómaiak törvényei a büntetések szempontjából 226
XVI. A bűn és a büntetés igazságos arányáról 228
XVH. A bűntettesek ellen alkalmazott kínvallatásról 230 XVHI. A pénzbüntetésekről és a testi büntetésekről 230
XIX. A tálió törvényéről 231
XX. Az apa megbüntetése gyermekei miatt 231
XXI. A fejedelem kegyelméről 232
Hetedik könyv : A három kormányzat különböző vezérelveinek következményei a pazarlásra vonatkozó törvényekkel, a fényűzéssel ós az asszonyok helyzetével kapcsolatban 237
I. A fényűzésről 237
H. A pazarlás elleni törvényekről a demokráciában 239 Hl. A pazarlás elleni törvényekről az arisztokráciában 240 IV. A pazarlás elleni törvényekről a monarchiákban . 240 V. Mikor hasznosak a pazarlás elleni törvények a
monarchiában 242
VI. A kínai fényűzésről 243
VH. A kínai fényűzés végzetes következményei 244
VILI. A társadalom önmegtartóztatásáról 245
9 TARTALOM

IX. A nők helyzetéről a különböző kormányrendszerekben 246
X. A rómaiak házi bíróságai 247
XI. Miként változtak meg az intézmények Rómában a
kormányformával együtt 248
XTT. A nők feletti gyámság a rómaiaknál 248
Xni. A császárok által a nők feslettsége ellen megállapított
büntetésekről 249
XIV. A pazarlás elleni törvények a rómaiaknál 250
XV. A hozományok ós a házassággal kapcsolatos vagyoni
előnyök az egyes alkotmányokban 251
XVI. A samnisek szép szokásáról 252
XVII. A nők által gyakorolt igazgatásról 252
Nyolcadik könyv : A háromféle kormányforma alapelveinek
megromlásáról 256
I. E könyv alapgondolata 256
II. A demokrácia elvének megromlásáról 256
ül. A szertelen egyenlőség szelleméről 259
IV. A nép romlásának különös oka 259
V. Az arisztokrácia vezérelvének megromlásáról 260
VI. A monarchia vezérelvének megromlásáról 261
Vn. Az előbbi tárgy folytatása 262
Vili. A monarchikus kormányzati elv megromlásának
veszélye 262
IX. Mennyire hajlandó a nemesség a trón megvédésére 263
X. Az önkényuralom elvének megromlásáról 263
XI. A vezérelvek helyességének ós megromlásának természetes hatásai 264
XII. Az előbbi tárgy folytatása 265
XIII. Az eskü hatása egy erényes népnél 266
XIV. Hogyan vonja maga után az alkotmányon eszközölt legcsekélyebb változtatás is az elvek romlását 267
XV. A három vezérelv megőrzésére szolgáló igen hatékony eszközök 268
XVI. A köztársaság megkülönböztető sajátosságai 268
XVH. A monarchia megkülönböztető sajátosságai 270
10
TAUTAIiOM
XVm. A spanyolországi monarchia különös helyzetéről 270 XIX. Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai 271 XX. Az előző fejezetekből adódó következmények 271 XXI. A kínai birodalom 272
második rész
Kilencedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények
a védelmi erővel 281
I. Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok 281 H. A szövetségi államnak azonos természetű államokból, főleg pedig köztársaságokból kell állania 282
Hl. A szövetségi köztársaság egyéb kellékei 283
IV. Hogyan gondoskodnak biztonságukról az önkényuralmi államok 284
V. Miképpen gondoskodik biztonságáról a monarchia . 285 VI. Az államok védelmi erejéről általában 285
VH. Gondolatok 287
VIH. Arról az esetről, amikor az állam védelmi ereje
kisebb támadó erejénél 287
IX. Az államok viszonylagos erejéről 288
X. A szomszédos államok gyengeségéről 288
Tizedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a
támadó erővel 290
I. A támadó erőről 290
H. A háborúról 290
HL A hódítás jogáról 291
IV. A meghódított nép által élvezett bizonyos előnyök 294
V. Gelón szirakuzai király 295
VI. A hódító köztársaságról 296
Vn. Az előbbi tárgy folytatása 297
VHI. Az előbbi tárgy folytatása 297
IX. Arról a monarchiáról, amely határai körül hódít. 298 X. Mikor valamely monarchia egy másik monarchiát foglal el 299
XI. A legyőzött nép szokásairól 299
TABTAiOM
11
XII. Kürosz egyik törvényéről 299
XIII. XII. Károly 300
XIV. Nagy Sándor
XV. Újabb eszközök a hódítás megtartására 305
XVI. Az önkényuralmi állam hódításairól 306
XVH. Az előbbi tárgy folytatása 306
Tizenegyedik ' könyv : A politikai szabadságot létrehozó törvényeknek az alkotmányhoz való viszonyáról 310
I. E könyv alapgondolata 310
II. A szabadság szónak tulajdonított különböző értelmekről 310
ül. Mi a szabadság 311
IV. Az előbbi tárgy folytatása 312
V. A különböző államok célja 312
VI. Anglia alkotmánya 313
VH. Az általinak ismert monarchiákról 326
VHI. Miért nem volt a régieknek elég világos elképzelésük
a monarchiáról 326
IX. Arisztotelész nézetei 327
X. Más politikusok nézetei 328
XI. A hősi idők görög királyai 328
XU. Róma királyainak kormányrendszeréről és arról, hogy milyen volt Rómában a három hatalom megosztása 329
Xni. Általános megjegyzések Róma állapotáról a királyok
elűzése után 331
XIV. Miként kezdett megváltozni a három hatalom megoszlása a királyok elűzetése után 333
XV. Hogyan történt, hogy a köztársaság virágzásának idején Róma egyszerre csak elvesztette szabadságát 335
XVI. A törvényhozó hatalom a római köztársaság idején 336 XVH. A végrehajtó hatalom ugyanebben a köztársaságban 337 XVIH. A bírói hatalom a római kormányrendszerben 338
XIX. A római provinciák kormányzásáról 344
XX. E könyv befejezése 346
12
TARTALOM
Tizenkettedik könyv : Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot létrehozó törvények az állampolgárokkal 355
I. E könyv alapgondolata 355
II. Az állampolgár szabadságáról 356
HL Az előbbi tárgy folytatása 357
IV. A büntetések természete és arányossága elősegítheti a szabadságot 357
V. Bizonyos vádak emeléséről, amelyek tekintetében különös mérsékletre ós óvatosságra van szükség . 360
VI. A természet elleni bűnről 362
VH. A felségsértés bűncselekményéről 363
Vffl. A szentségtörés és a felségsértés elnevezésének helytelen használatáról 364
IX. Az előbbi tárgy folytatása 365
X. Az előbbi tárgy folytatása 366
XI. A gondolatokról 366
XH. A fecsegésről 367
XHI. Az írásokról 368
XIV. A szemérem megsértése egyes bűncselekmények
büntetésénél 369
XV. A rabszolgáknak uruk vádolhatása végett történő
felszabadításáról 370
XVI. A felségsértéssel való rágalmazás 371
XVH. Az összeesküvések felfedéséről 371
XVJLH. Milyen veszélyekkel jár, ha a köztársaságokban a
felségsértés bűncselekményét túl szigorúan büntetik 372 XIX. Hogyan függesztik fel a szabadság élvezetét a köztársaságban 373
XX. Az állampolgárok szabadságára kedvező törvények
a köztársaságban 374
XXI. Az adósok elleni kegyetlen törvények a köztársaságban 374
XXH. Mi veszélyezteti a szabadságot a monarchiákban 376
XXHT. A kémekről a monarchiában 376
XXIV. A névtelen levelekről 377
XXV. A kormányzás módja a monarchiában 378
13 TARTALOM

XXVI. A monarchiában a fejedelemnek hozzáférhetőnek
kell lennie 379
XXVII. Az uralkodó erkölcseiről 379
XXVXH. Milyen magatartást kell tanúsítaniuk az uralkodóknak alattvalóikkal szemben 380
XXIX. Azokról a polgári törvényekről, amelyek alkalmasak .arra, hogy az önkényuralmi kormányzatba némi
szabadságot vigyenek ; 381
XXX. Az előbbi tárgy folytatása 381
Tizenharmadik könyv : Milyen viszonyban áll a szabadsággal az adószedés és az állami jövedelmek nagysága 389
I. Az állam jövedelmeiről 389
II. Helytelen úgy gondolkodni, hogy a magas adó önmagában véve helyes dolog 390
HL Az adók azokban az országokban, ahol a nép egy része
röghöz kötött jobbágy 391
IV. A hasonló helyzetben levő köztársaságról 391
V. A hasonló helyzetben levő monarchiáról 391
VI. A hasonló helyzetben levő önkényuralmi államról 392 VH. Az adókról azokban az országokban, ahol nincsen
földhöz között jobbágyság 392
VILI. Hogyan lehet megőrizni az illúziókat 394
IX. Egy rossz adóról 396
X. Az adók nagysága a kormányzat természetétől függ 396
XI. Az adózással kapcsolatos büntetésekről 306
XH. Hogyan viszonylik az adók nagysága a szabadsághoz 397 XIH. Milyen kormányzat mellett lehet emelni az adókat 398 XIV. Az adók természete a kormányrendszertől függ 398
XV. Visszaélés a szabadsággal 399
XVI. A mohamedánok hódításairól 400
XVH. A hadseregek növeléséről . . • • • 401
XVm. Az adók elengedéséről 402
XIX. Mi előnyösebb a fejedelemnek és a népnek: az adók
bérbeadása vagy saját kezében tartása ---------- 402
XX. Az adóbórlőkről 404
14
TARTALOM
harmadik rész
Tizennegyedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények az éghajlat természetével 409
I. Alapgondolat 409
II. Mennyiben különböznek egymástól a különféle éghajlatok alatt élő emberek 409
LH. Ellentmondások egyes délvidéki népek jellemében 413 IV. A vallás, az erkölcs, a szokások és a törvények
állandóságának oka a keleti országokban 414
V. A rossz törvényhozók kedveznek az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozók viszont szembehelyezkednek azokkal 414
VI. A meleg éghajlatok alatt folytatott földművelésről 415
VII. A szerzetességről 416
Vm. Egy jó kínai szokásról 416
IX. A szorgalom előmozdításának eszközei 416
X. A népek mértékletességére vonatkozó törvényekről 417 XI. Az éghajlatból származó betegségekre vonatkozó
törvényekről 418
XH. Az öngyilkosság elleni törvényekről 420
XUI. Anglia éghajlatából adódó hatások 421
XIV. Az éghajlat egyéb hatásai 422
XV. A törvények az éghajlathoz képest több vagy kevesebb bizalommal vannak a nép iránt 423
Tizenötödik könyv : Milyen viszonyban állanak a rabszolgaságra
vonatkozó törvények az éghajlat természetével 427
I. A rabszolgaságról 427
II. A rabszolgaság eredete a római jogtudósok
szerint 428
III. A rabszolgaság másik forrása 430
IV. A rabszolgaság egy további forrása 430
V. A négerek rabszolgaságáról 431
VI. A rabszolgaság valódi forrása 432
VH. A rabszolgaság egy további forrásáról 433
Vm. A rabszolgaság hasztalansága minálunk 433
15 TARTALOM

IX. Azokról a nemzetekről, amelyeknél a polgári szabadság általánosan érvényesül 434
X. A rabszolgaság különböző fajai 435
XI. Mit kell tenniük a törvényeknek a rabszolgaság
vonatkozásában 436
XII. A rabszolgasággal való visszaélés 436
XIII. A rabszolgák sokaságának veszélyei 437
XIV. A felfegyverzett rabszolgákról 438
XV. Az előbbi tárgy folytatása 439
XVI. A mérsékelt kormányrendszerben foganatosítandó
óvatossági rendszabályok 439
XVH. Az úr és rabszolga közötti viszony szabályozása 441
XVin. A felszabadításról 443
XIX. A felszabadított rabszolgákról és eunuchokról 445
Tizenhatodik könyv : Milyen viszonyban állanak a házi rabszolgaságra vonatkozó törvények az éghajlat természetével 449
I. A házi szolgaságról 449
II. A déli országokban a két nem között természetes egyenlőtlenség áll fenn 449
III. A többnejűség nagyban függ a nők eltartásának lehetőségétől 451
IV. A többnejűségről ós annak különböző fajairól 451 V. Egy malabári törvény indoka 452
VI. A többnejűségről általában 452
vn. Az egyenlő elbánás többnejűség esetén 453
V13I. A nőknek a férfiaktól való elkülönítéséről 454
IX. A házi hatalom összefüggése a politikával 454
X. Kelet erkölcsi alapelve 455
XI. A többnejűségtől független házi szolgaságról 456
XII. A természetes szeméremérzésről 457
XIII. A féltékenységről 458
XIV. A ház kormányzása Keleten 4®8
XV. A válásról és a házastárs eltaszításáról 459
XVI. A házasság egyoldalú felbontása és a válás a rómaiaknál 460
16
TARTALOM
Tizenhetedik könyv : Milyen viszonyban állanak a politikai
szolgaság törvényei az éghajlat természetével 466
I. A politikai szolgaságról 466
Ét. A népeknek a bátorság szempontjából való különbözősége 466
ül. Ázsia klímájáról 467
IV. A fentiek következményei 469
V. Mikor Észak-Ázsia ós Észak-Európa népei hódítottak, hódításaiknak nem voltak egyforma kihatásaik 470
VI. Az ázsiai szolgaságnak és az európai szabadságnak
további fizikai oka 471
VH. Afrikáról és Amerikáról 472
Vni. A birodalom fővárosáról 473
Tizennyolcadik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények
a föld jellegével 475
I. Miként hat a föld jellege a törvényekre 475
II. Az előbbi tárgy folytatása 476
ül. Melyek a legjobban megművelt országok 476
IV. Az ország termékenységének ós terméketlenségének
további kihatásai . 477
V. A szigetlakó népekről 478
VI. Az emberek szorgalma által teremtett országokról 478
VH. Az ember alkotta művekről 479
VILI. A törvények általános kapcsolatai 480
IX. Amerika földjéről 480
X. Milyen kapcsolatban áll az emberek száma azzal a
móddal, ahogyan élelmüket szerzik 480
XI. A vad népekről ós a barbár népekről 481
XH. Milyen a nemzetközi jog azoknál a népeknél,
amelyek nem művelik a földet 481
XTTT. A polgári jogi törvények azoknál a népeknél,
amelyek nem művelik a földet 482
XTV. A földet nem művelő népek politikai helyzete 483 XV. A pénz használatát ismerő népekről 483
17 TARTALOM
XVI. A pénz használatát nem ismerő népek polgári jogi
törvényeiről 483
XVII. A pénz használatát nem ismerő népek közjogi
törvényei 484
XVIII. A babona ereje 484
XIX. Az arabok szabadságáról és a tatárok szolgai állapotáról 486
XX. A tatárok nemzetközi jogáról 486
XXI. A tatárok polgári jogáról 487
XXII. Egy germán polgári jogi törvényről 487
XXIII. A frank királyok hosszú hajviseletéről 492
XXIV. A frank királyok házasságairól 493
XXV. Childerich 493
XXVI. A frank királyok nagykorúságáról 494
XXVII. Az előbbi tárgy folytatása 495
XXVILL. Az örökbefogadás a germánoknál 496
XXIX. A frank királyok vérengző természete 496
XXX. A nemzetgyűlések a frankoknál 497
XXXI. A papság tekintélye a Merovingok alatt 497
Tizenkilencedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények azokkal az elvekkel, amelyek a nemzetek erkölcseinek és szokásainak általános szellemét kialakítják 502
I. E könyv tárgyáról 502
II. A legjobb törvényeknél is mennyire fontos az, hogy a lelkek elő legyenek készítve azok befogadására 502
III. A zsarnokságról 603
IV. Mi az általános nemzeti szellem 504
V. Mennyire ügyelni kell arra, hogy senki se változtassa
meg az általános nemzeti szellemet 504
VI. Arról, hogy nem kell mindent megjavítani 505
VII. Az athéniakról és a spártaiakról 605
Vili. A társas érintkezésre való készség következményei 506
IX. A nemzetek hiúságáról és kevélységéről 606
X. A spanyolok és a kínaiak jelleméről 607
XI. Megjegyzés
2 Montesquieu: A törvények szelleméről I.
18
TARTALOM
XII. Az önkényuralmi államban uralkodó szokásokról ós
az erkölcsökről 608
XIII. Az illem szerepe a kínaiaknál 609
XIV. Melyek a nemzeti erkölcsök és szokások megváltoztatásának természetes eszközei 610
XV. A házi kormányzat befolyása a politikára 611
XVI. Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító élveket 612
XVJLL. A kínai kormányzat különös jellege 613
XVm. Az előző fejezetben foglaltak következményei 614 XIX. Hogyan alakult ki a vallás, a jog, az erkölcs ós az
illem egysége a kínaiaknál 616
XX. Egy kínaiakra vonatkozó paradoxon magyarázata 616 XXI. Milyen kapcsolatban kell állniuk a törvényeknek
az erkölcsökkel és a szokásokkal 617
XXH. Az előbbi tárgy folytatása 617
XXIH. Miként alkalmazkodnak a törvények az erkölcsökhöz 618
XXIV. Az előbbi tárgy folytatása 618
XXV. Az előbbi tárgy folytatása 519
XXVI. Az előbbi tárgy folytatása 620
XXVH. Miként tudnak a törvények hozzájárulni valamely nemzet erkölcseinek, szokásainak ós jellemének kialakításához 620
II. kötet
negyedik kész
Huszadik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, annak természetét és különböző nemeit tekintve 7
A Múzsák segítségül hívása 7
I. A kereskedelemről 8
H. A kereskedői szellemről 8
Hl. A szegény népekről 9
IV. A különböző kormányzatok alatt folytatott kereskedelemről 10
TARTALOM 19
V. A gazdasági kereskedést folytató népekről 12
VI. A tengeri hajózás egyes kihatásairól 12
VII. Anglia kereskedői szelleme 13
VIII. Hogyan akadályozták olykor a gazdasági kereskedelmet 14
IX. A kereskedelemből való kizárásról 14
X. A gazdasági kereskedelem sajátos intézményei 16
XI. Ugyanazon tárgy folytatása 16
XH. A kereskedelem szabadságáról 16
XIH. Mi rombolja le a kereskedelem szabadságát 17
XIV. Az áruk elkobzását lehetővé tevő kereskedelmi törvényekről 17
XV. Az adósfogságról----------------------------- 18
XVI. Szép törvény 18
XVH. Rhodoszi törvény 19
XVIH. A kereskedelmi bíráskodásról 19
XIX. A fejedelemnek nem szabad kereskednie 20
XX. Ugyanazon tárgy folytatása ! 20
XXI. A nemesség kereskedése a monarchiákban 21
XXH. Külön meggondolások 21
XXIH. Mely nemzetek számára hátrányos a kereskedés 23
Huszonegyedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények a kereskedelemmel, figyelemmel annak változásaira az egész világon 27
I. Néhány általános megjegyzés 27
II. Az afrikai népekről 28
IH. A délvidéki népek szükségletei mások, mint az
északi népekéi 28
IV. A régiek és a maiak kereskedése közötti fő különbség 29
V. Egyéb különbségek 29
VI. Az ókori kereskedelemről 30
VII. A görög kereskedelemről 35
VIH. Nagy Sándorról ós hódításairól • • • 38
IX. A kereskedelem a Nagy Sándor utáni görög királyok
alatt 41
X. Afrika körülhajózásáról
2*
20
TARTALOM
XI. Karthágó és Marseille 48
XH. Délosz szigete. Mithridatész 52
Xm. A rómaiak nézetei a tengeri hadviselésről 54
XIV. A rómaiak nézetei a kereskedésről 55
XV. A rómaiak kereskedése a barbárokkal 56
XVI. A rómaiaknak Arábiával és Indiával folytatott kereskedelméről 56
xvn. A nyugatrómai birodalom bukása után kialakult
kereskedelemről 60
XVin. Egy sajátos rendelkezés 61
XIX. A kereskedelem a keletrómai birodalom hanyatlása
óta 61
XX. Hogyan tört magának utat a kereskedelem Európában a barbárságon keresztül 61
XXI. Két új világ felfedezése. Európa állapota ebben a
helyzetben 64
XXTT. Milyen kincseket szerzett Spanyolország Amerikából 67
XXHI. Probléma 72
ötödik rész
Huszonkettedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények
a pénz használatával 85
I. A pénz használatának oka 85
H. A pénz természetéről 86
Hl. A névleges pénzekről 88
IV. Az arany és az ezüst mennyiségéről 89
V. Az előbbi tárgy folytatása 89
VI. Miért csökkent felére a kamat Nyugat-India felfedezése után 90
VH. Hogyan állapodik meg a dolgok értéke a jelképes
értékek változása mellett 90
VHI. Az előbbi tárgy folytatása 91
IX. Az arany ós az ezüst viszonylagos ritkaságáról 92
X. A váltóárfolyamról 93
XI. Azokról a műveletekről, amelyeket a rómaiak végeztek a pénzzel 103
21 TARTALOM

XII. Milyen körülmények között bonyolították le • a
rómaiak a pénzzel folytatott műveleteiket 104
XIII. A pénzzel folytatott műveletek a császárok korában 106
XIV. Miképpen feszélyezi a váltóárfolyam az önkényuralmi államokat 107
XV. Egyes itáliai államok szokásai 107
XVI. Milyen segítséget kaphat az állam a bankároktól 108
XVII. Az államadósságokról 108
XVin. Az államadósságok visszafizetéséről 110
XIX. A kamatra adott kölcsönről 111
XX. A hajókölcsönök utáni uzsorakamatról 112
XXI. A szerződéses kölcsön ós a kamat a rómaiak korában 112
XXII. Ugyanennek a tárgynak a folytatása 113
Huszonharmadik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények
a lakosság számával 122
I. Az emberek és az állatok termékenységéről 122
H. A házasságokról . . 122
III. A gyermekek jogállásáról 123
IV. A családokról i 124
V. A különböző rangú törvényes feleségekről 124
VI. A törvénytelen gyermekek helyzete a különböző
kormányzati rendszerekben 125
VII. A házasságkötéshez szükséges atyai beleegyezésről 126
Vm. Az előbbi tárgy folytatása 127
IX. A leányokról 128
X. Mi indítja az embert a házasságra 128
XI. A kormányzat keménységéről 129
XII. A leány- és fiúgyermekek számáról a különböző
országokban 129
Xin. A kikötővárosokról 130
XIV. A több vagy kevesebb embert igénylő mezőgazdasági
termelésről 130
XV. A lakosság száma az iparral kapcsolatban 131
22
TARTALOM
XVI. A törvényhozói nézetek az emberi nem szaporításáról 132
XVII. Görögországról és lakosainak számáról 133
XVIII. A népek állapotáról a rómaiak ideje előtt 134
XIX. A világ elnéptelenedése 136
XX. A rómaiaknak szükségük volt arra, hogy törvényeket hozzanak a népszaporodás előmozdítására 135 XXI. A népszaporodás előmozdítására szolgáló római törvényekről 136
XXH. A gyermekek kitételéről 145
XXin. A világ állapota a rómaiak pusztulása után 146
XXIV. A lakosság számának változása Európában 147
XXV. Az előbbi tárgy folytatása 148
XXVI. Következmények 148
XXVII. A népszaporodás előmozdítását célzó francia
törvényről 148
XXVIII. Hogyan lehet segíteni az elnéptelenedésen 149
XXIX. A menhelyekről 150
Huszonnegyedik könyv : Milyen viszonyban állanak a törvények az egyes államokban meghonosodott vallással, gyakorlásának módját, valamint lényegét tekintve 158
I. A vallásokról általában 158
H. A Bayle-féle paradoxon 159
HL A mérsékelt kormányzat inkább a keresztény vallásnak, a zsarnoki uralom pedig inkább a mohamedán
vallásnak felel meg 160
IV. A keresztény vallás és a mohamedán vallás jellegéből adódó következmények 161
V. A katolikus vallás inkább megfelel a monarchiának, a protestantizmus pedig jobban megfér a köztársasággal 162
VI. Egy másik Bayle-féle paradoxon 163
VH. A tökéletességre törekvés törvényei a vallásban 164 VIH. Az erkölcsi és a vallási törvények összhangjáról 164 IX. Az esszénusokról 165
TABTALOM
23
X. A sztoikusok szektájáról 165
XI. A tétlen szemlélődésről 166
XII. A vezeklésről 166
XIII. A jóvátehetetlen bűnökről 167
XIV. Miként hat a vallás ereje a világi törvények erejére 167 XV. A világi törvények miképp igazítják néha helyre
a hamis vallásokat 169
XVT. Miként igazíthatják helyre a vallási törvények az
alkotmány törvények helytelenségét 170
XVII. Az előbbi tárgy folytatása 171
XVHI. Hogyan hathatnak a vallási törvények világi törvények módjára 171
XIX. A hittóteleket nem annyira igazságuk vagy hamisságuk teszi hasznossá vagy ártalmassá a világi állapotban élő emberek számára, mint inkább az, hogy
miképpen élnek vagy élnek vissza azokkal 172
XX. Az előbbi tárgy folytatása 173
XXI. A lélekvándorlásról 173
XXH. Milyen veszélyekkel jár, ha a vallás közömbös dolgok iránt idegenkedést kelt 174
XXTTT. Az ünnepekről 174
XXIV. A helyhez kötött vallási törvényekről 175
XXV. Helytelen egy vallást egyik országból a másikba átültetni 176
XXVI. Az előbbi tárgy folytatása 177
Huszonötödik könyv : Müyen viszonyban állanak a törvények a vallásoknak egyes országokban való bevezetésével és a vallás külső szabályozásával 181
I. A vallásos érzületről 181
H. A különböző vallásokhoz való ragaszkodás okairól 181
Hl. A templomokról 183
IV. A vallás szolgáiról 185
V. Miképpen kell a törvénynek a papság gazdagságát
korlátoznia 186
VI. A kolostorokról 188
VH. A babonából eredő fényűzésről 188
24
TARTALOM
VIII. A főpapi méltóságról 189
IX. A vallási türelmességről 190
X. Az előbbi tárgy folytatása 190
XI. A vallásváltoztatásról 191
XII. A büntetőtörvényekről 191
XTTT. Igen alázatos előterjesztés a spanyol és portugál
inkvizítorokhoz 192
XIV. Miért gyűlölik annyira a keresztény vallást Japánban 195
XV. A vallás terjesztéséről 196
Huszonhatodik könyv : Milyen viszonyban kell lenniük a törvényeknek az általuk szabályozott dolgok rendjével 199
I. E könyv alapgondolata 199
II. Az isteni és az emberi törvényekről 200
III. A természetjoggal ellenkező polgári törvényekről 201
IV. Az előbbi tárgy folytatása 202
V. Azokról az esetekről, amelyeket a természetjog elveinek módosításával a polgári jog elvei szerint lehet
elbírálni 203
VI. Az öröklés rendjének közjogi vagy polgári jogi elvektől kell függnie, nem pedig a természetjog elveitől 204 VII. Nem szabad vallási parancsok szerint dönteni ott,
ahol a természetjog parancsairól van szó 206
VIII. Nem szabad az úgynevezett kánonjog elvei szerint
rendezni a világi jog elvei szerint elrendezett ügyeket 206 IX. A polgári jog elvei szerint rendezendő kérdéseket csak ritkán lehet a vallási törvények rendelkezései
szerint szabályozni 207
X. Milyen esetekben kell inkább a megengedő polgári
törvényt, mint a tiltó vallási törvényt követni 209 XI. A világi bíróságokat nem szabad olyan elvek szerint megszervezni, mint a túlvilági élettel foglalkozó bíró-
ságokat 209
XII. Az előbbi tárgy folytatása 210
XTTT. Milyen esetekben kell a házasságok tekintetében a vallási törvényeket ós milyen esetekben a világi törvényeket követni 210
25 TARTALOM

XIV. A rokonok közötti házasságokkal kapcsolatban mikor kell a természet törvényeihez és mikor a polgári törvényekhez igazodni 212
XV. Nem szabad közjogi elvek szerint szabályozni azokat a viszonyokat, amelyek a polgári jog elveinek vannak alávetve 216
XVI. Nem szabad a polgári jog szabályai szerint dönteni akkor, amikor a közjogi szabályok szerint kell határozni 217
XVH. Az előbbi tárgy folytatása 219
XVm. Meg kell vizsgálni, vajon az egymásnak látszólag ellentmondó törvények ugyanabba a jogrendszerbe
tartoznak-e 220
XIX. Nem szabad polgári jogi törvények szerint dönteni olyan kérdésekben, amelyeket a házi jog szerint kell
eldönteni 220
XX. Nem szabad a polgári jog elvei szerint dönteni olyan ügyekben, amelyek a nemzetközi jogra tartoznak 221
XXI. Nem szabad közjogi törvények által eldönteni azokat a kérdéseket, amelyek a nemzetközi jogra
tartoznak 222
XXH. Atahualpa inka szerencsétlen sorsa 223
XXIII. Ha valamely közjogi törvény bizonyos okból káros az államra, akkor a szerint a közjogi törvény szerint kell dönteni, amely az államot fenntartja, és amely néha nemzetközi joggá válik 223
XXIV. A rendészeti szabályok más természetűek, mint az egyéb polgári törvények 224
XXV. Nem szabad a polgári jog általános rendelkezéseit követni akkor, ha olyan dolgokról van szó, amelyeket természetükből kifolyólag különleges szabályok által kell rendezni 225
26
TARTALOM
hatodik rész
Huszonhetedik könyv : Egyetlen fejezet.
Az öröklésre vonatkozó római törvények keletkezéséről és változásairól 233
Huszonnyolcadik könyv : A polgári törvények keletkezése és változásai Franciaországban 247
I. A germán népek törvényeinek egyes jellegzetességeiről 247
II. A barbár népek törvényei mind személyi törvények
voltak 249
III. A száli törvények, valamint a nyugati gótok és a
burgundok törvényei közötti alapvető különbség1 250
IV. Hogyan enyészett el a római jog a frankok uralma alatt levő országokban, és hogyan maradt meg a gót
és burgund birodalmakban 252
V. Az előbbi tárgy folytatása 255
VI. Miképpen tartotta fenn magát a római jog a longobárdok országában 255
VH. Hogyan tűnt el a római jog Spanyolországban 256
VIH. Egy hamis kapituláré 257
IX. Hogyan tűntek el a barbárok törvénykönyvei és a
kapitulárék 257
X. Az előbbi tárgy folytatása 259
XI. A barbár jogkönyvek, a római jog és a kapitulárék
lehanyatlásának egyéb okai 260
XH. A helyi szokások. A barbár népek törvényeinek ós
a római jognak átalakulása 261
XIH. Miben különbözik a száli törvény, vagyis a száli frankok joga a ripuári frankok ós egyéb barbár népek jogától 263
XIV. Más különbség 264
XV. Megjegyzés ' 265
XVI. A száli törvény által előírt forróvíz-próba 265
XVH. Atyáink gondolkodásmódja 266
XVHI. Miként terjedt el a perdöntő párviadal 269
27 TARTALOM

XIX. További oka annak, hogy a száli törvények, a római
jog és a kapitulárék feledésbe merültek 273
XX. A becsületbeli dolgok eredete 274
XXI. További gondolat a becsületbeli kérdésekről a germán népeknél 276
XXII. A párviadalra vonatkozó szokások 276
XXIII. A perdöntő párviadalok jogi szabályozása 278
XXIV. A perdöntő párviadal terén érvényesülő szabályok 279 XXV. A perdöntő párviadalok korlátozásairól 280
XXVI. Az egyik peres fél és az egyik tanú közötti perdöntő
párviadalról 282
XXVII. A peres fél és a földesúri bíróság egyenrangú bírája közötti párviadalról. A hamis ítélet címén történő
fellebbezés 283
XXVHI. A jogszolgáltatás megtagadása miatti fellebbezés 289
XXIX. Szent Lajos uralkodásának kora 293
XXX. Megjegyzés a fellebbezésekről 296
XXXI. Az előbbi tárgy folytatása 296
XXXH. Az előbbi tárgy folytatása 297
XXXHI. Az előbbi tárgy folytatása 298
XXXIV. Miként vált az eljárás titkossá 299
XXXV. A költségekről 300
XXXVI. A közösség képviselőjéről 301
XXXVH. Miként ment feledésbe Szent Lajos király Szabályzata 304
XXXVni. Az előbbi tárgy folytatása 306
XXXIX. Az előbbi tárgy folytatása 308
XL. Miként vették át a Dekretáliák bírósági eljárási
formáit 309
XLI. Az egyházi és a vüági bíráskodás előretörése és
visszahúzódása 310
XLII. A római jog újjászületése és annak következményei.
Változások a bíróságok körül 312
XLD3. Az előbbi tárgy folytatása 314
XIIV. A tanúk által történő bizonyításról 315
XLV. A francia szokásjog
28
TABTA10M
Huszonkilencedik könyv : A törvényszerkesztés módjáról 333
I. A törvényhozó szelleméről 333
II. Az előbbi tárgy folytatása 333
III. Azok a törvények, amelyek látszólag eltávolodnak a törvényhozó szándékától, sokszor összhangban vannak azzal 334
IV. A törvényhozó szándékával összeütközésbe kerülő törvényekről 334
V. Az előbbi tárgy folytatása 335
VI. Az azonosnak látszó törvényeknek nem mindig azonos a hatásuk 336
VII. Az előbbi tárgy folytatása. A törvények helyes megszerkesztésének szüksége 336
VIII. Az azonosaknak látszó törvényeknek nem mindig
azonosak az indokaik 337
IX. A görög és a római törvények egyaránt büntették az öngyilkosságot, anélkül, hogy indokaik azonosak
lettek volna 338
X. Néha egymással ellentétesnek látszó törvények
ugyanabból a szellemből fakadnak 339
XI. Miképpen lehet két egymástól különböző törvényt
összehasonlítani 339
XII. Néha azonosnak tetsző törvények ténylegesen különböznek egymástól 340
XIII. A törvényeket nem szabad elválasztani attól a céltól, amelynek érdekében hozták őket. Alopásra vonatkozó római törvények 341
XIV. A törvényeket nem szabad elválasztani azoktól a körülményektől, amelyek között azokat alkották 343
XV. Néha jó az, ha a törvény önmagát igazítja helyre 343 XVI. Mit kell a törvények szerkesztésénél szem előtt
tartani 344
XVII. Egy helytelen törvényalkotási mód 349
XVIII. Az egyöntetűségre való törekvésről 360
XIX. A törvényhozókról 350
29 TARTALOM

Harmincadik könyv : A frankok hűbéri törvényeinek elmélete
a monarchia felállításával kapcsolatban 354
I. A hűbéri törvények 354
II. A hűbéri törvények forrásai 355
HL A hűbériség eredete 355
IV. Az előbbi tárgy folytatása 357
V. A frank hódításról . . 357
VI. A gótok, a burgundok és a frankok 358
VH. A földeken való osztozkodás különböző módjai 359
Vni. Az előbbi tárgy folytatása 359
IX. A földeken való osztozkodásra vonatkozó burgund
ós nyugati gót törvények igazságos alkalmazása 360
X. A jobbágyságról 361
XI. Az előbbi tárgy folytatása 362
XH. A barbárok osztozkodásából eredő földek után nem
fizettek adót 365
XHI. Mik voltak a rómaiak és a gallok terhei a frank
monarchiában 368
XIV. Arról, amit cenzusnak neveztek 370
XV. Azt, amit cenzusnak neveztek, csak a jobbágyoktól
szedték be, a szabad emberektől azonban nem 371
XVI. A vazallusokról 374
XVH. A szabad emberek katonai szolgálatáról 375
XVHL A kettős alávetettségről 378
XIX. A megegyezésen alapuló váltságdíjak a barbár
népeknél 380
XX. Mit neveztek később földesúri bíráskodásnak----384
XXI. Az egyházak területi igazságszolgáltatási jogáról 388 XXII. A bíróságokat már a Karolingok uralkodásának
vége előtt felállították 390
XXHI. A francia monarchiának Galliában történt kialakulásáról szóló Dubos-mű alapgondolata 392
XXIV. Az előbbi tárgy folytatása. Megjegyzések Dubos
rendszerének alapjáról 393
XXV. A francia nemességről
30
TARTALOM
Harmincegyedik könyv : A frank hűbéri törvények elmélete a
frank monarchia fejlődésével kapcsolatban 415
I. A hivatalokban és a hűbéri birtokokban bekövetkezett változások 415
II. Hogyan történt a polgári kormányzat reformja 418
Hl. Az udvarnagyi méltóság 421
IV. Hogyan gondolkodott a nemzet az udvarnagyokról 423 V. Hogyan nyerték el az udvarnagyok a hadseregek
feletti parancsnokság jogát 424
VI. A Merovingok hanyatlásának második korszaka 426 VH. A fő hivatalok és a hűbéri birtokok az udvarnagyok
kormányzata alatt 427
VHI. Hogyan változtak át a szabad birtokok hűbéri birtokokká 428
IX. Miként alakították át az egyházi birtokokat hűbéri
birtokokká 431
X. A papság gazdagsága 432
XI. Európa állapota Martell Károly idejében 433
XH. A tized bevezetése 436
XIH. A püspöki és apáti méltóságok választás útján történő betöltése 439
XTV. A Martell Károly által adományozott hűbéri birtokok 439
XV. Az előbbi tárgy folytatása 440
XVI. A királyi méltóságnak és az udvarnagyi tisztségnek
a Karolingok idejében történt egybeolvadása 440
XVH. A Karolingok választásánál jelentkező különleges
vonás 442
XVHI. Nagy Károly 443
XIX. Az előbbi tárgy folytatása 445
XX. Jámbor Lajos 446
XXI. Az előbbi tárgy folytatása 448
XXH. Az előbbi tárgy folytatása 448
XXHI. Az előbbi tárgy folytatása 449
XXIV. A szabad emberek megszerezték azt a képességet,
hogy hűbéri birtokokat bírhassanak 452
tartalom 31
XXV. A Karolingok hanyatlásának legfőbb oka. Változások a szabad birtokok terén 453
XXVI. Változások a hűbéri birtokok terén 455
xxvn. A hűbéri birtokok terén bekövetkezett további változás 457
XXVM l. A nagy méltóságokban és a nagy hűbérekben beállott
változások 457
XXIX. A hűbéri birokok jellege Kopasz Károly uralkodása
után 469
XXX. Az előbbi tárgy folytatása 460
XXXI. Hogyan szállt át a császárság Nagy Károly családjáról 462
XXXH. Hogyan szállt át a francia korona Capet Hugó családjáról 462
xxxm. A hűbéri birtokok örökölhetőségének néhány következménye 463
XXXIV. Az előbbi tárgy folytatása 468
Magyarázó jegyzetek (Takács József)
483

Témakörök