A törvények szelleméről

Tartalom

Építő és romboló törvények (Egyed Péter) . . 5
A TÖRVÉNYEK SZELLEMÉRŐL,
Előszó 38
Első könyv. A törvényekről általában . . . 39
I. A törvényekről és összefüggéseikről a különféle lényekkel . . 39
II. A természet törvényeiről . 43
III. A tételes törvényekről . . 45
Második könyv. Azokról a törvényekről, melyek közvetlenül a kormányzat mibenlétéből
következnek 49
I. A három különféle kormányzat mibenlétéről 49
II. A köztársasági kormányzatról és a demokráciával kapcsolatos törvényekről . . 50
III. Az arisztokratikus kormányzat mibenlétére vonatkozó törvények 56
IV. A törvények összefüggése a monarchikus
kormányzat mibenlétével 60
V. Az önkényuralmi állam mibenlétével kapcsolatos törvények 64
Harmadik könyv. A háromféle kormányzat
alapelvéről 65
I. A kormányzat mibenléte és alapelve közötti különbség . . 65
II. A különféle kormányzatok alapelvéről . . 65
III. A demokrácia alapelvéről 66
IV. Az arisztokratikus kormányzat alapelvéről 66
V. Az erény nem alapelve a monarchikus kormányzatnak . 70
VI. Mivel helyettesítik az erényt a monarchiában 72
VII. A monarchia alapelvéről 73
VIII. A becsület nem alapelve az önkényuralmi kormányzatnak 74
IX. Az önkényuralmi kormányzat alapelve . . 75
X. Miben különbözik az engedelmesség a mérsékelt, illetőleg az önkényuralmi kormányzatban 76
XI. Megjegyzés mindezekhez 78
Negyedik könyv. A nevelés törvényeinek a
kormányzat alapelveihez kell igazodniuk 79
I. A nevelés törvényei 79
II. A nevelés a monarchiában 79
III. A nevelés az önkényuralmi kormányzatban 84
IV. A régiek nevelésének eredményei és a
mienk közötti különbség 85
V. A nevelés a köztársasági kormányzatban 85
VI. A görögök némely intézményéről ... 87
VII. Mikor lehetnek jók ezek a sajátos intézmények 90
VIII. A régiektől származó, az erkölcsre vonatkozó paradoxon magyarázata . 91
Ötödik könyv. A törvényhozó által alkotott
törvényeknek összefüggésben kell állaniuk
a kormányzat alapelvével 94
I. E könyv alapgondolata . 94
II. Az erény lényege az államban 94
III. A köztársasághoz való ragaszkodás a demokráciában . . 95
IV. Hogyan lehet az emberekben felkelteni a
ragaszkodást az egyenlőség és a mértékletesség iránt 97
V. Hogyan alapozzák meg a törvények az
egyenlőséget a demokráciában 98
VI. A mértékletesség törvényes fenntartása a
demokráciában 101
VII. További eszközök a demokrácia alapelvének előmozdítására . 103
VIII. Hogyan kell az arisztokratikus kormányzatban a törvényeknek összhangban
lenniük a kormányzat alapelvével 107
IX. Hogyan kapcsolódnak a törvények alapelvükhöz a monarchiába a 109
XI. A monarchikus kormányzat kiválóságáról 110
XII. Ugyanazon tárgy folytatása . . . 111
XIII. Az önkényuralom eszméje 111
XVII. Az ajándékokról 112
XVIII. Az uralkodó által adott jutalmakról 112
Hatodik könyv. A kormányzatok alapelvének
következményei a magán- és a büntetőjogi
törvények egyszerűségével, a bíráskodás formájával és a büntetések megállapításával
kapcsolatban . 113
LA magánjogi törvények egyszerűségéről a
különféle kormányzatokban 113
II. A büntetőjogi törvények egyszerűségéről a
különféle kormányzatokban . . . .
III. Melyik kormányzatban mely esetekben
kell a törvény pontos szövege szerint ítélkezni 116
IV. A határozathozatal módjáról 117
IX. A büntetések szigoráról a különféle kormányzatokban 118
X. A régi francia törvényekről 120
XI. Ha a nép erényes, kevés büntetésre van
szükség 120
XII. A büntetések hatóerejéről . . .121
XVII. A bűntettesek kínvallatásáról . . .123
XVIII. A pénzbüntetésről és a testi büntetésekről 123
XXI. A fejedelmi kegyelemről . 124
Hetedik könyv. A három kormányzat alapelvének következményei a fényűzés elleni
törvényekkel, a fényűzéssel és a nők helyzetével kapcsolatban . 126
I. A fényűzésről . 126
II. A fényűzés elleni törvényekről a demokráciában . . . . . . 127
III. A fényűzés elleni törvényekről a monarchikus államban . . . . .129
IV. A fényűzés elleni törvényekről az arisztokratikus államban . 129
V. Mikor hasznosak a fényűzés elleni törvények a monarchiában 130
VIII. A tiszta közerkölcsről 131
IX. A nők helyzetéről a különféle kormányzatokban . 132
X. A rómaiak házi törvényszéke . . . .132
XI. Hogyan változtak meg Rómában a kormányzattal együtt az intézmények is 133
Nyolcadik könyv. A három kormányzat alap
elvének megromlásáról 133
I. A könyv alapgondolata 133
II. A demokrácia alapelvének megromlásáról 134
III. A végletes egyenlőség szelleméről ... 137
IV. A nép romlásának különös oka . . . . 137
V. Az arisztokratikus kormányzat alapelvének
megromlásáról 138
VI. A monarchia alapelvének megromlásáról 139
IX. A nemesség készsége a trón megvédelmezésére 140
X. Az önkényuralom alapelvének megromlásáról 140
XI. Az alapelvek helyességének és romlásának
természetes kihatásai 141
XII. Ugyanazon tárgy folytatása 143
XIII. Az eskü hatása az erényes nép körében 144
XVI. A köztársaság megkülönböztető sajátosságai 144
XVII. A monarchia megkülönböztető sajátosságai . . . 146
XIX. Az önkényuralom megkülönböztető sajátosságai 147
XX. Az előző fejezetekből adódó következtetések 147
Kilencedik könyv. Milyen viszonyban állanak
a törvények a védelmi erővel 148
I. Hogyan gondoskodnak védelmükről a köztársaságok 148
II. A szövetségi államnak hasonló jellegű államokból, főként köztársaságokból kell
állania 149
IV. Hogyan gondoskodnak biztonságukról az
önkényuralmi rendszerek 150
VI. Az államok védelmi erejéről általában 150
Tizedik könyv. A törvények összefüggése a
támadó erővel 152
I. A támadó erőről 152
II. A háborúról 152
III. A hódítás jogáról 154
XI. A legyőzött nép szokásairól 155
XIII. XII. Károly 155
Tizenegyedik könyv. A szabadságot és annak
az államrenddel való összefüggését kifejező törvényekről 156
I; Általános elgondolás 156
II. A szabadság szó különféle jelentései 157
III. Mi a szabadság 158
IV. Ugyanazon tárgy folytatása 158
V. A különféle államok céljáról 159
VI. Anglia államrendjéről 160
VII. Az általunk ismert monarchiákról . . 171
VIII. Miért nem volt a régieknek világos elgondolásuk a monarchiáról 171
XVI. A törvényhozó hatalom a római köztársaságban . 173
XVII. A végrehajtó hatalom ugyanebben a
köztársaságban 173
XVIII. A bírói hatalom a római kormányzatban . . . . 174
Tizenkettedik könyv. Milyen viszonyban állanak a politikai szabadságot kifejező törvények az állampolgárral 175
II. Az állampolgár szabadságáról 175
III. Ugyanazon tárgy folytatása 176
IV. A büntetések természete és arányossága
előmozdítja a szabadságot . . . ... . 177
XI. A gondolatokról . 181
XII. A tapintatlan szavakról 181
XIII. Az Írásokról 182
Tizenharmadik könyv. Az adószedés és az
állami jövedelmek nagyságának viszonya
a szabadsághoz 184
XII. Hogyan viszonyul az adók nagysága a
szabadsághoz 184
XV. Visszaélés a szabadsággal 184
XVII. A hadseregek létszámának növeléséről 184
Tizennegyedik könyv. A törvények és az éghajlat közötti kapcsolat . . . 185
I. Általános elgondolás 185
II. Mennyire különböznek egymástól az eltérő
éghajlatok alatt élő emberek 186
III. Ellentmondás egyes délvidéki népek jellemében 191
V. A rossz törvényhozó kedvezett az éghajlatból eredő hibáknak, a jó törvényhozó
viszont szembehelyezkedett velük . . . . 191
VI. Földművelés a meleg égövön 192
VII. A szerzetességről 193
X. A mértékletességre vonatkozó törvényekről 194
XI. Az éghajlatból adódó betegségekkel összefüggő törvényekről 196
Tizenötödik könyv. A rabszolgaságra vonatkozó törvények és az éghajlat összefüggése 196
I. A rabszolgaságról 196
II. A rabszolgatartás jogának eredete a római
törvényhozóknál 198
V. A négerek rabszolgaságáról 200
VI. A rabszolgatartás jogának valódi forrása 201
VII. A rab szolgatartás jogának másik forrása 202
Tizenhatodik könyv. A házi rabszolgaság törvényei és az éghajlat természete közötti
összefüggés 203
II. Arról, hogy a déli országokban a két nem
között természetes egyenlőtlenség van . . 203
III. Arról, hogy a többnejűség erősen függ a
nők eltartásától 204
VI. Az önmagában vett többnejűségről . . 204
XII. A természetes szeméremérzetről . . . 205
XIII. A féltékenységről 206
XV. A válásról és a házastárs eltaszításáról 206
Tizenhetedik könyv. Hogyan függnek össze a
politikai szolgaság törvényei az éghajlat
jellegével 208
I. A politikai szolgaságról 208
II. A népek különböző viszonyulása a bátorsághoz . . 208
III. Ázsia éghajlatáról : 209
VII. Afrikáról és Amerikáról 210
Tizennyolcadik könyv. Milyen viszonyban állanak a törvények a föld minőségével . 210
I. Miként hat a föld minősége a törvényekre 210
IT. Ugyanazon tárgy folytatása 211
III. Mely országok földje van a legjobban
megművelve 212
IV. Az ország termékenységének és terméketlenségének újabb kihatásai
V. A szigetlakó népekről 213
VII. Az emberek alkotta művekről ... 214
VIII. A törvények általános összefüggése . . 214
X. Az emberek száma és élelmük megszerzésének módja közötti összefüggés 215
XII. A nemzetközi jog a földet nem művelő
népeknél 216
XIII. Magánjogi törvények a földet nem művelő népeknél 216
XIV. A földet nem művelő népek politikai
állapota 217
XV. Azokról a népekről, amelyek ismerték
9 pénzt 217
XVI. A pénz használatát nem ismerő népek
magánjogi törvényeiről 218
XVII. A pénz használatát nem ismerő népek
politikai törvényeiről 219
XXII. A germán népek egyik magánjogi
törvényéről 219
Tizenkilencedik könyv. A törvények összefüggései azon elvekkel, amelyek valamely
nemzet közszellemét, erkölcseit és szokásait fejezik ki 226
II. Mennyire szükséges, hogy a kedélyek még
a legjobb törvényekre is fel legyenek
készülve . . . ... . . . . . . 226
III. A zsarnokságról 227
IV. Mit jelent a közszellem . ... . . . 228
V. Mennyire ügyelni kell arra, hogy ne változtassák meg valamely nép közszellemét 228
VI. Nem kell mindent kijavítani 229
VIII. A társadalmi kedély következményei 230
IX. A nemzetek hiúságáról és kevélységéről 230
X. A spanyolok és a kínaiak jelleme . . . 232
XI. Elmélkedés . . ... . . . . . . . 232
XIV. Melyek a természetes eszközei annak,
hogy valamely nemzet erkölcseit és szokásait megváltoztassuk . 232
XVI. Miként zavarták össze egyes törvényhozók az embereket irányító alapelveket , 233
XXI. Hogyan kell viszonyulniuk a törvényeknek az erkölcsökhöz és a szokásokhoz 235
XXIII. Hogyan követik a törvények az erkölcsöket 235
XXIV. Ugyanazon tárgy folytatása 236
XXVII. Hogyan járulnak hozzá a törvények
valamely nemzet erkölcseinek, viselkedési
szokásainak, karakterének kialakulásához 237
Huszadik könyv. A törvények, valamint a
maga mibenlétében és sajátosságaiban
szemlélt kereskedelem összefüggéséről 247
I. A kereskedelemről 247
II. A kereskedői szellemről . 247
III. A népek szegénységéről 248
XIII. Mi gátolja a kereskedelem szabadságát 249
XVIII. A kereskedelmi bíráskodásról . . . 249
XXIII. Mely nemzetek számára hátrányos a
kereskedelem 250
Huszonegyedik könyv. A törvények összefüggése a kereskedelemmel, aszerint, hogy
milyen változásokon ment át a világban 251
I. Néhány általános észrevétel 253
III. A délvidéki népek igényei különböznek
az északi népek igényeitől 254
IV. A régiek által, illetőleg a ma folytatott
kereskedelem közötti legfontosabb különbségről . 255
V. Egyéb különbségek 255
VI. Az ókori népek kereskedelme . 255
Huszonkettedik könyv. A törvények összefüggése a pénz használatával 256
II. A pénz mibenlétéről 256
Huszonharmadik könyv. A törvények összefüggése a lakosok számával 257
II. A házasságról 257
III. A gyermekek helyzetéről . . . 258
IV, A családról 258
XII. A leány- és fiúgyermekek száma különböző országokban 258
Huszonnegyedik könyv. A törvények össze-
függése az egyes államokban meghonosodott vallásokkal, ezek szertartásairól és
mibenlétéről 259
I. A vallásokról általában
V. Arról, hogy a katolikus vallás jobban illik
a monarchiához, a protestáns vallás pedig
jobban alkalmazkodik a köztársasághoz . 259
X. A sztoikusok szektájáról . . . . . . 261
Huszonötödik könyv. A törvények összefüggése
az egyes országokban honos vallással és
annak külső rendtartásával 261
IX. A vallási türelemről 261
XII. A büntetőtörvényekről 262
Huszonhatodik könyv. A törvények kívánatos
összefüggése az általuk szabályozott dolgok
rendjével 262
I. E könyv alapgondolata 262
II. Az isteni és az emberi törvényekről . . 263
III. A természetjoggal ellenkező magánjogi
törvényekről 263
IV. Ugyanazon tárgy folytatása 265
V. Mely esetekben lehet a természetjog elveinek módosításával a magánjog elvei
szerint ítélkezni 265
VII. Ne hozzanak döntést vallási előírások
alapján, ha a természetjog alkalmazható . 266
VIII. Nem kell a kánonjog elvei szerint rendezni a magánjog elvei alapján szabályozott dolgokat . 267
XI. A világi bíróságokat a túlvilági élettel
foglalkozó bíróságtól eltérően kell megszervezni 268
XII. Ugyanazon tárgy folytatása 269
XIII. Mikor kell a házasságot illetően a vallási és mikor a világi törvényeket követni 269
XIV. Mikor kell a természeti és mikor a
magánjogi törvényekhez igazodni rokonok
közötti házasságok esetén 271
XV. Nem szabad politikai jogelveket alkalmazni olyan ügyek rendezésére, amelyek a
magánjog elveitől függenek 272
XVI. Nem szabad a magánjog szabálya szerint határozni, amikor közjogi szabály
alapján kell dönteni 273
XXI. Nem szabad közjogi törvényeket alkalmazni, amikor a nemzetközi jog alapján
kell dönteni 274
XXII. A szerencsétlenül járt Atahualpa inka 275
Huszonnyolcadik könyv. A magánjogi törvények eredete és változásai Franciaországban 275
XIII. Miben különbözik a száliak, vagyis a
száli frankok és a ripuári frankok törvénye más barbár népek törvényétől . . . 275
XIV. Más különbség 276
XVI. A száli törvényben előírt forróvízpróba 277
XVII. Apáink gondolkodásmódja 278
XX. A becsületbeli ügyek eredete . 280
XXII. A párviadalra vonatkozó szokások . . 282
XXVII. Párviadal az egyik peres fél és valamely egyenrangú hűbéres között. Az
igazságtalan ítélet elleni fellebbezés ... 282
XLII. A római jog újjászületése 283
Huszonkilencedik könyv. A törvények szerkesztésének módjáról 284
I. A törvényhozó szelleméről 284
XI. Hogyan lehet két különböző törvényt összehasonlítani 285
XVI. Mit kell a törvények szerkesztésénél
szem előtt tartani 286
XVIII. Az egyöntetűség gondolatáról 288
XIX. A törvényhozókról . . 288
JEGYZETEK
A kiadásról 290
Jegyzetek a bevezetőhöz 290
Jegyzetek az alapszöveghez 292
Névjegyzék 302

Témakörök