A történetírás "válsága"

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés a magyar kiadáshoz 11
A múlt tanulságai 11
A történettudomány mint társadalmi gyakorlat 19
A történettudomány a tudás, az emlékezés és a hatalom között 22
Első rész
A történetírás művelése és a problémák felismerése 29
1. fejezet: A kétségek kora 31
„Szétforgácsolódott közösség" 34
Az egyetemi munkaerőpiac hullámzása, és ennek hatása a történészszakmára 34
„Utódlási válság" 35
Utánpótlási válság 40
Az egyetemek szerepének válsága 42
A külvilágra nyitás hatása a tudományág kollektív identitására 48
„A történeti tudás válsága" 55
Elakadt újítások 55
A viták sokasodása és a szembenállás vége 60
A kollektív munka visszaszorulása 67
2. fejezet: Egy tudományág kialakulása 69
A történetírás-művészettől a történetírás tudományig 70
„A történész feladata " 71
A nemzeti szakmai közösségek kialakulása 77
Pozitív filozófia és pozitivizmus 78
A történettudomány hivatássá válása 82
A szakmai szolidaritás: gyakorlati megoldás a történeti tudás „objektivitásának" problémájára 87
A történettudomány első „válsága" és ennek filozófiai megoldásai 94
A két „pozitivista" kritika: a „naturalizmus" és a „hermeneutika " 94
A „neokantianizmus" és a történettudományok logikája 99
A történelem védelmében, avagy egy „paradigma" érettsége 105
3. fejezet: A szerző visszatérése 115
Az „ interdiszciplinaritás" mint metanyelvezet 116
Fernand Braudel és a humán tudományok egysége 116
Az "írás " győzelme 124
A „pozitivizmus" hamis vitája 135
4. fejezet: A „paradigmák" válsága 147
A „nyelvi fordulat" 150
„Az elnevezések helyreállítása " 150
A „nyelvi fordulat" retorikája 151
A társadalomtörténet trónfosztása 154
A „fordulat" nyomában 163
Feminista történetírás és „dekonstrukció" 168
Az „Alltagsgeschichte " 173
A „kritikai fordulat" 175
Az Annales két szerkesztőségi cikke 175
A „cselekvés elmélete" felél 179
Történettudomány és szociológia 189
5. fejezet: Tudás, emlékezet, hatalom
Adalékok a történettudomány „pragmatista" értelmezéséhez 197
A „történészmesterség" három dimenziója 200
Tudás és emlékezet: visszatérés A történelem védelmében/3 ez 200
Max Weber és a hatalom kérdése 204
A történettudomány „pragmatista" meghatározásának elemei 207
Tisztázzuk előfeltevéseinket! 212
Az „elméleti" megismerés határai 212
A „pragmatizmus " korlátai 216
Minden „nézőpont" előfeltevéseken nyugszik 219
Szolidaritás, igazságosság és a tudásközösségek 220
A történészek közös problémái 221
A szakterületek közösségei és az interdiszciplinaritás 225
A történettudomány „ítélőszékének" demokratizálása 228
Második rész
Az eljárások tisztázása érdekében. négy tanulmány francia történészekről 235
6. fejezet: A történészmesterség születése 237
A történettudomány őstörténete 238
A szakmai önállóság kivívása 241
A történeti tudás újragondolása 246
Befejezetlen „professzionalizáció" 255
7. fejezet: A szakmai ítélkezés. A doktori értekezés megvédése a XIX-XX. század fordulóján 265
Az ítélet függetlenségének alapjai 268
A politikum visszatérése 274
A nem védhető védés 282
8. fejezet: Az Annales, a „nonkonformizmus" és az örök ifjúság mítosza 287
Játékszabályok 290
A kompromisszumok tagadása 295
A szabad gondolkodás mítosza 302
Újítások és gyakorlati tevékenység 305
9. fejezet: Az Univers Historique
Egy történelmi könyvsorozat - paratextusai tükrében (1970-1993) 315
Új kiadói tér 318
Kedvező körülmények 318
A „védjegy" megtervezése 321
Az új kiadói tét: a hátsó borító 324
A szerző bemutatása 324
A téma felértékelése 328
Az előszó, avagy a szerző aggályai 333
A paratextus és a történetírás válsága 338
Zárszó 345
Bibliográfia 355
Névmutató 377

Témakörök