1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A történelmi Magyarország vármegyéinek címerei - 1899
Budapest
| Kiadó: | Cartographia Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 157 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 15 cm |
| ISBN: | 963-352-084-3 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes illusztrációkkal. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A történelmi Magyarország vármegyéinek, ill. címereinek bemutatásakor könyvünk - tartalmi célkitűzése és terjedelmi korlátai miatt - csak a legszükségesebb ismereteket és adatokat tartalmazza.... TovábbElőszó
A történelmi Magyarország vármegyéinek, ill. címereinek bemutatásakor könyvünk - tartalmi célkitűzése és terjedelmi korlátai miatt - csak a legszükségesebb ismereteket és adatokat tartalmazza. Tájékoztatónkban röviden kitérünk azokra a történelmi eseményekre és dátumokra, amelyekre fejezeteinkben hivatkozunk. Ismertetjük továbbá a szövegben található heraldikai (címertani) szakkifejezéseket, és végül bemutatjuk színezett címereink megalkotóját, Hugo Gerard Ströhlt, a címerfestő és heraldikus festőművészt.História: A címerek kialakulása a XII. sz. első felére tehető. Legelső vármegyei pecsétünket - Hunyad vármegyéét - 1490-ben kezdték használni. Hivatalosan 1550-ben rendelték el a vármegyei címeres pecsétek alkalmazását. II. József 1786-ban rövid időre felfüggesztette használatukat, de az 1800-as években - magyar körirattal ellátva - ismét használatba kerültek. A kiegyezést követően, 1876-ban egyes vármegyék összevonása, ill. megszüntetése révén vármegyerendezés történt. Az újonnan megalakult vármegyék megalkották címereiket is, melyeknél figyelembe vették a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának véleményét is. Magyarország ekkor 63 vármegyével, 8 horvát-szlavón közigazgatási egységgel, Fiume várossal és környékével rendelkezett. Könyvünk ezeket a vármegyéket ismerteti. Vissza
Tartalom
Heraldikai tájékoztató 4Az egyesített (közép-) címer 8
Budapest címere 10
A történelmi vármegyék címer 12
Abaúj-Torna 14
Alsó-Fehér 16
Arad 18
Árva 20
Baranya 22
Bars 24
Bács-Bodrog 26
Belovár-Kőrös 28
Bereg 30
Beszterce-Naszód 32
Békés 34
Bihar 36
Borsod 38
Brassó 40
Csanád 42
Csík 44
Csongrád 46
Esztergom 48
Fejér 50
Fiume 52
Fogaras 54
Gömör-Kis-Hont 56
Győr 58
Hajdú 60
Háromszék 62
Heves 64
Hont 66
Hunyad 68
Jász-Nagykun-Szolnok 70
Kis-Küküllő 72
Kolozs 74
Komárom 76
Krassó-Szörény 78
Lika-Krbava 80
Liptó 82
Maros-Torda 84
Máramaros 86
Modrus-Fiume 88
Moson 90
Nagy-Küküllő 92
Nógrád 94
Nyitra 96
Pest-Pilis-Solt-Kiskun 98
Pozsega 100
Pozsony 102
Sáros 104
Somogy 106
Sopron 108
Szabolcs 110
Szatmár 112
Szeben 114
Szepes 116
Szerém 118
Szilágy 120
Szolnok-Doboka 122
Temes 124
Tolna 126
Torda-Aranyos 128
Torontál 130
Trencsén 132
Turóc 134
Udvarhely 136
Ugocsa 138
Ung 140
Varasd 142
Vas 144
Verőce 146
Veszprém 148
Zala 150
Zágráb 152
Zemplén 154
Zólyom 156
Magyarország térképe 158
Felhasznált irodalom 160
Hoppál Dezső
Hoppál Dezső műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hoppál Dezső könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal