A történelmi Magyarország vadászati statisztikái 1879-1913

Fülszöveg

A19 és a 20. század fordulójának az időszaka különös alkalmat nyújtott a Szerzőnek és Munkatársainak ahhoz, hogy a történelmi Magyarország vadászati statisztikáit átfogó módon elemezzék és az igazolható következtetéseket levonják.
Hézagpótló és újszerű könyvet vehet az olvasó, a szakember kezébe. A nem szakember érdeklődők számára is hasznos olvasmány. Amint ismeretes a statisztika a jelenségek számát összegyűjtő, elemző és feldolgozó tudomány. Valamennyi biológiai vonatkozású vizsgálat, amely a változásokkal, a változékonysággal foglalkozik, kapcsolatban van vele. Ez áll a vadászatra is. A vadászat bármelyik statisztikai jellemzőjét vesszük figyelembe, valamennyinek megvan a jelentősége főleg akkor, amikor egy nagyobb terület, jelen esetben a történelmi Magyarország környezeti változásait, gazdasági, társadalmi fejlődését értékeljük. Hogy erre a magyarországi vadászatnak szüksége van és méltó az ilyen jellegű elemzésre, többek között bizonyságul szolgál BEDŐ ALBERT akadémikus... Tovább

Fülszöveg

A19 és a 20. század fordulójának az időszaka különös alkalmat nyújtott a Szerzőnek és Munkatársainak ahhoz, hogy a történelmi Magyarország vadászati statisztikáit átfogó módon elemezzék és az igazolható következtetéseket levonják.
Hézagpótló és újszerű könyvet vehet az olvasó, a szakember kezébe. A nem szakember érdeklődők számára is hasznos olvasmány. Amint ismeretes a statisztika a jelenségek számát összegyűjtő, elemző és feldolgozó tudomány. Valamennyi biológiai vonatkozású vizsgálat, amely a változásokkal, a változékonysággal foglalkozik, kapcsolatban van vele. Ez áll a vadászatra is. A vadászat bármelyik statisztikai jellemzőjét vesszük figyelembe, valamennyinek megvan a jelentősége főleg akkor, amikor egy nagyobb terület, jelen esetben a történelmi Magyarország környezeti változásait, gazdasági, társadalmi fejlődését értékeljük. Hogy erre a magyarországi vadászatnak szüksége van és méltó az ilyen jellegű elemzésre, többek között bizonyságul szolgál BEDŐ ALBERT akadémikus 1885-ből származó megállapítása, amely szerint: „Magyarország vadászati tekintetben a legérdekesebb országok közé tartozik Európában, mert vadakban a lehető legnagyobb változatosságot nyújtja aránylag nem nagy területen ".
Úgy vélem, hogy „A történelmi Magyarország vadászati statisztikái 1879-1913" című könyv jelentősen járulhat hozzá a hazai vadgazdálkodás fenntartásához és sokoldalú, újszerű fejlesztéséhez. Egyben jó példáját adja annak, hogy a statisztikára építeni kell, mégpedig olyan statisztikai adatokra, amelyek megbízhatósága, megfelel a hasznosításuk során joggal várható követelményeknek. Mindezek alapján ajánlom ennek a jól sikerült értékes vadászati szakkönyvnek a tanulmányozását, amely bizonyosan elő fogja segíteni vadászati kérdéseink magas színvonalú megoldását. Meggyőződésem szerint ehhez kíván hozzájárulni a könyv Szerzője is, amikor közreadja újabb szakkönyvét.
Dr. Dr. h. c. Solymos Rezső akadémikus Vissza