A történelmi Magyarország eszménye

Fülszöveg

„Nem lesz könnyű dolga annak a történetírónak, aki egyszer majd higgadtabb korban mérlegre teszi Szekfű Gyula történetírói munkásságát. Ezt a munkásságot nem lehet elválasztani a kortól, amelyben az író élt, s amelynek szellemét a magyar tájon nagy és súlyos mértékben ő maga is formálta" - írta Csécsy Imre 1939-ben.
Szekfű Gyula Bécsben 1907-től 1925-ig levéltáros, majd külügyi tisztviselő, Budapesten 1925-től 1945-ig egyetemi tanár, szerkesztő és publicista, Moszkvában 1946-tól 1948-ig követ, majd nagykövet, 1948-tól 1955-ig Budapesten a kommunista hatalommal együttműködő közéleti méltóság volt.
Számos könyvet írt, köztük A száműzött Rákóczit, a Három nemzedéket és a Magyar történet köteteit Mátyás királytól az első világháborúig. Olyanokat, amelyek meghatározóan formálták a konzervatív keresztény középosztály magyar történelemről alkotott képét, kollektív identitásprogramját.
Dénes Iván Zoltán Szekfű Gyula életrajza, életműve és a kortársvisszhang feldolgozására vállalkozott.... Tovább

Fülszöveg

„Nem lesz könnyű dolga annak a történetírónak, aki egyszer majd higgadtabb korban mérlegre teszi Szekfű Gyula történetírói munkásságát. Ezt a munkásságot nem lehet elválasztani a kortól, amelyben az író élt, s amelynek szellemét a magyar tájon nagy és súlyos mértékben ő maga is formálta" - írta Csécsy Imre 1939-ben.
Szekfű Gyula Bécsben 1907-től 1925-ig levéltáros, majd külügyi tisztviselő, Budapesten 1925-től 1945-ig egyetemi tanár, szerkesztő és publicista, Moszkvában 1946-tól 1948-ig követ, majd nagykövet, 1948-tól 1955-ig Budapesten a kommunista hatalommal együttműködő közéleti méltóság volt.
Számos könyvet írt, köztük A száműzött Rákóczit, a Három nemzedéket és a Magyar történet köteteit Mátyás királytól az első világháborúig. Olyanokat, amelyek meghatározóan formálták a konzervatív keresztény középosztály magyar történelemről alkotott képét, kollektív identitásprogramját.
Dénes Iván Zoltán Szekfű Gyula életrajza, életműve és a kortársvisszhang feldolgozására vállalkozott. Arra, hogy mindezt a kontextualista eszmetörténet, a művek kulcsfogalmait elemző összehasonlító historiográfia, a hátteret megvilágító politikatörténet, politikatudomány, emlékezet- és identitáspolitika, tudomány- és művelődéstörténet, valamint a személyiség dilemmáit és döntéseit értelmezhetővé tévő pszichohistória szempontjainak együttes interdiszciplináris alkalmazásával tegye. Monográfiája történészek, filozófusok, irodalomtörténészek, szociológusok, pszichológusok, a politikatudomány művelői, kutatók, tanárok, egyetemisták és a művelt olvasóközönség számára készült. Vissza