1.067.339

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A történelem katholikus bölcsészete I-II.

Vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért

Szerző
Pest
Kiadó: Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 745 oldal
Sorozatcím: Munkálatok
Kötetszám: 35-36
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Két kötet egy könyvben. Nyomatott Lonkay Antal "Hunyadi Mátyás" Irod. s Könyvnyomdai Intézetében, Pest. Az I. kötet kiadási éve 1872.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

Kitűzött elvek, bevezető s helyeslő levelek.

Ő SZENTSÉGE IX. PIUS BREVÉJE, URALKODÓK HELYESLÉSE.

Páris 1845-ben színhelye vala a keresztesek fiai nagy csatájának... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

Kitűzött elvek, bevezető s helyeslő levelek.

Ő SZENTSÉGE IX. PIUS BREVÉJE, URALKODÓK HELYESLÉSE.

Páris 1845-ben színhelye vala a keresztesek fiai nagy csatájának Voltaire fiai ellen. A pairek kamrája elragadó ékesszólás hangjaitól hangzott vissza, Montalembert és Beugnot grófok, Barthelémy marquis mondák ott nagyszerü beszédeiket a tanszabadság érdekében. A törvényhozó testület palotája hallá Berryernek s más hires szónokoknak magasztos szónoklatait a jogaiban megtámadott egyház s létökben fenyegetett szerzetes rendek védelmében. Egész Franciaország feszülten olvasá dom Gueranger tudós munkáit s Mgr. Parisis ellenállhatlan érvelésű iratait, s a sajtó mindenhová terjeszté Veuillot Lajos erélyes és lángoló sorait az oly sokáig félreismert ker. szabadság védelmére. A szószékről a Lacordairek, Cambalot-k, Dupanloup-k ihlett szavai hangzottak le: ők Krisztus rettenthetlen bajnokai, élénken ecsetelék a katholicismus diadalait s befolvását a társadalom kebelében, V a megváltás diadalait az emberek körében és Isten Fiának győzelmét s uralmát a világon. Ravignan atya leirá az igazság eme az erény ellen vitt örökös harcának különböző időpontjait s Notre Dame viszhangjai egyre hirdetek Isten egyházának állandó győzelmeit a bálványimádás és pogány bölcsészet, a musulman hutetlenség s protestans eretnekség, az anyagelvüség s a korunkbeli észelvüség felett. Vissza

Tartalom

I. kötet
Bevezetés
I. FEJEZET
Kitüzött elveit, bevezető s helyeslő levelek
Ő Szentsége IX. Pius brevéje. Uralkodók helyeslése 1
Erények emelik a nemzeteket: e tételt megerősítő püspöki levelek 4
A birodalmak Krisztusért és az egyházért vannak alapítva. E tételt megerősítő püspöki levelek 14
A gonoszságok idézik elő az államok hanyatlását és bukását. E tételt bizonyító püspöki levelek 21
Irály: helyeslések 24
Észrevételek 28
II. FEJEZET
A mai bölcsészet befolyása e történelemre
A katholicismus és a bölcsészet a történelemben 38
Az álbölcselet gyászos befolyása a történelemre 44
III. FEJEZET.
A történelem katholikus bölcsészeiének fontossága
A történelem bölcsészete a keresztény álláspontból tekintett történelem 40
A történelem nagyszerűsége és szépsége 52

Az erény fölemeli a nemzeteket
IV. FEJEZET
A materialfsmus tagadja az erénynek befolyósát az államok jólétére
A materialismus kitöröl Istent és erényt a történelemből 56
A materialismus erény nélkül nem magyarázhatja meg a történeti tényeket 59
V. FEJEZET
Erények emelik a nemzeteket.
Isteni áldások 62
A vallási és erkölcsi erények egyedüli okai a nemzetek nagyságának 63
VI. FEJEZET
A hit az erény által magyarázza meg az eseményeket
Lengyel- és Irhon. Boldog népek 69
A történeti tények magyarázata az erény által 71

A birodalmak küldetése Krisztusért és egyházért
VII. FEJEZET
A világ és az országok Krisztusért és egyházért lettek teremtve
Isten mindent dicsőségére, azaz Fiáért teremtett 74
Minden század hirdeti, hogy a világ s a birodalmak Krisztusért teremtvék 78
VIII. FEJEZET
A birodalmak küldetése Krisztus és egyháza érdekében
A világuralmak nagyszerű szerepe Krisztus országának előkészítése vagy terjesztésében 85
Krisztus jelképei és a rávonatkozó jövendölések a birodalmakban 92

A bűn oka a birodalmak hanyatlása- és bukásának
IX. FEJEZET
A bűn nyomorultakká teszi a népeket
Isteni átkok 96
Ezen átkok hatása a pogány nemzetekre 98
A próféták megjövendölik a birodalom bukását. - A keresztény vándor e romok felett 101
X. FEJEZET
A mai népek gonoszsága ellen kijelentett átkok
Az apostolok által szórt átkok alkalmazása 106
A francia forradalom és iszonyai 110
XI. FEJEZET
A jelen idők számtalan csapása
Járványok, válságok 113
A bünös nemzetekre nehezülő rettenetes csapások 116
Orosz, - Angol - és Franciaország hivatása 121

Judea
XII. FEJEZET
Vallási erények, Júdea országának alapjai
A vallási ünnepélyek befolyása a zsidó népre 127
Mózes törvényeinek befolyása a zsidó nemzet jövőjére 332
Párhuzam Mózes törvényhozása és a pogányok törvényhozása között 141
XIII. FEJEZET
Júdea aranykora
Izrael győzelmei a birák korában. Debora győzelemdala 146
Rút és Noémi története. Krisztus elődei 151
XIV. FEJEZET
Júda dicsőségteljes napjai
Dávid szerencsés uralkodása ideje 155
Salamon százada 157
XV. FEJEZET
Judea küldetése az igazság és Krisztus érdekében
Hivatása: az igazságot és a Messiást hirdetni a világon. E célnak megfelelő helyzete és intézményei 161
Az igazság terjesztése és a Messiás hirdetése Judeában. A szent énekek 164
Az igazság és a Messiás hirdetése az asszírok és perzsák uralma alatt.
- A számkivetés éneke 166
Az igazság és a Messiás hirdetése a görög és római uralom alatt.
- A bibliából merített görög bölcsészet 173
A nemzetekért bemutatott áldozatok. A Megváltóra vonatkozó élő jelképek és
jövendőlések 180
XVI. FEJEZET
Júda boldog; idői
A királyok s népek jámborságának jólét általi megjutalmaztatása 185
XVII. FEJEZET
Júda és Izrael szerencsétlen idői
Júda királyai s népe gonoszságának büntetése 191
Izrael országának szerencsétlenségei 194
Frankhon némely királyainak bűnei s bünhődései összehasonlítva Júda királyaiéval 196
XVIII. FEJEZET
Jeruzsálem bevétele s a fogság
Nyilvános bűnök. A látnokok fenyegetései 199
A szent város pusztulása - Jeremiás siralmai 201
XIX. FEJEZET
Judea új dicskorszaka
Visszatérés a fogságból - A nemzet fölüdülése 204
A Makkabeusok és hős küzdelmeik 205
XX. FEJEZET
A zsidó nép hanyatlása
Felekezetek, polgárháborúk 210
A zsidó nép mint a többi népek előképe 212
XXI. FEJEZET
A Messiásban való hit s Ennek várása minden népnél
A Messiásnak várása Göröghonban 215
A Messiás várása Olaszhonban 219
A Messiás várása Perzsia, - Skandinávia, - India- és Chinában 223
A népek hagyományai a Szüz-Anyáról 226
A népek jelképes hagyományai a keresztről 229
XXII. FEJEZET
Krisztus a Megváltó, Tanitó, Király és Isten Judea s a népek reményét megvalósítja
A világ állapota. Az angyalok és emberek által üdvözölt Krisztus 231
Krisztus az emberiség kiengesztelője és megváltója 234
Krisztus a népek tanítója 238
Krisztus a népek királya 246
Krisztus az ég és föld Istene 251
XXIII. FEJEZET
Jeruzsalem ostroma és pusztulása. Romjainak képe. A jövendölések beteljesülése
A szőlőtő elhagyatottsága. Baljóslatú események 257
Az ostrom és iszonyai 260
A romok leirása 266

Egyptom
XXIXV. FEJEZET
Az erények, melyek alapján Egyptom fölemelkedett
A törvényhozás befolyása az erkölcsökre 273
A bölcsesség és igazságosság Egyptomban 277
XXV. FEJEZET
Egyptom nagysága
A dicsőség korszaka 283
Sesostris százada 286
XXVI. FEJEZET
Egyptom küldetése, melynél fogva a népek iskolája, táplálója és nevelője a zsidó népnek
Egyptom a népek iskolája 291
Egyptom Izrael népének nevelése- és tanításával bizta meg a Gondviselés. Termékenysége, földmüvelése, hasznos művészetei 295
XXVII. FEJEZET
Egyptom hanyatlása
Zsarnok fejedelmek. Egyptom csapásai 306
Az izraeliták megszabadulása. Mózes dicséneke 310
XXVIII. FEJEZET
A bűnök, melyek Egyptom bukását előidézték
Bálványimádás, állatimádás, erkölcsromlottság 315
Ezekiel és Jeremiás megjövendölik Egyptom bukását 318
XXXIX. FEJEZET
Egyptom romjainak képe. A jóslatok beteljesülése
Egyptom meghódítása. Az ország elhagyatottsága 321
Memfis és Théba romjai 322

Fönícia
XXX. FEJEZET
Fönícia nagysága
A főniciek tulajdonai. Fönícia fénykora 325
A főnici hatalom kiterjedése 327
XXXI. FEJEZET
Fönícia küldetése: a nemzetek és Judea szükségleteiről gondoskodni Krisztus és az egyház javára
Mint a népek vásárhelyének föladata: az országokat élelemmel ellátni 329
A főníciek Judea szállítói és munkásai 332
XXXII. FEJEZET
Vétkek, Fönícia romlásának okai
A bálványozás elterjedése. A kereskedés tisztelete 337
Tirus veszedelmének megjövendölése. Ezekiel által 339
XXXIII. FEJEZET
A föníci hatalom pusztulása. Romok: tanui a jövendöléseknek
A látnok siralma. Tirus megszállása és bevétele 342
Tirus és Szidon romjai 344

Assziria
XXXIV. FEJEZET
Erények és tulajdonok, melyek Assziriát nagygyá teszik
Munkaszeretet. Nagylelkű vitézség 346
Az egész világ a lakába kézműves iránt érdeklődik 348
XXXV. FEJEZET
Assziria fénykora
Széles hóditások. Ninive nagyszerűsége 350
Az első asszír birodalom hanyatlása 352
XXXVI. FEJEZET
Asszíria küldetése: Judeát és a nemzeteket megfenyíteni Krisztus és az egyház érdekében
Assziria hasonló a cédrushoz, mely árnyékával véd és eltakar 354
A kaldeus a népek fenyítésével, Juda és Izrael megbüntetésével van megbizva 356
Judit története. Diadalének 360
Palestina elfoglalása. Babilon fénye 363
XXXVII. FEJEZET
Bűnök, melyek Asszíria bukását előidézték
A kaldeusok kegyetlensége. Túlhajtott gőg 367
A csillagok imádása. Megjövendölése a szerencsétlenségeknek, melyek Asszíriára nehezülnek 370
XXXVIII. FEJEZET
Az asszír hatalom romlása
Borzasztó jövendölések Ninie ellen. Ezen város elenyészte 372
XXXIX. FEJEZET.
Az asszír hatalom romlása (folytatás.)
Rettenetes jövendölések Babilon ellen. A gonoszság városának bevétele 376
XL. FEJEZET.
Babilon romjainak képe. A jövendölések megvalósulása
Ezen elpusztult helyek szomorú látványa 379
Az utazók leírásai. Emlékek nyomai 382

II. kötet
PERZSIA.
XLI. FEJEZET
A perzsa államot biztosító erények
Mértékletesség, igazságosság, törvények iránti hódolat, vitézség 1
XLII. FEJEZET
A perzsa állam fénykora
Harc kelet és nyugat közt 4
Cirus százada 8
XLIII. FEJEZET
Perzsia küldetése Júdea előnyére Krisztus és az Egyház érdekében
Isten népének megszabadítása, a zsidó nemzetnek helyreállitása 9
Cirus küldetésének folytatása utódaiban. A templom és szent városnak felépitése 13
Eszter története, a zsidók csodálatos megmentése 18
XLIV. FEJEZET
A perzsa birodalom bukását előidézé bűnök
A bűnök szerencsétlenségbe sodornak 22
Perzsia nem tölté be társadalmi küldetését. E birodalom bukása 25
XLV. FEJEZET
A romok, a perzsa hatalom egyedüli maradványai
Persepolis nagyszerü romjai 31
Susa és Ekbatana romjai 33

GÖRÖGORSZÁG.
XLVI. FEJEZET
Görögországot fölemelő erények és tulajdonok
A nemzet léte hasonlit az emberéhez 35
Likurg és Solon törvényei alapján kifejlett erények 36
XLVII. FEJEZET.
Göröghon nagysága
Hires csaták. A dicsőség kora 42
Perikies százada 45
XLVIII. FEJEZET
Görögország küldetése a polgárosodás és ékesszólás érdekében Krisztusért és Egyházért.
Görögország a nemzeteket a tudományokra és szépművészetekre oktatni volt hivatva 49
Görögország gondviselésszerüleg a sz. iratok elterjesztésére s a kereszténység védői nyelvének és ékesszólásának kiművelésére volt hivatva 53
Göröghoni irók és az egyháztanítók. Görög és keresztény szónokok 56
XLIX. FEJEZET
Polgárháborúk
Nyilvános csapások és erkölcsi okaik 67
A boszuló kéz 71
L. FEJEZET
A macedón birodalom
Sándor gyors hódításai 76
Sándor kihágásaiban és büntetteiben gátra akad. Élte feletti elmélkedések 78
LI. FEJEZET
A macedón birodalomnak a népek polgárosodására, Judea védelmére nyert küldetése Krisztusért és Egyházáért
A népek polgárosodására vonatkozó küldetés 82
Sándor küldetése Judea védelmére 85
LII. FEJEZET
A görög uralom Egiptomban
A zsidóknak a lagidok által állandóan biztosított védelem. Tisztelet nyilvánítások az igazság és az igaz Isten iránt 91
Az ég a zsidók védelmével bizza meg a görög fejedelmeket. Megfenyíti őket, ha ezeket üldözik 94
LIII. FEJEZET
A görögök uralma Ázsiában az egyház védelme és támogatása érdekében
A zsidóknak a seleucidák által nyújtott kitűnő kedvezmények. Adományok az áldozatokra és a templom helyreállítására 99
A szir üldözés. Az üldözők vereségei s megfenyítései. A zsidóknak nyújtott csodálatos védelem 103
LIV. FEJEZET
Vétkek, Görögország hanyatlásának okai
A politikai alkotmányok vétkei. A bölcsészek gyászos és csábitó tanai. A szépmüvészetek ápolása 111
A bűnnek kedvező bálványimádás. A görög bölcsészet és a nép romlott erkölcsei 117
LV. FEJEZET
Görögország bukása
Belső egyenetlenségek. Az achajai és etoliai szövetség: Fokion, Kleomenes, Filopomen 123
Az isteni igazságosság Görögország végső baleseteiben 127
LVI. FEJEZET
Görögország romjai.
E romok általában 130
Az emlékek a népélet kinyomatai. Görögország romjainak leirása 131

A RÓMAI BIRODALOM
LVII. FEJEZET
Erények és tulajdonok, melyek a római birodalmat megalapítják
A vallásos érzűlet áldozatra lelkesít s jólétet eszközöl 138
A törvényhozás, mezei gazdászat és a harci bátorság befolyása 141
LVIII. FEJEZET
A római birodalom folytonos növekedése.
A csaták Istene győzelem által vezeti a rómaiakat dicső rendeltetésök felé 149
Isten igazságossága Karthágó felett. Ezen hatalom bukása és enyészete. Róma befejezi a világ meghódítását 150
LIX. FEJEZET
A gonoszságok és bűnök engesztelő Megváltóra várnak.
Hűtlenség, zsarnokság, zendűlés, bújaság, elnyomatások 159
A számüzetések kinjai s a kegyetlenségek vadságai 165
LX. FEJEZET
A gyermek, nő és rabszolga elnyomatása Megváltóra vár
Az elhatott gyermekek zokogása, a nők fényűzése, házassági elválás és az erkölcsi feslettség hátrányára vannak az államnak 171
A régi rabszolgaság. A rabszolgák szerencsétlen sorsa. Lázadásaik 174
A színkör játékai, a viadorok küzdelmei 178
LXI. FEJEZET
A bölcselmi- és hittévelyek felvilágosító Megváltóra várnak
A bölcsészet ferde fogalmakat alkotott Isten s az emberi lélekről szem elől téveszté a jövő életet s általán minden erkölcsiséget 182
A bölcsészet egyik közvetlen oka a rómaiak kegyetlenségének. A bölcsészeti tanok és a rómaiak cselekedetei közti viszony 186
LXII. FEJEZET
A római birodalom nagysága
E birodalom fénykora 193
Augustus százada 194
LXIII. FEJEZET
A római birodalom küldetése: előkészíteni a világi az evangelium hirdetésére
A gondviselésszerüleg vezérelt római köztársaság arra van hivatva, hogy a nemzetek között Krisztus eljövetelére békét és egységet létesítsen 199
A rómaiaknak az ég által biztosított folytonos győzelmeik az evangelium hirdetésének érdekében 202
LXIV. FEJEZET
A római birodalom küldetése: a kereszténység útjait egyengetni
Róma Krisztus eljövetele szempontjából először Júdea oltalmira van hivatva. Későbbi feladata ez istentelen nemzet megfenyitése és megsemmisítése 205
Róma hivatása: intézményei, - jogtudománya és a latin nyelv meghonosítása által a kereszténység útjait egyengetni 208
LXV. FEJEZET.
A római birodalom hivatása: a kereszténység terjesztése
A római birodalom a kereszténység terjesztésével volt meghízva. Péter, Krisztus apostola, az egyház fejedelme Rómába jő. Az atyák és egyháztanítók híveikkel együtt a pápákban s
s utódaikban a keresztény világ fejeit tisztelik 213
Péter a pogány Rómának hirdeti Krisztus tanát. E központból terjed el a rómaiak által fölvett kereszténység az egész birodalomban 219
A római hitküldérek, légiók, gyarmatok, minden római, magát a császárt sem véve ki, közreműködnek a kereszténység terjesztésében 223
LXVI. FEJEZET.
Az alakuló egyházban Krisztus földi országa létesűl.
A keresztény Jeruzsálem 230
Az egyház Rómában, s az uj egyház fénye 233
A keresztény család nemes foglalkozásai és önfeláldozása 238
Az első keresztények élete 245
LXVII. FEJEZET
A császárok iszonyú zsarnoksága s gyászos bukása
A legfőbb igazság a császárok kegyetlensége által bünteti a római népet
kegyetlenségeiért 251
Az istentelen és kicsapongó császárok az állam sülyedését okozzák. Szégyenteljes bukásuk bűneik következménye 255
LXVIII. FEJEZET
Az üldözések kora
Neró és Domiián üldözései. Egy ünnepély a nyilvános kertekben. Az apostolok v
értanúsága 261
Traján és Hadrián üldözései. Sz. Ignácz, Sz. Eustach, Sz. Szümforosa és fiai vértanúsága." Az üldözők szomorú vége 265
Antonin és Mark Aurél üldözése. Az egyház dicsősége vértanúiban. Felicitás és gyermekei. Sz. Polikárp s Szümforián vértanúsága. A lioni vértanuk. Sz. Cecília 268
LXIX. FEJEZET
A vértanúk clicsősége
Üldözés Septimius Severus és Maximin alatt. Vértanúk Karthágó és Alexandriában. Az üldözők bűnhődése 276
Üldözés Decius és Gallus alatt. Az üldözők erőszakos halála. Válogatott halálbüntetések. Sz. Agatha és Hippolit vértanúsága 279
Üldözés Valérián alatt. Sz. Lőrinc, az egyház diadala hirnökének vértanusága. Az afrikai egyház vértanúi. Az üldöző bűnhődése 285
LXX. FEJEZET
A vértanúság magasztossága
Üldözés Díoklecián alatt. Barallah bátorsága. A feláldozott legio. Palestina vértanúi 291
Vértanúk Fönicia- és más tartományokban. Az Ur diadala szenteiben 297
LXXI. FEJEZET
A vértanúság diadalai.
Az első keresztény szónokok magasztalják Pelágia-, Julián-, Sz. Cirus-, Tódor- és a sebasti vértanúk hősiességét 301
A keresztény költő Hispánia hőseinek boldogságát festi. Eulálniának, a meridai szíiznek története 306
A dicső szüzek. A vértanúk temetkezési helye: a katakombák. Az utolsó üldözők borzasztó bűnhődése 310
LXXII. FEJEZET
A boszú angyalai az isteni harag hét csapásátják az üldöző birodalomra.
A pathmosi száműzött látása. Beteljesedése 317
Az első angyal a földre üríti csészéjét és az embereket kemény csapás éri. A dögvész 320
A második angyal a tengerbe üríti csészéjét minek folytán minden élőlény elvész benne. A betörések és üldözések 323
A harmadik angyal a folyamokba üríti csészéjét, minek folytán vizeik vérré változnak. A zsarnokok s a polgárháború vérontásai 327
A negyedik angyal a napra üríti csészéjét, minek folytán roppant hőség gyötri az embereket. Szárazság, éhség, tűzvész 330
A három utolsó angyal kiüríti csészéjét. Rómára nehezedő csapások, a birodalmat áborgató beütések, világrendítő földindulások 333
LXXIII. FEJEZET.
A birodalom bukását előidéző bűnök.
A törvények megsértése. Élvvágy. Ammián Marcellin vallomásai 336
Róma isteníti a háborút és az élvezetet. Salvián leirása 340
LXXIV. FEJEZET.
A római birodalom bukása. Róma, az örökváros, Krisztus helytartóinak székhelye és az egyház központja.
A birodalomnak sz. János által megjövendölt végromlása és eltörpűlése. A rómaiak bűnei és a vértanúk vére felhatnak az örökkévaló trónjáig 343
Az ég és föld Ura jelt ad a babaroknak, A keresztények távoznak Rómából és magányba vonulnak 347
A barbarok berohanása. A seregek Ura vezérli lépteiket. Róma bevétele; a tartományok elpusztúlása 350

Leroy Lajos abbé

Leroy Lajos abbé műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Leroy Lajos abbé könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem