kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 406 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 14 cm |
ISBN: | 963-282-014-2 |
Előszó | |
Collingwood historizmusa | 9 |
Bevezetés | |
A történetfilozófia | 49 |
A történetírás természete, tárgya, módszere és értéke | 55 |
Az I-IV. rész problematikája | 59 |
Görög-római történetírás | |
Teokratikus történetírás és mítosz | 63 |
A tudományos történetírás megteremtése Hérodotosznál | 67 |
A görög gondolkodás történelemellenessége | 69 |
A történetírás természetének és értékének görög felfogása | 71 |
A görög történeti módszer és korlátai | 74 |
Hérodotosz és Thuküdidész | 78 |
A hellénisztikus korszak | 81 |
Polübiosz | 84 |
Livius és Tacitus | 87 |
A görög-római történetírás jellege: 1. Humanizmus | 91 |
A görög-római történetírás jellege: 2. Szubsztancializmus | 93 |
A kereszténység hatása | |
A keresztény eszmék kovásza | 97 |
A keresztény történetírás jellege | 101 |
A középkori történetírás | 104 |
A reneszánsz történészei | 108 |
Descartes | 110 |
Karteziánus történetírás | 113 |
Antikartezianizmus: 1. Vico | 115 |
Antikartezianizmus: 2. Locke, Berkeley és Hume | 123 |
A felvilágosodás | 128 |
Az emberi természet tudománya | 134 |
A tudományos történetírás küszöbén | |
Romantika | 139 |
Herder | 142 |
Kant | 146 |
Schiller | 158 |
Fichte | 160 |
Schelling | 165 |
Hegel | 167 |
Hegel és Marx | 177 |
Pozitivizmus | 181 |
Tudományos történetírás | |
Anglia | 189 |
Bradley | 189 |
Bradley örökösei | 197 |
Történetírás a 19. század végén | 199 |
Bury | 202 |
Oakeshott | 207 |
Toynbee | 215 |
Németország | 221 |
Windelband | 221 |
Rickert | 225 |
Simmel | 226 |
Dilthey | 228 |
Meyer | 233 |
Spengler | 238 |
Franciaország | 240 |
Ravaisson spiritualizmusa | 240 |
Lachelier idealizmusa | 243 |
Bergson evolucionizmusa | 244 |
A modern francia történetírás | 246 |
Olaszország | 248 |
Croce 1893-as tanulmánya | 248 |
Croce második álláspontja: a Logika | 252 |
Történetírás és filozófia | 254 |
Történelem és természet | 255 |
Croce végső álláspontja: a történetírás autonómiája | 259 |
Epilógus | |
Az emberi természet és az emberi történelem | 264 |
Az emberi természet tudománya | 264 |
A történeti gondolkodás területe | 270 |
A történetírás mint a szellem ismerete | 278 |
Következtetések | 289 |
A történeti képzelet | 293 |
A történeti evidencia | 312 |
Bevezetés | 312 |
A történetírás mint következtetésekkel dolgozó tudomány | 315 |
A következtetés különböző fajtái | 316 |
A tanúbizonyság | 319 |
Olló és ragasztó | 321 |
A történeti következtetés | 325 |
Skatulyázás | 328 |
Ki ölte meg John Doe-t? | 330 |
A kérdés | 333 |
Állítás és evidencia | 339 |
Kérdés és evidencia | 342 |
A történetírás mint a múltbeli tapasztalat újraélése | 347 |
A történetírás tárgya | 368 |
Történelem és szabadság | 382 |
A haladás mint a történeti gondolkodás terméke | 388 |
Jegyzetek | 403 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.