Előszó
Iskolánk, a Tornaljai Gimnázium megalapításának 50. évfordulójára jelentettük meg e szerény jubileumi évkönyvet. Az a szándék vezérelt bennünket, hogy felidézve iskolánk múltját s felvázolva...
Tovább
Előszó
Iskolánk, a Tornaljai Gimnázium megalapításának 50. évfordulójára jelentettük meg e szerény jubileumi évkönyvet. Az a szándék vezérelt bennünket, hogy felidézve iskolánk múltját s felvázolva jelenét, erőt adjunk az újabb ötven esztendő munkájához is.
A múlt ismerete nélkül nem lehet értelmezni a jelent, még kevésbé lehet felkészülni a jövőre.
Mindenekelőtt tisztelet és hála illeti azokat a diákokat, tanárokat és szülőket, akik ötven évvel ezelőtt szinte a semmiből keltették életre az első magyar tannyelvű gimnáziumi osztályt. Ők már akkor tudatosították, hogy az anyanyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem jellemünket, lelkünket, egyéniségünket formáló tényező - a hűség nyelve, megmaradásunk feltétele.
Sokáig úgy tűnt, hogy azok a pedagógusok és fiatalok, akik az ötvenes évek elején a tudás várának bevételére szövetkeztek, csak a sáncokig jutnak majd el. De az áldatlan körülményeknek fittyet hányó fiatalos lendületük, odaadásuk, tenniakarásuk csodát művelt. A diákok példátlan lelki erővel és lelkesedéssel nemcsak az érettségi vizsgán jutottak túl, hanem azután is sikert sikerre halmoztak. Olyan kiemelkedő eredményeket értek el, amelyre méltán büszke lehetne nagyon sok mai iskola is.
A további években aztán - ahogy mondani szokták - volt hideg is, meleg is. Az osztályok létszáma növekedett, a tanári kar bővült és állandósult, viszont az állandó átszervezések, a mai napig is égető tanteremhiány mindig megnehezítette a tanárok és a diákok munkáját. Reméljük, a jelenleg folyamatban levő építkezés befejeztével végre méltó körülményeket biztosíthatunk a tornaljai gimnáziumi oktatás számára.
Vissza