A törlesztéses államadósságok (rossz állapotú)

Előszó

Nem felelhetnék meg kellő alapossággal annak a feladatnak, hogy adjam elő a törlesztéses államadósságok nemeit, előnyeit és hátrányait, ha ebbeli értekezésemben kizárólag a tulajdonképpeni törlesztéses államkölcsönök tárgyalására szorítkoznám. Törlesztéses államkölcsönök alatt ugyanis rendszerint csak azoknak az államkölcsönök alatt ugyanis rendszerint csak azokat az államkölcsönöket értik, melyeknek törlesztésére az állam akár már a kibocsátás alkalmával, akár valamely későbbi időpontban szerződésszerűleg kötelezte magát a hitelezőkkel szemben. Az a körülmény azonban, hogy az állam a lejárati idő kikötése nélkül vette fel kölcsönét, hogy tehát törlesztésre egyáltalán nem kötelezi magát, egyáltalán nem zárja ki azt, hogy az ily kölcsönt is önkéntesen, saját elhatározásánál fogva, rendszeresen, tervszerűen ne törleszthesse. A törlesztésnek jogalapja ez esetben nem szerződés ugyan, külsőleg is a kölcsön nem törlesztéses, hanem úgynevezett járadékkölcsön gyanánt jelentkezik, lényegére nézve azonban az ily rendszeres tervszerű törlesztés alá vetett járadék - kölcsön is - addig tudniillik, míg ez a törlesztés tart - törlesztéses kölcsönnek tekintendő. A rendszeresség, a tervszerűség az örök-járadék-kölcsönök törlesztésénél gyakran még teljesebb, mint a tulajdonképpeni törlesztéses kölcsönök visszafizetésénél. Hasonlítsuk csak össze például a járadék törlesztésére szolgáló törlesztési alap működését az egyszerre, vagy az egy bizonyos időhatáron belül tetszés szerint visszafizetendő törlesztéses kölcsönökkel. Vissza