A tömegek lélektana

Tartalom

Előszó- 1
Bevezetés. - A tömegek kora 7
A jelenkor fejlődése. - A nagy kulturváltozások a
népek .gondolkodásában végbemenő átalakulások következményei. - A mai kor hite a tömegek hatalmában. - Ez változtatja meg az államok hagyományos
politikáját. - Hogyan kerülnek felszínre az alsóbb
néposztályok és mi módon gyakorolják hatalmukat.
- A tömegek elhatalmasodásának szükségszerű következményei. - Hatásuk csak romboló lehet. - Ők semmisítik meg végképen az elavult kulturát. - A tömeglélektant általában nem ismerik. - Törvényhozóknak és államférfiaknak mennyire fontos tanulmányozni a
tömegeket.
ELSŐ KÖNYV.
A tömeglélek.
Első fejezet. - A tömegek általános jellemvonásai.
Lelki egységük pszichológiai törvénye 17
A tömeg meghatározása lélektani szempontból. -
Sok egyén összetömörülése még nem alkot tömeget. -
A pszichológiai tömegek ismertető jelei. - A gondolatok és érzelmek határozott iránya azoknál az egyéneknél, kikből a tömeg képződik és a személyes tudat elhalványulása. - A tömegek mindig a tudattalan uralma (alatt vannak. - A nagy agy tevékenysége
megszűnik a gerincagy tevékenysége lesz a túltúlnyomó. - Az értelem csökken, az érzelmek teljesen átalakulnak. - A transzformált érzelmek lehetnek
jók vagy rosszak, épúgy mint az egyének érzelmei,
kik a tömeget alkotják. - A tömeg épúgy lehet hős,
mint bűntettes.
Második fejezet.- A tömegek érzelmei és erkölcsisége 28
1. §. A tömegek izgékonysága, változékonysága és
ingerlékenysége. - A-tömeg játékszere minden külső
ingernek és visszatükrözteti ennek folytonos változásait. - Az inger, amelynek engedelmeskedik, elégerős arra, hogy mellette minden személyes érdek megszűnjék. - A tömeg semmit sem gondol meg előre.-
A faj hatása. - 2. §. A tömegek szuggerálhatósága és
hiszékenysége. - Fogékonyságuk a szuggesztió iránt.
- Elméjükben előhívott képeket valóságnak veszik.
- Miért hasonló neműek ezek a képek az összes egyénekre nézve, kik a tömegeit .alkotják. - A tudós és ostoba a tömegben egyenlők lesznek. -Különböző példák az illúziókra, amelyeknek a tömeg egyénei alá vannak vetve. - Lehetetlenség a tömegek tanúvallomásának valami hitelt adni. - Sok tanú megegyezése
egyik legrosszabb bizonyíték arra, hogy a tényt megállapítsuk;. - A történelmi munkák csekély értéke. - 3. §. A tömeg érzelmek túlzottság a és egyoldalúsága. -
A tömegek nem ismernek sem kétségest, sem bizonytalant és mindig a szélsőségek felé hajlanak. - Érzelmeik mindig túlhajtottak. - 4. §. A tömegek türelmetlensége, zsarnoksága és maradisága. - Ezeknek az
érzelmeknek magyarázata. - A tömegek szolgalelkűsége ez erős tekintély előtt. - A pillanatnyi forradalmi ösztönök nem akadályozzák meg a tömegeket
abban, hogy a legszélsőbb mértékben konzervatívak
legyenek. - Ösztönszerűleg ellenségei a változásnak
és haladásnak. - 5. §. A tömegek erkölcsisége. -
A tömegek erkölcsisége a szuggesztió szerint lehet sokkal alacsonyabb vagy sokkal magasabb, mint az azt:
alkotó egyéneké!. - Magyarázat és példák. - A tömegeket néha olyan érdekek irányítják, melyek kizárólag:
az izolált egyénnél fordulnak elő. - A tömeg moralizáló szerepe.
Harmadik fejezet. - A tömegek eszméi, gondolkodása
és képzelete 52
1. §. A tömegek eszméi. - Az alapeszmék és járulékos eszmék. - Az ellentétes eszmék hogyan férhetnek
meg egymás mellett. - Vannak átalakulási folyamatok, melyek ,a magasabb gondolatokat a tömegek számára hozzáférhetővé teszik. - A gondolatok társadalmi jelentősége független a bennük foglalt igazságtól. - 2. §. A tömegek gondolkodása. - A tömegeket
érvekkel nem lehet befolyásolni. - Gondolkodásuk
mindig igen alacsonyfokú. - A képzettársításnál csak
nyomai vannak meg az analógiának és szukcessziónak. 3. §. A tömegek képzelete. - A képzelet hatalma a tömegeknél. - Képekben gondolkoznak és a képek
kapcsolat nélkül követik egymást. - A tömegekre
nagyi hatással van a dolgok csodálatos oldala. - A
csodák és legendák a művelődós igazi támasztékai.
- A tömegek képzelete volt az államférfiak mindenkori hatalmának alapja. - A tények mi módon vannak befolyással a tömegek képzeletére.
Negyedik fejezet. - A tömegek meggyőződésének vallásos formái 63
A vallásos érzés elemei. - A vallás független valamely istenség imádásától. - Jellemvonásai. - A meggyőződés hatalma, ha vallásos formát ölt. - Különböző példák. - A nép istenei sohasem vesztek el. - Visszatérésük új formái. - Az atheizmus vallásos formái. - Ezeknek a fogalmaknak fontossága történelmi szempontból. - A reformáció, a Szt. Bertalan-éj, a
rémuralom és a többi hasonló események a tömegek vallásos érzelmeiből származnak és nem izolált egyének akaratából. ..
MÁSODIK KÖNYV.
A tömegek nézete és meggyőződése.
Első fejezet. - A tömegek nézeteinek és meggyőződéseinek közvetett tényezőid 69
A tömegmeggyőződések előkészítő tényezői. - A tömegmeggyőződések föllépése egy bizonyos belső előkészületnek következménye. - A meggyőződések különböző tényezői.; - 1. §. A faj. - A faji sajátságok
túlnyomó befolyása. - Az ősök szuggesztióit fejezi
ki. - 2. §. A hagyományok. - A hagyomány a faji
lélek összetétele. - A hagyományok társadalmi jelentősége. - Kezdetiben hasznosak, de azután ártalmasokká válnak. - A tömegek legmakacsabb fenntartói a hagyományoknak. - 3. §. Az idő. - Az idő készíti elő fokozatosan, a nézetek megszilárdulását, azután lerombolását. - Ez teremt rendet a chaoszból. -
4. §. A politikai és társadalmi intézmények. - Jelentőségükről hamis fogalmak vannak. - Befolyásuk rendkívül gyenge!. - Csak hatások és nem okok. - A népek nem tudják a nekik legjobban megfelelő intézményeket megválasztani. - Az intézmények olyanok,
mint az etikett, egy címen'bírálják el a legkülönbözőbb
dolgokat. - Hogyan keletkeznek az alkotmányok. -
Egyes népeknek szükségük van bizonyos, elméletileg
rossz intézményekig, mint pl. a centralizáció. - 5. §.
A tanítás és nevelés. - A mai felfogások a nevelésnek
a tömegekre való hatásáról helytelenek. - Statisztikai
bizonyítékok. - A latin nevelés demoralizáló hatása.
- A nevelés befolyása. - Különböző népek köréből
vett példák.
Második fejezet. - A tömegek nézeteinek közvetlen
tényezői __ _ _91
1. §. A képek, szavak és formák. - A szavak és forrnák varázsszerű hatalma. - A szavak hatalma az általuk előhívott képeikhez kapcsolódik és független
azoknak valódi értelmétől. - Ezek a képek változnak
korok és fajok szerint. - A szavak elavulása. -
Példák néhány nagyon használatos szó értelmének
lényeges változására. - Hogy a régi dolgokat új nevekre keresztelik, ennek politikai haszna van, ha a korábbi felnevezések tossz hatást gyakorolnak a tömegekre. - A szavak értelmének változása fajok szerint.
- A demokrácia szónak más a jelentése Európában és
Amerikában. 2. §. Az illúziók. - Jelentőségük. - Minden civilizáció ^alapjában megtalálhatók. - Az illúziók,
társadalmi szükségessége. - A tömeget mindig többre
becsülik az igazságnál. - 3. §. A tapasztalat. - Csak
a tapasztalat tudja a szükségessé vált igazságokat a
tömeg lelkébe oltani és a veszedelmes illúziókat megsemmisíteni. - A tapasztalat csak úgy hat, ha gyakran ismétlődik. - Mibe kerülnek a tömegek meggyőzésére
szükségek tapasztalatok. - 4. §. Az ész. - A tömegeknél semmi jelentősége sincs. - Csak a tudattalan érzelmek befolyásolásával hathatunk rájuk. - A logika
szerepe a történetben. - A valószínűtlen események
rejtett okai.
Harmadik fejezet. - A tömegek vezetői és rábeszélési
módszereik 107
1. §. A tömegek vezetői. - Minden tömegnél ösztönszerű szükséglet, hogy vezetőknek engedelmeskedjék. - Csak ők tudnak hitet teremteni és tömegeket
szervezni. - A vezetők szükségképen zsarnokok. -
A vezetők osztályozása. - Az akarat szerepe. - 2. §.
A hatás eszközei a vezetőknél. - Az állítás, ismétlés,
lelki infekció. - E tényezők szerepe. - Hogyan jut
a lelki infekció alsóbb társadalmi rétegekből magasabb társadalmi rétegekbe. - A népszerű gondolat minél előbb általános gondolattá lesz. - 3. §. A presztizs. - A presztízs meghatározása és osztályozása. -
A szerzett és személyes presztízs. - Különböző példák. - Hogyan szűnik meg a presztízs.
Negyedik fejezet. -- A tömegnézetek és tömegmeggyőződések változékonyságának határai 131
1. §. A megrögzött vélemények. - Bizonyos általános hiedelmek Változatlansága. - Ezek irányítják a civilizációt. - Gyökeres kiirtásuk nehézsége. - A
türelmetlenség mennyiben erény a népeknél. - Az
általános hiedelmek bölcseleti abszurditása nem árthat
a terjedésnek. - 2. §. A tömegek változó nézetei. -
Azok a nézetek, amelyek nem valamely általános hiedelemből származnak, rendkívül változékonyak. - Az eszmék és hiedelmek feltűnő változásai legalább egy
században. - E változások reális határai. - Az elemek, melyeken a változás nyugszik. - Az általános meggyőződések jelenlegi eltűnése és a sajtó mindenfelé Való elterjedése okozza, hogy; a nézetek a jelenkorban mindinkább változnak. - Hogyan van, hogy
a tömeg véleményei minden tárgyat tekintve a közönbösség felé hajolnak. - A kormányok nem tudják a véleményeket irányítani, mint eddig. - A vélemények
mai szétágazódása megakadályozza zsarnokságukat.
HARMADIK KÖNYV.
A tömegek osztályozása és a különböző
tömegkategóriák leírása.
Első fejezet. - A tömegek osztályozása - 145
A tömegek általános felosztása. - Osztályozásuk. -
1. §. A heterogén tömegek. - Differenciálódásuk
módja. - A faj befolyása. - A tömeglélek annál
gyöngébb, minél erősebb a faji lélek. - A faji lélek
a civilizáció állapotát, a tömeglélek a barbárság állapotát reprezentálja. - 2. §. A homogén tömegek. - A homogén (tömegek felosztása. - Szekták, kasztok,
osztályok.
Második fejezet.-Az úgynevezett tömegbűntények 153
Az úgynevezett tömegbűntények. - A tömeg törvény szerint és nem lélektanilag bűnös. - A tömegek tetteinek teljes tudattalansága. - Különböző példák. - A septembriseur-ök lélektana. - Gondolkodásmódjuk, érzékenységük, (erkölcsiségük.
Harmadik fejezet. - A törvényszéki esküdtek _ 150
A törvényszéki esküdtek. - Az esküdtszékek általános jellemvonásai. - A statisztika azt mutatja, hogy
határozataik függetlenek összetételüktől. - Hogyan
befolyásolhatók az esküdtek. - A gondolkodás csekély
jelentősége. - A híres ügy védek rábeszélési módszere.,
- A bűnök természete, melyek iránt az esküdtszékek
engedékenyek vagy szigorúak. - Az esküdtszékek intézményéinek haszna; Végzetes veszedelem volna, ha
helyüket hivatalnokokkal töltenék be.
Negyedik fejezet. - A választó tömegek 168
A választó tömegek általános jellemvonásai. - Hogyan történik a rábeszélés - A tulajdonságok, melyeknek meg kell lenni a jelöltben. - A presztízs
Szüksége. - Hogyan van, hogy a parasztok és munkások ritkán választják meg a közülük való jelölteket. - A szavak és formák befolyása a választókra.
A választási küzdelmek általános képe. - Hogyan ala-
kul ki a választó véleménye. - A bizottságok hatalma. A bizottságok a zsarnokságot a legszélsőbb formákban képviselik. - A francia forradalom bizottságai. - Az általános választójog gyönge lélektani értéke dacára sem pótolható. - Hogyan van, hogy a
szavazatok azonosak maradnak, ha a választójogot egy
bizonyos polgári osztályra korlátozzák is. - Mit
eredményezett az általános választójog az összes országokban.
Ötödik fejezet. - A parlamenti gyűlések _ 176
A parlamenti (tömegekben legnagyobbrészt megvannak a heterogén nem anonim tömegek közös tulajdonságai. - A vélemények egyoldalúsága. - A szuggerálhatóság és határai. - A szilárd, változhatatlan és változó vélemények. - Miért van . a határozatlanság túlsúlyban). - A vezetők szerepe. - Presztízsük oka. -
Igazi urai az olyan testületnek, ahol csak csekély kisebbség szavaz. - Korlátlan hatalmuk. - Szónoki művészetük elemei. - A szavak és képek. - Lélektani
szükség, hogy a vezetők általában meggyőződöttek és
korlátoltak legyenek. .- Lehetetlenség, hogy a szónok
érveit presztízs nélkül érvényesíteni tudja. - A jó
vagy rossz érzelmek túlzóttsága a gyűlésekben. -
Bizonyos pillanatokban géppé válnak. - A konvent
ülésed. - Vannak esetek, amikor a gyűlés elveszti
tömegjellegét. - A szakemberek befolyása szakkérdésekben. - A parlamenti kormányforma előnye és ára minden országban. - Újkori szükséglet, de vele
kapcsolatos a közpénzek pocsékolása és minden szabad-
ságnak fokozatos megszorítása.

Témakörök