A tőkés országokból vásárolt technika és az iparvállalati foglalkoztatás kölcsönhatása

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Szöllősi János: A tőkés országokból vásárolt technika és az iparvállalati foglalkoztatás kölcsönhatása ' összes példány

Kiadó:	ÁBMH Munkaügyi Kutatóintézete
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	142 oldal
Sorozatcím:	Munkaügyi Kutatóintézet kiadványai
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-016-022-6
Megjegyzés:	Megjelent 500 példányban. Angol és orosz nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Számos kiválóságot adtunk a világnak, akik jelentős felfedezésekkel vitték előre a műszaki haladást. Nem mondhatjuk ugyanakkor hasonlóan sikeresnek hazánk helyzetét a műszaki eredmények alkalmazásában. Sokak szerint a fejlett országokhoz képest az "innovációs rés" nem szűkül, hanem növekszik.
Magyarázatul számos ok hozható fel. A műszaki fejlesztésben a kis országok helyzete általában kedvezőtlen. Tőkeszegénységünk komoly akadályt jelent. A tőkés országok diszkriminációja is nehezíti a felzárkózást. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy kellően felkészültünk-e az új eredmények alkalmazására, milyen mértékben biztosítottuk a feltételeket az innovációk adaptációjához.
A társadalom szervezett gazdasági tevékenységének talán egyik területén sem olyan meghatározók az emberi tényezők, mint a fejlesztésben. Ugyanakkor a műszaki fejlesztés és az innováció emberi tényezőinek elemzésében a feltáró és elemző kutatások elégtelensége nem csak hazai, de nemzetközi méretekben is erősen érezhető.
A műszaki fejlődés, az új technika alkalmazása a korábbi szinthez képest minőségi ugrást jelent. Az új technika azonban csak annyit ér, amennyire a technikát működtető ember arra felkészült és kezelni, uralni tudja.
Gazdasági fejlődésünk extenzív időszakában a társadalmi átrétegződés főként a mezőgazdaságból az iparba, majd mindkettőből a tercier ágazatok felé fordult. A munkaerő mobilitását és foglalkoztatását elsősorban az új szakmák elsajátítása alapozta meg.
Intenzív irányú fejlődésünk, az új technika alkalmazása strukturális változásokat indít el. A korábbinál bonyolultabb gépek, a nagyobb műszerezettség, a szabályozó mechanizmusok fejlődése és az automatizálás fokozatosan megváltoztatják a munkaerővel szembeni követelményeket. Vissza

Tartalom

Elősző 5.
Bevezetés 12.
1. A technikaátvétel jelentősége, súlya a nemzetközi gyakorlatban, hazánkban
és a vizsgált vállalatoknál 15.
2. A vállalatok munkaerőhelyzetének hatása a technikavásárlási döntésekre 21.
Munkaerő-szempontból erősen motivált tőkés kooperációk 24.
Munkaerő-szempontból közepesen, illetve közvetve motivált tőkés kooperációk 27.
Munkaerő-szempontból gyengén, illetve nem motivált tőkés kooperációk 31.
3. A technikát átadó tőkés cég és az átvevő hazai vállalatok céljai a
kooperációban 36.
4. Az átvett termékek gyártási technológiája, korszerűsége és összhangja
a vállalati munkaerőstrukturával 47.
A vásárolt technika és a vállalati struktúrapolitika 47.
A vásárolt technika továbbfejlesztése 60.
5. Létszámtervezés, létszámbiztositás 68.
A fizikai létszén mennyiségi és szakmai összetevői 70.
Betanítás, külföldi tapasztalatok 75.
A létszámszerkezet szakmai összetételének értékelése 80.
6. A kooperációs gyártásban dolgozók számának értékelése a termelési
adatok változásának tükrében 89.
7. A foglalkoztatás hatékonysága a munkatermelékenység alakulása alapján 98.
8. Ösztönzés és bérezés a tőkés kooperációs gyártásban 105.
A bér és a kereset alakulása 107.
A kooperáció helye a vállalati bérpolitikában 111.
Összefoglalás 119.
Irodalomjegyzék 127.
Idegen nyelvű összefoglaló és tartalomjegyzék 131.