A Tőke I/1-4. (töredék)

Tartalom

I. kötet: Az értékelmélet és a pénz átalakulása tőkévé
JESZENSZKY ERIK: Előszó a magyar fordításhoz 7
FRIEDRICH ENGELS: „A tőke" 19
KARL MARX: Előszó az első kiadáshoz 29
KARL MARX: Utószó az (második kiadásihoz 33
FRIEDRICH ENGELS: A harmadik kiadásihoz 42
FRIEDRICH ENGELS: A negyedik kiadásihoz 45
Első szakasz
ÁRU ÉS PÉNZ
Első fejezet: AZ ÁRU 53
1. Az áru két tényezője: használati érték és érték (értékállomány, értéknagyság) 53
2. Az árukban rejlő munka kettős jellege 58
(Az egyszerű társadalmi átlagmunka és a megsokszorozott egyszerű munka 61. old.)
3. Értékforma vagy csereérték 63
A. Az egyszerű vagy elszigetelt értékforma 65
1. Az értékkifejezés két véglete: viszonylagos értékforma és egyenértékforma 65
2. A viszonylagos értékforma 66
a) A viszonylagos értékforma tartalma 66
b) A viszonylagos értékforma mennyiségbeli meghatározottsága 69
3. Az egyenértékforma 71
4. Az egyszerű értékforma teljessége 75
B. A teljes vagy kifejtett értékforma 77
1. A kifejtett viszonylagos értékforma 77
2. A különleges egyenértékforma 78
3. A teljes vagy kifejtett értékforma hiányai 78
C. Általános értékforma 79
1. Az értékforma megváltozott jellege 80
2. A viszonylagos értékforma és az egyenértékforma fejlődési viszonya 81
3. Az átmenet az általános értékformától a pénzformáihoz 83
D. Pénzforma 83
4. Az áru fétisszerűsége és ennek titka 84
Második fejezet: A CSEREFOLYAMAT 97
Harmadik fejezet: A PÉNZ VAGY AZ ÁRU FOGALMA 106
1. Az értékek mérőeszköze 106
(Az ár 107. old. - Az árak mérőeszköze 109. old. - Az árak általános emelkedése és esése 110. old. - A pénz számolóneve, számolópénz 112. old. - Az értéknagyság % ár mennyiségi eltérése 114. old. - Ugyanazok minőségi eltérése 114. old. - Az ár az
árunak csupán eszmei értékformája 115. old.)
2. A forgalom eszközei 115
a) Az áruk alakváltozása 115
(Á-P-Á körforgás 117. old. - Eladás: Á-P 117. old. -Vétel: P-A 120 old. - Áruforgalom 122. old.)
b) A pénz forgása 124
(Áruátalakulás és pénzforgás 125. old. - A pénz kettős helyváltoztatása 126. old. - A forgó pénz mennyisége 127. old. - A forgás gyorsasága 129. old. - Tényezők, melyek a forgó pénz mennyiségét meghatározzák 130. old.)
c) Az ércpénz, az értékjegy 132
3. A pénz 137
a) Kincsképzés 138
b) Fizetési eszköz 142
c) Világpénz 149
Második szakasz
A PÉNZ ÁTALAKULÁSA TŐKÉVÉ
Negyedik fejezet: A PÉNZ ÁTALAKULÁSA TÖKÉVÉ 155
1. A tőke általános képlete 155
2. Az általános képlet ellentmondásai 163
3. A munkaerő vétele és eladása 173
(A „szabad munkás" 174. old. - A munkaerő értéke 176. old. - A munkaerő-áru sajátságos természete 179. old.)

II. kötet: Az értéktöbbletről. Munkafolyamat. Értékesitési folyamat. A munkanap története. Kooperáció. Munkamegosztás és a kéziipari korszak
Harmadik szakasz
AZ ABSZOLÚT ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Ötödik fejezet: MUNKAFOLYAMAT ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI
FOLYAMAT
1. Munkafolyamat 7
(Munkafolyamat 7 old. - Munkatárgy, nyersanyag, munkaeszköz 8-9 old. - Termelőeszközök 10. old. - Termelő fogyasztás 12. old. - A munkafolyamat, mint a munkaerőnek a tőkés által való fogyasztási folyamata 13. old.)
2. Értékesítési folyamat 15
(Értékképző folyamat 16. old. - A munkaerő értéke és annak értékesítése a munkafolyamatban különböző mennyiségek 21. old. - Értékesítési folyamat 22. old. - A tőke eredete 23. old.)
Hatodik fejezet: ÁLLANDÓ TŐKE ÉS VÁLTOZÓ TŐKE 27
Hetedik fejezet: AZ ÉRTÉKTÖBBLET RÁTÁJA 38
1. A munkaerő kizsákmányolási foka 38
2. A termékérték kifejezése a termék aránylagos részeiben 46
3. Senior „utolsó órája" 48
4. A terméktöbblet 53
Nyolcadik fejezet: A MUNKANAP 55
1. A munkanap határai 55
2. Hajsza a túlmunkáért. Gyáros és bojár 59
3. Angol iparágak a kizsákmányolás törvényes korlátja nélkül 66
(Csipkegyártás 67 old. - Fazekasság 68 old. - Gyufagyártás 69. old. - Tapéták 70 old. - Pékműhelyek 71. old. - Vasúti üzem 75. old. - Divatáru-ipar 76. old. - Kovácsműhely 78. old.)
4. Nappali és éjjeli munka. A felváltási rendszer 78
(Kohászat és fémipar 82. old.)
5. Harc a normális munkanapért. Kényszertörvények a munkanap meghosszabbítására a 14. század közepétől a 17. század végéig
(A tőke kíméletlensége a munkás élettartamával és egészségével szemben 87. old. - Angol munkástörvények 94. old. - A munkanap korlátai a 17. évszázadban a nagyipar korszakáig 95. old.)
6. Harc a normális munkanapért. A munkaidő kényszertörvényi korlátozása. Az angol törvényhozás az 1830-1864-ig terjedő években 99
(Az 1833. évi törvény 100. old. - Az 1844,-i törvény 103 old. - 1850-i törvény 112, old. - Selyemgyárak 113. old. - Nyomdák 115. old. - Festődék és fehérítők 116. old.)
7. Harc a normális munkanapért. Az angol gyári törvényhozás visszahatása más országokra 118
Kilencedik fejezet: AZ ÉRTÉKTÖBBLET RÁTÁJA ÉS MENNYISÉGE 124
Negyedik szakasz
A VISZONYLAGOS ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Tizedik fejezet: A VISZONYLAGOS ÉRTÉKTÖBBLET FOGALMA 135
Tizenegyedik fejezet: AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS 144
(A tőkés termelés kiindulópontja annak mennyiségi eltérése a céhtermeléstől 144. old. - Társadalmi átlagmunka 145. old. - A termelőeszközök gazdaságossága 146. old. - Az együttműködő munka társadalmi termelőereje 152. old. - Az együttműködés korábbi formái 154. old. - Tőkés formája 156. old.)

III. kötet: A munkamegosztás. Gépi berendezés és nagyipar. Abszolut és relativ értéktöbblet. Az értéktöbblet rátájának különféle formulái
Tizenkettedik fejezet: A MUNKAMEGOSZTÁS ÉS KÉZIIPAR 5
5. A kéziipar kettős eredete 5
2. A részmunkás és szerszáma 7
3. A kéziipar két alapformája. - Heterogén kéziipar és
organikus kéziipar 10
4. Munkamegosztás a kéziipari üzemen belül és munkamegosztás a társadalmon belül 18
5. A kéziipar tőkés jellege 26
Tizenharmadik fejezet: GÉPI BERENDEZÉS ÉS NAGYIPAR 355
1. A gépi berendezés kifejlődése 35
2. A gép értékleadása a termék részére 48
3. A gépszerű üzem előhatásai a munkásra 55
a) Többletmunkaerők a tőke által való kihasználása . 55
b) A munkanap meghosszabbítása 63
c) A munka intenzívebbé tétele
4. A gyár 77
5. Harc a munkás és a gép között 86
6. Kiegyenlítő elmélet a gépi berendezés által kiszorított
munkások dolgában 96
7. A munkások eltaszítása és vonzása a gépüzem kifejlődése folytán. A pamutipar válságai 104
8. A kéziipar, a kézművesség és a háziipar forradalmasítása a nagyipar által 115
a) A kézművességen és munkamegosztáson alapuló
együttműködés megszüntetése 115
b) A gyári rendszer visszahatása a kéziiparra és a
házimunkára 117
c) A modern kéziipar 118
d) A modern háziipar 120
(Csipkegyártás 121-3. o. - Szalmafonás 124. o.)
ej Átmenet a modern kéziipartól és háziipartól a nagyiparba. Ennek a forradalomnak gyorsítása a gyári
vényeknek az előbb említett üzemi módokra való
alkalmazása által 125
9. Gyári törvényhozás. (Egészségügyi és nevelési szakaszok.) A gyári törvény általánossá válik Angliában 134
10. A nagyipar és a mezőgazdaság 154
Ötödik szakasz
AZ ABSZOLÚT ÉS RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET TERMELÉSE
Tizennegyedik fejezet: ABSZOLÚT ÉS RELATÍV ÉRTÉKTÖBBLET 159
Tizenötödik fejezet: A MUNKAERŐ ÁRÁNAK ÉS AZ
ÉRTÉKTÖBBLETNEK A NAGYSÁGVÁLTOZÁSA 168
I. A munka nagysága és a munka intenzitása állandó (adva van), a munka termelőereje változó 169
II. Változatlan munkanap és a munka változatlan termelőereje mellett a munka intenzitása változik 172
III. A munka termelőereje és intenzitása állandó és a munkanap változó 173
IV. Egyidejű változások a munka tartamában, termelőerejében és intenzitásában 174
Tizenhatodik fejezet: KÜLÖNBÖZŐ FORMULÁK AZ ÉRTÉKTÖBBLET RÁTÁJÁHOZ 178

IV. kötet: A munkatérről. A tőke felhalmozási folyamata. Az értéktöbbletnek tőkévé való átváltozása. A tőkés felhalmozás általános törvénye. Az ú. n. kezdeti felhalmozás. Modern gyarmatosítási elmélet
Tizenhetedik fejezet: A MUNKAERŐ ÉRTÉKÉNEK, ILLETVE ÁRÁNAK ÁTVÁLTOZÁSA MUNKABÉRRE 7
Tizennyolcadik fejezet: AZ IDŐBÉR 14
Tizenkilencedik fejezet: a DARABBÉR 21
Huszadik fejezet: A MUNKABÉREK NEMZETI KÜLÖNBSÉGEI 30
Hetedik szakasz
A TŐKE FELHALMOZÁSI FOLYAMATA
(Bevezetés) 37
Huszonegyedik fejezet: EGYSZERŰ ÚJRATERMELÉS (REPRODUKCIÓ) 38
(Munkásosztály, mint a tőke tartozéka 45. old. - A tőkés és munkás viszonyát a tőkés termelési folyamat újratermeli 49. old.)
Huszonkettedik fejezet: AZ ÉRTÉKTÖBBLET ÁTALAKULÁSA TŐKÉVÉ 51
1. Tőkés termelési folyamat fejlettebb fokon. Az árútermelés tulajdontörvényeinek a tőkés kizsákmányolás törvényeibe való átcsapása 51
2. A fejlettebb fokú újratermelés téves közgazdaságtani felfogása 59
3. Az értéktöbbletnek tőkére és jövedelemre való megoszlása. Az önmegtartóztatási elmélet 62
4. Azon körülmények vizsgálata, melyek függetlenül az értéktöbbletnek tőkévé és jövedelemmé való aránylagos elosztásától határozzák meg a felhalmozás mértékét: a munkaerő kizsákmányolási foka (71. old.) - a munka termelőereje (75. old.) - az alkalmazott és elfogyasztott tőke közötti növekvő különbség (78. old.) - az előlegezett tőke nagysága (79. old.) 70
5. Az úgynevezett munkaalap 80
Huszonharmadik fejezet: A TŐKÉS FELHALMOZÁS ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYE 83
1. A tőke változatlan összetétele mellett a felhalmozással együtt növekszik a munkaerő utáni kereslet 83
2. A változó tőkerésznek viszonylagos csökkenése a felhalmozásának és az azt kisérő összpontosításnak továbbfejlődése kapcsán 93
3. A viszonylagos túlnépesség vagy ipari tartalékhadsereg fokozatos kitermelése 100
4. A viszonylagos túlnépesség különböző létezési formái. A tőkés felhalmozás általános törvénye 112
5. A tőkés felhalmozás általános törvényének szemléltetése 119
a) Anglia 1846-1866-ig 119
b) Az angol ipari munkásosztály rosszulfizetett rétegei 125
(Táplálkozási viszonyok 126. old.) - (London 130. old.) - (Newcastle-upon Tyne 132. old) - (Bradford 133. old) - (Bristol 134. old.)
c) A vándornép 134
(Lakásviszonyok 134. old.) - (Vasúti munkások 137. old.) - (Szén- és egyéb bányamunkások 138. old.)
d) A válságok hatása a munkásosztály legjobban fizetett részére 138
(Vashajó építők London keleti részében 140. old.)
e) Az angol földművelő proletáriátus 143
(A vándor bandák 164. old.)
f) Írország 168
Huszonnegyedik fejezet: AZ ÚGYNEVEZETT KEZDETI FELHALMOZÁS 181
1. A kezdeti felhalmozás titka 181
2. A mezei lakosság megfosztása földtől és telektől 184
(A szántóföldnek legelővé való átváltoztatása a 15. század utolsó és a 16. század első évtizedében 187. old.) - (A reformáció és az egyházi birtokok eltulajdonítása 189. old.) - (A hűbéri tulajdonnak polgári tulajdonná való átváltoztatása 193. old.) - (A szántóföldnek juhlegelővé és a juhlegelőknek vadászterületté való átváltoztatása a skót felföldön 199. old.)
3. Vértörvénykezés a földtől megfosztottakkal szemben a 15. század végéről. A munkabér leszorítására szolgáló törvények 201
4. A tőkés bérlő keletkezése 209
5. A mezőgazdasági forradalmosulása visszahatása az iparra. A belföldi piac alkalmassá tétele az ipari tőke számára 212
6. Az ipari tőkés eredete 216
(Gyarmati rendszer 218.) - (Államadósság rendszer 213.)
7. A tőkés felhalmozás történelmi irányzata 227
Huszonötödik fejezet: A MODERN GYARMATOSÍTÓ ELMÉLET 230