A tőgygyulladás elleni védekezés

Tartalom

Bevezetés 11
1. A tőgygyulladások jelentősége és kártételei (dr. Horváth György-dr. Hámori Dezső) 13
2. A tőgygyulladások terminológiája (dr. Horváth György) ... 19
3. A tőgygyulladások környezeti hajlamosító és oktani tényezői (dr. Horváth György) . 22
3.1 A környezeti higiénia hiányosságai 23
3.2 A fejők hiányos képzettsége 25
3.3 A fejőgépek hibái és a helytelen fejési technológia 25
3.4 A fejési higiénia hiányosságai 27
3.5 Az üzemeltetés problémái 27
3.6 Takarmányozási hibák 28
3.7 A tőgybőr betegségei 29
4. A tőgygyulladásra hajlamosító genetikai és fiziológiai faktorok (dr. Hámori Dezső) 34
4.1 A termelt tej mennyisége, a tehén életkora és a tőgygyulladás
közötti összefüggések 35
4.2 A tőgy felfüggesztése, alakja, nagysága és a talajtól mért távolsága 37
4.3 A tőgybimbók alakja és a tőgygyulladás 40
4.4 A fejési sebesség és a tőgygyulladás közötti összefüggés. ... 48
4.5 A tőgynegyedek termelési aránya és a gépi fejés 52
4.6 Vakfejés, utófejés, üresfejés 53
4.7 A tőgygyulladás iránti hajlamosság és az ellenállóképesség öröklődése 55
4.8 A fejhetőség javításának módjai 60
5. A kórokozók továbbvitele, tőgybe jutásuk lehetőségei és a gyulladás feltételei (dr. Horváth György) 63
5.1 A fejőgép szerepe 63
5.2 A fejők szerepe 65
5.3 A törlőruhák szerepe 65
5.4 A kórokozók tőgybimbóba jutása 66
5.5 A fertőzés és a tőgy védekezőképessége 68
5.6 A tőgybe jutott baktériumok további sorsa 69
5.7 A gyulladás kialakulásának feltételei 69
6. A masztitiszek kórokozók szerinti felosztása (dr. Horváth György) 71
6.1 Sztafilokokkusz-masztitisz 71
6.1.1 Elterjedtsége 71
6.1.2 A sztafilokokkuszok tulajdonságai, életfeltételei 72
6.1.3 Kórtana és klinikai formái 76
6.1.4 Megállapítása és gyógykezelése 78
6.1.5 A védekezés szempontjai 80
6.2 Sztreptokokkusz-masztitisz 82
6.2.1 Elterjedtsége 82
6.2.2 Masztitiszt okozó sztreptokokkuszok 83
6.2.3 Kórtana 89
6.2.4 Klinikuma 90
6.2.5 A tej összetételének változásai 91
6.2.6 Diagnosztikai szempontok 92
6.2.7 A gyógykezelés lehetőségei 94
6.2.8 Megelőzés, védekezés 99
6.3 Kóli-masztitisz 99
6.3.1 Elterjedtsége 99
6.3.2 Kialakulását elősegítő körülmények 100
6.3.3 Kórtana, klinikuma 101
6.3.4 Diagnosztika, terápia 103
6.4 Klebsziella-masztitisz 104
6.4.1 Elterjedtsége 104
6.4.2 A baktériumok tulajdonságai, a terjedés feltételei 104
6.4.3 Klinikuma 105
6.4.4 Kórtana 107
6.4.5 Gyógykezelés 107
6.5 Korinebaktériumok okozta masztitisz 108
6.5.1 A Corynebacterium pyogenes tulajdonságai 108
6.5.2 Elterjedtsége 108
6.5.3 Klinikuma 109
6.5.4 Gyógykezelés 111
6.5.5 Corynebacterium bovis okozta masztitisz 112
6.5.6 Corynebacterium ulcerans okozta masztitisz 112
6.6 Pszeudomonász-masztitisz 113
6.6.1 Tulajdonságai 113
6.6.2 Elterjedtsége 114
6.6.3 Kórtana, klinikuma 114
6.6.4 Gyógykezelés 116
6.7 Clostridium perfringens okozta masztitisz 116
6.7.1 Tulajdonságai 116
6.7.2 Klinikuma, terápiája 117
6.8 Liszteriák okozta masztitisz 118
6.8.1 Klinikuma 118
6.9 Pneumokokkusz-(diplokokkusz-) masztitisz 118
6.9.1 Elterjedtsége 118
6.9.2 Kórbonctana 119
6.9.3 Gyógykezelése 119
6.10 Pasztörella-masztitisz 119
6.10.1 Oktana 119
6.10.2 Kórtana, klinikuma 120
6.10.3 Gyógykezelése 120
6.11 Bacillus cereus, B. subtilis és B. mesentericus okozta masztitisz 121
6.11.1 Klinikuma 121
6.11.2 Kórbonctana 121
6.12 Nekrobacillusok okozta masztitisz 122
6.13 Ritkán előforduló tőgygyulladások 122
6.14 Mikoplazmák okozta masztitisz 123
6.14.1 Elterjedtsége 123
6.14.2 Szövettana 123
6.14.3 Klinikuma 124
6.14.4 Kórtana, tejelváltozások 126
6.14.5 Gyógykezelése 127
6.15 A vírusok szerepe a masztitisz oktanában 127
6.16 Nokardiák okozta masztitisz 129
6.16.1 Oktana 129
6.16.2 Klinikuma 129
6.16.3 Gyógykezelése 130
6.17 Gombák okozta masztitisz 130
6.17.1 Elterjedtsége 130
6.17.2 Oktana 131
6.17.3 Klinikuma 132
6.17.4 Gyógykezelése 133
7. A tőgygyulladások diagnosztikája (dr. Horváth György) 134
7.1 A tőgy klinikai vizsgálata 134
7.1.1 Az állat általános állapotának és a tőgy megtekintéssel való vizsgálata 134
7.1.2 A tőgy vizsgálata tapintással 135
7.1.3 A szekrétum vizsgálata 136
7.2 A tej megnövekedett sejttartalmának helyszíni kimutatása (istállópróbák) 137
7.2.1 Mastitest- (CMT-, Schalm-féle) próba 137
7.2.2 A Whiteside-próba (lúgpróba) 140
7.2.3 Tejminta vétel bakteriológiai vizsgálatra 142
7.2.4 A tej összetételét befolyásoló tényezők 143
7.3 A tőgy gyulladás laboratóriumi kórjelzése 143
7.3.1 A Kielwein-féle, ún. Aulendorf-próba 143
7.3.2 A tej kémhatásának megállapítása 145
7.3.3 A tej kloridion-tartalmának meghatározása 145
7.3.4 A tej sejttartalmának tájékoztató jellegű megállapítása 146
7.3.5 A tej sejtszámának mikroszkópos meghatározása 149
7.3.6 A tej sejtszámának műszeres meghatározása 152
7.3.7 A tej dezoxiribonukleinsav-tartalmának megállapítása 154
7.4 A tej minőségi sejtképének megállapítása 154
7.5 A bakteriológiai és az üledékvizsgálat együttes értékelése ... 157
7.6 A masztitisz megállapítása a tej kémiai összetételének változásaiból 157
8. A masztitisz gyógykezelése (dr. Horváth György) 164
8.1 A baktériumok antibiotikum-érzékenysége 164
8.2 A gyógykezelés általános elvei 166
8.3 A klinikai masztitisz gyógykezelése 168
8.4 A szubklinikai masztitisz gyógykezelése 172
8.5 A gyógyíthatatlan tőgynegyed elapasztása (ablaktáció) 173
9. A masztitisz elleni védekezés 174
9.1 A masztitisz elleni védekezés alapelvei (dr. Horváth György). . 174
9.2 A masztitisz elleni védekezés szempontjai 176
9.3 A tehenészetek védelmét szolgáló intézkedések (dr. Katona Ferenc) 178
9.4 Teendők az új, szakosított tehenészeti telepek betelepítésekor 179
9.5 Javaslat a tőgygyulladások visszaszorítására és megelőzésére 180
9.5.1 A tőgygyulladások elleni teljes védekezés feltételei és módja a kijelölt nagyüzemi tehenészetekben 181
9.5.2 A tőgygyulladások elleni részleges védekezés 183
10. A gyulladásos tej ipari kihatásai (dr. Szakály Sándor) 185
10.1 A masztitisz és a tej antibiotikum-tartalma 185
10.1.1 Az antibiotikumok gyógykezelés utáni kiürülése 186
10.1.2 Az antibiotikum-tartalmú tej veszélyei 187
10.1.3 A tej idegen mikrobagátló anyagainak kimutatása 191
10.2 A gyulladásos tej higiéniai és táplálkozásbiológiai megítélése. . 194
10.3 A tőgy egészségi állapotát és a tej elváltozásait jelző tejtulajdonságok . 196
10.4 A gyulladásos tőgyből származó tej viselkedése a feldolgozás során 196
10.4.1 Tisztíthatóság és fölözhetőség 197
10.4.2 Hőkezelhetőség 197
10.4.3 Erjedőképesség 199
10.4.4 Oltós alvadási képesség . . . 205
10.4.5 Enzimaktivitás 206
10.4.6 Mechanikai hatásokkal szembeni érzékenység 207
10.5 A gyulladásos tej hatása a tejtermékek minőségére 208
10.5.1 Nem savanyított tej- és tejszínkészítmények 208
10.5.2 Savanyú tejtermékek 209
10.5.3 Vaj 209
10.5.4 Sajtféleségek 211
10.5.5 Sűrített és porított tejtermékek 213
10.6 A gyulladásos tej minősítése 213
11. A fejőberendezések felépítése és működésük elemzése (dr. Tóth László) 215
11.1 Fejőkészülék 215
11.2 Pulzátor 220
11.3 Kollektor 222
11.4 A kifejt tej fluktuációja (a tőgyfertőzés mechanizmusa) 223
11.5 Vákuumszivattyú 233
12. A fejőberendezések ellenőrzése (dr. Tóth László) 237
12.1 A fejőberendezések vizsgálatához szükséges műszerek és használatuk 237
12.2 Vákuummérő, illetve nyomásmérő órák 237
12.3 Fordulatszámlálók 239
12.4 Villamos mérőműszerek 240
12.5 Pulzátor-ellenőrzők 241
12.6 Légmennyiségmérők 251
12.7 A szabályozószelepek ellenőrzése 256
13. Fejőautomaták (dr. Tóth László) 260
14. A fejési mód tervezése és ellenőrzése 268
14.1 A fejési munka saját ellenőrzése (dr. Tóth László) 272
14.2 A fejőberendezések gumialkatrészei 276
14.3 A fejőgépek tisztogatása (dr. Katona Ferenc) 277
14.3.1 A fejőberendezés tisztítása és fertőtlenítése 277
14.3.2 A tisztítás és fertőtlenítés anyagai 277
14.3.3 Kombinált tisztítás és fertőtlenítés 281
14.3.4 A fejőberendezések tisztításához és fertőtlenítéséhez használt
eszközök, készülékek 282
14.3.5 A fejőgéptisztítás ellenőrzése 283
14.4 Gépi tisztogatás (dr. Tóth László) 285
14.5 A fejőgép-rekonstrukció alapelvei 288
Irodalom 290
Tárgymutató 319

Témakörök