1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tógazdasági haltenyésztés

A tógazdasági haltenyésztés alapjai

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Agroinform Kiadó és Nyomda Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 211 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-502-749-4
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A könyv célja az utóbbi 10-15 évben jellegében és tulajdonviszonyaiban átalakult magyarországi halastó-gazdálkodás alapismereteinek összefoglalása. Elsősorban a gyakorlatban jó! hasznosítható... Tovább

Előszó

A könyv célja az utóbbi 10-15 évben jellegében és tulajdonviszonyaiban átalakult magyarországi halastó-gazdálkodás alapismereteinek összefoglalása. Elsősorban a gyakorlatban jó! hasznosítható kérdéseket tárgyalják a szerzők a könyvben, a tudományos témákból csak a halas tavi termelőmunkát közvetlenül érintőket ismertetik, s ezeket is csak vázlatosan (részletesebb tanulmányozásukra a könyv végén ajánlott bővebb szakirodalmi forrásokban nyílik alkalom). A tógazdasági munkák mindennapjairól szól ez a könyv. Úgy tárgyalja a szakismereteket, hogy a most kezdő vagy a szakismeretekben kevésbé jártas halgazda is eligazodhat a tógazdasági haltenyésztés ágas-bogas szakmai szövevényében. Tartalma és terjedelme alapján a könyv elsősorban a kisebb magángazdaságok művelőinek szól, tartalmazza az ilyen halastavak kezeléséhez szükséges alapvető haltenyésztési tudnivalókat. Érdeklődéssel forgathatják a könyv lapjait a halak iránt általában érdeklődők, vagy egy-egy horgászvíz kezelői, a halászatot tanuló diákok, a halász munkások, és rövid, ám gyors információt szerezhetnek belőle a nagyobb halgazdaságok használói is. A könyv hasznos fejezetként ismerteti a halastavi gazdálkodás legszükségesebb adminisztrációs műveleteit is, de csak olyan mértékben, ami szinte nélkülözhetetlen a tógazdasági haltermeléshez, a haltenyésztési műveletek évközi „nyomkövetéséhez" és az egész évi munka utólagos áttekintéséhez és értékeléséhez. Ezek az adatok alkalmasak a tapasztalatok leszűrésére, a jövő gazdálkodása érdekében. Tekintettel arra, hogy a természetes vizek halállományának fenntartása egyre inkább a tógazdaságokban nevelt halakra szorul, a megfelelő fejezetekben utalást kapunk az összefüggésekre is, illetve olyan tipikus folyóvízi halfajokra kiterjedően, amelyek ivadéknevelése tógazdaságokban is folytatható. A könyv fő témája természetesen a halastó és a tógazdaság. Az itt rendszeresen és elterjedten felnevelt halfajokra, elsősorban a pontyra, az amurra, a fehér és a pettyes busára, a ragadozó halakra vonatkoztatva kapunk bővebb ismeretanyagot. Bevezetésemben röviden vázolni szeretném a magyar halastókultúra történetét és mai szerepét. A mai értelemben halastónak tekintett első vízterületek, pontytenyésztő tógazdaságok hazánkban a XIX. század utolsó évtizedében létesültek egyházi birtokok keretében és magán földbirtokosok tulajdonaként. A tógazdasági haltenyésztés nálunk tehát fiatal, mindössze száz egynéhány éves ágazat. Nem így van ez Európában. Lengyelországban a XIII.-XIV., Csehországban és Németországban a XV.-XVI. században épültek az első pontyos tógazdaságok. Vissza

Tartalom

1. Halastó-művelési alapismeretek 9
1.1 Biológiai alapok 9
1.1.1 A tóvíz sajátosságai 9
1.1.2 A vizek anyagforgalma 13
1.1.3 A vizek minősége 15
1.1.4 A tó élőhelyei 16
1.1.5 A vizek élővilága f 17
1.1.6 Társulások a vízben 30
1.1.7 A haltermelés biológiai alapjai 32
1.2 A tógazdaságok haszonhalai 37
1.2.1 A ponty (Cyprinus carpio) 37
1.2.2 A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) 39
1.2.3 A pettyes busa (Aristichthys nobilis) 39
1.2.4 Az amur (Ctenopharyngodon idella) 40
1.2.5 A compó (Tinca tinca) 40
1.2.6 A csuka (Esox lucius) 41
1.2.7 Süllő (Stizostedion lucioperca) 42
1.2.8 A harcsa (Silurus glanis) 42
2. Műszaki alapismeretek 43
2.1 A tógazdaságok műszaki berendezései 43
2.1.1 Földművek 43
2.1.2 Műtárgyak 50
2.1.3 Tógazdaságok egyéb műszaki berendezései 58
2.2 A halastavak vízellátása 59
2.3 Tógazdaság gépi berendezései 60
2.3.1 Csónakmotorok 60
2.3.2 Szivattyúk 62
2.3.3 A tóépítés és tókarbantartás gépei 65
2.3.4 Vízinövény irtás gépei 66
2.3.5 Vízlevegőztetés gépei 67
2.3.6 A trágyázás gépei 69
2.3.7 A takarmányozás gépei 69
2.3.8 A madarak elleni védelem berendezései 70
3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása 71
3.1 Szaporodás fogalma, általános jellemzői 71
3.2 A ponty szaporítása 73
3.2.1 Anyahalak tartása 73
3.2.2 A ponty kistavas természetszerű szaporítása 74
3.2.3 A ponty nagytavas természetszerű szaporítása 75
3.2.4 A ponty keltetőházi szaporítása 75
3.3 A növényevő halak szaporítása 79
3.4 A compó szaporítása 80
3.4.1 A compó extenzív szaporítása 80
3.4.2 A compó keltetőházi szaporítása 80
3.5 Pontyfélék ivadékainak előnevelése 81
3.6 A csuka szaporítása 83
3.7 A süllő szaporítása 84
3.8 A harcsa szaporítása 85
3.9 Szaporítással kapcsolatos adatok 86
Ivadék és növendékhal nevelés 87
4.1 Ivadéknevelés 87
4.2 A növendék (kétnyaras) halak nevelése 89
4.2.1 A növendék halat nevelő tavak népesítési
és kihelyezési elvei 89
4.2.2 Trágyázás, műtrágyázás 92
4.2.3 Takarmányozás 92
4.2.4 Próbahalászat 94
4.2.5 Lehalászás 94
4.2.6 Teleltetés 94
te étkezési (háromnyaras) halak nevelése 95
5.1 Az étkezési halat nevelő tavak népesítési és kihelyezési elvei.. 95
5.1.1 A népesítés szempontjai 95
5.1.2. A kihelyezés szempontjai 96
5.2 Trágyázás, műtrágyázás 97
5.3 Takarmányozás 98
5.4 Próbahalászat 99
5.5 Lehalászás 99
5.5.1 A nyári lehalászás 99
5.5.2 Az őszi lehalászás 101
5.6 Teleltetés 103
6. A tógazdasági termelés alapműveletei 104
6.1 A népesítés kiszámítása és a kihelyezés 104
6.1.1 A népesítés 104
6.1.2 A kihelyezés 110
6.2 A halastavak termőképességének fokozása 113
6.2.1 A halastavak termőképességéről általánosságban 113
6.2.2 A tavak trágyázása 115
6.3 Haltakarmányozás 126
6.3.1 A haltakarmányozás jelentősége 126
6.3.2 A haltest és a haltáplálék összefüggése 127
6.3.3 A takarmányozás szervezése 136
6.4 A takarmányozás évközi feladatai 146
6.5 A próbahalászat és termésbecslés 153
6.5.1 Az ivadék próbahalászata 154
6.5.2 A másod- és harmadnyaras halak próbahalászata 154
6.5.3 A próbahalászat eredményességét befolyásoló tényezők ... 155
6.5.4 A próbahalászati értékelés 158
6.5.5 A termésbecslés 159
7. A halastavak lehalászása 161
7.1 Felkészülés a lehalászásra 161
7.2 A tavak őszi lehalászása 162
7.3 A nyári halászat 166
8. A halak tárolása és te lelteié se 168
8.1 Teleltetési terv 168
8.2 Telelők előkészítése, fertőtlenítése 169
8.3 A teleltetés technológiája 169
8.4 Teleltetés termelőtavakban 170
9. A halak szállítása 172
9.1 A halszállítás járművei 172
9.2 A szállítás egyéb kellékei 173
9.3 A halak szállíthatóságát befolyásoló tényezők 173
9.4 A halszállítás technológiája 175
10. Halegészségügyi ismeretek 177
10.1 Általános ismeretek 177
10.2 Biotikus eredetű halbetegségek 177
10.2.1 Baktériumok és vírusok okozta megbetegedések 177
10.2.2 Gombák és algák okozta megbetegedések 180
10.2.3 Egysejtű paraziták okozta megbetegedések 182
10.2.4 Férgek által okozott halbetegségek 186
10.2.5 Rákok 193
10.3 Abiotikus halbetegségek 196
10.3.1 Környezeti ártalmak 196
10.4 Halak kártevői 198
10.4.1 ízeltlábúak 199
10.4.2 Halak kétéltűek, hüllők 199
10.4.3 Madarak 199
10.4.4 Emlősök 200
10.5 Védekezés a halbetegségek ellen 200
10.5.1 Fertőtlenítés 200
10.5.2 Halak gyógykezelése 202
Felhasznált és ajánlott irodalom 206
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem