A tizenötéves kapitány

Előszó

Részlet a könyvből:

A BÁLNAVADÁSZHAJÓ

A Pilgrim nevű vitorláshajó, melyet tengerésznyelven brick-goelette-nek neveznek, 1873 február 2-án a déli szélesség 43 fokának 57. perce és a nyugati hosszúság 165 fokának 19. perce alatt horgonyozott. A hajót már eredetileg bálnavadászat céljaira építették, négyszáz tonna térfogatú volt s a kaliforniai James W. Weldon nevű hajózási vállalkozó tulajdonában állt, aki már évekkel ezelőtt Hull kapitányt bízta meg a vitorlás vezetésével, mely rendszerint az ausztráliai vizeken halászott.
A Pilgrim egyike volt a legkisebb hajóknak, melyeket Weldon a Behring-szoroson át az északi sarki vizekre, vagy pedig a Horn-fokon túl, esetleg a Tasmán-föld érintésével, a déli sarköv tengereihez küldött, viszont a hajót kitűnően építették meg. Könnyen engedelmeskedett kormányának, így nem kellett népesebb legénység ahhoz, hogy eligazodjék a déli sarköv vizeinek veszedelmes szirtjei között. A gyorsjáratú bálnavadászhajó parancsnoka, Hull kapitány, már jónéhányszor kivágta magát a jégtorlaszok közül, melyek Új-Zéland, vagy a Jóreménység Fokának vizein - aránylag mérsékeltebb szélesség mellett a déli félteke téli hónapjaiban oly gyakran teszik próbára a vitorlások kormányosainak éberségét.
Hull kapitány azonfelül, hogy nagyszerűen értett a tengerész mesterségéhez, a bálnavadászat terén is elismert tekintély volt. Hajójának törzslegénysége öt matrózból s egy hajóinasból állott. Ilyen kevés ember, persze, nem elégséges a cethalászat lebonyolításához, viszont Weldon - követve a többi hajótulajdonosok bevált példáját - sokkal gazdaságosabbnak tartotta, ha a hajó kiindulási pontján, San Franciscóban csak az elengedhetetlenül szükséges legénységet veszik fel a fedélzetre, amennyi ahhoz kell, hogy a hajó útnak indulhasson. Vissza